147768. lajstromszámú szabadalom • Gumi vagy fémmel kombinált gumiszelep üreges testekhez, főként járművek tömlő nélküli kerekeihez, tömlőihez vagy sportlabdához

Megjelent I960, október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL _____ >•• ^ KJ £J J\ JD A 1_J A JLi ±VJ. .ti ILJ HJ X JA Ä O 147.768. SZÁM 63. e. 29—31. OSZTÁLY - CE-305. ALAPSZÁM Gumi vagy fémmel kombinált gumiszelep üreges testekhez, főként járművek tömlő nélküli kerekeihez, tömlőihez vagy sportlabdákhoz CHEMOLIMPEX Magyar Vegyiáru Küíkeresked elmi Vállalat, Budapest Feltaláló: Kolos Lajos ny. tanár, Budapest A bejelentés napja: 1958. október 20. Gumi-szelep sokféle ismeretes, különösen sportlabdáknál. Ilyen pi. a 141.946 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett szelep is, de sem ez, sem más megoldású gumi szelep járműveknél eddig nem került alkalmazásra, aminek főoka, hogy a gumiszelep kezelése eltér a fémszelepek megszokott kezelésétől; emellett a a járművek kerekeinél sok esetben már nem használnak tömlőt, a besűrített levegőt egyszerűen a fémabroncs és a gumiköpeny által is légmentesen zárt légtérbe táplálják. Természetesen az ilyen különleges, tömlő nélküli kerekekhez csak különleges gumiszelep lehet alkalmas. A 141.946 lajstromszámú szabadalmi leírás szerinti szelepmegoldás is csak a sportlabdáknál került alkalmazásra. A gyakorlatban eddig megállapított hátránya ennek a szelepnek, hogy a töniegmunkában előforduló gondatlan szereléssel hibákat idéztek elő, pl. a tárcsa feldörzsölésénél (érdesítésénél) megsértették a szorítószervet. Egyébként az eddig ismert szelepeknek általános hibája az is, hogy amikor a betáplált sűrített levegő megnyújtja az üreges testet (tömlőt, labdabelsőt), akkor az üreges testtel együtt megnyúlik a szelep tárcsája is, ami károsan befolyásolja a szeleptesten keresztül haladó légcsatorna zárókészségét is. További ismert hátrányok keletkeznek abból, hogy a szelep járulékos részét képező szorítószervek alakja és ezzel együtt megterhelésük nem megfelelő. így pl: a gumiból előállított rugalmas szorítószerv csak akkor fejti ki a szükséges záróhatást, ha azt túlterheléssel, túlnyújtással alkalmazzuk, ez pedig a gumiból készült szorítószerv idő előtti elöregedését vonja maga után. Viszont a merev, pl. fémből készült szorítószervet úgy kell célszerűen méretezni, hogy az nagy anyagtömörítéssel érje el a tökéletes zárókészséget, ami a zárás-nyitáshoz szükséges rugalmasság terhére megy. Ezért a túlzott anyagtömörítés ellensúlyozására a szeleptestet kell olyan méretekben készíteni, hogy a zárás-nyitáshoz szükséges rugalmasság mégis megmaradjon. Az ilyen jóval nagyobb méretű gumiszelep természetesen súlyosabb, ez pedig különösen sportlabdáknál jelent hátrányt, károsan befolyásolja a labdát, mozgásában. A találmány szerinti szelepmegoldás az említett hibákat kiküszöböli, amellett egyaránt alkalmazható járművek tömlő nélküli kerekeinél, tömlőinél vagy sportlabdáknál. A találmány szerinti szelepnél a szeleptest keresztmetszetének két tengelye eltérő nagyságú, pl. ellipszis, piskóta vagy téglány alakú. A levegőt áteresztő csatornát bemetszéssel vagy besziírással, mindig a kistengely vonalában alakítjuk ki. így maradéktalanul érvényesül a szorítószerv záró hatása a szelepajkakra, nem kell a gumiból készült szorítószervet túlfeszíteni és az idő előtti elöregedésnek kitenni. Hogy ez valóban így van, megállapíthatjuk, ha a találmányt összehasonlítjuk egy keresztmetszetében kör alakú szeleptest közepén beszúrással vagy bemetszéssel kialakított légcsatorna zárókészségével. Az ilyen körkeresztmetszetű szeleptesten alkalmazott szorítószerv minden pontról egyenletesen hat a kör központja felé. Ezekből az erőkből a szelepajkakra merőlegesen ható erő a szelepajkakat valójában összenyomja, de az az erő, amely a szelepajkak meghosszabbításának vonalába vagy ahhoz "közeifekvőén esik, a szelepajkakat egymástól elnyomja, tehát nyitó hatást fejt ki. Ezért kell az ismert szorítószerveket annyira túlterhelni, hogy a szorítószerv a célszerűnél nagyobb anyag tömörítésével érhesse el a célszerű záró hatást. Ez pedig a szeleptest rugalmasságának a megengedhetőnél nagyobb csökkenésével jár. Azzal, hogy a találmány szerinti megoldásnál a szeleptest keresztmetszetének egyik tengelye hosszabb, a szorítoszerv hatására a nagyobb tengely rövidül, a kistengely ugyanakkor hosszabbodik. Tehát az anyag mintegy eltolódik és emellett a lehetséges rugalmas alakváltozásból csak kevés működik közre. Amikor a nagytengely rövidül, ezzel a szelepajkakra merőlegesen