147760. lajstromszámú szabadalom • sztereoszkópikus kiértékelő készülék

147.760 kézikerékkel történő forgatásával mozgatjuk. Egyenlő átmérőjű lánckerekek alkalmazásával a 13-tengely forgását pontosan átmásoljuk az állan­dóan mozgó, de önmagával, a 3-as co-tengellyel és a 13-tengellyel mindig párhuzamosan maradó 6-os x-órsóra. Természetesen a mozgásátvitel át­tételezéssel is megoldható. Hasonló egyszerű me­chanikai szerkezettel vihetjük át az ugyancsak kézikerékkel forgatott mozdulatlan helyen csap­ágyazott tengely forgásait a 3-as w-tengellyel mindig párhuzamosan maradó, kúpkerékpárral megtört 9-es y-orsóra, vagy a lábtárcsával for­gatott z-hajtást a 11 megtört orsóvégre. Párhuza­mos és egymástól távolodó-közeledő tengelyek hajtása az elmondottakon kívül másképpen is el­képzelhető, az említett megoldás csak egyik ilyen lehetőség. Az x-hajtás vázlatos ábrázolásából jól megért­hető, hogy a mozdulatlan helyen csapágyazott 13-tengely mindkét térkoordinátaretidszer 6-os x-orsóját egyszerre forgatja, tehát az irányrúd 14-kardán csuklói x-irányban egyidejűleg és pon­tosan egyenlő értékkel mozdulnak el. A bázis­összetevőket, jelen esetben például az x-irányú bázisösszetevőket, a bx-et úgy állíthatjuk be a készüléken, hogy a két 14-es kardáncsukló egy­mástól mért távolságát megváltoztatjuk, azután a kiértékelés közben ilyen viszonylagos egymástól mért távolságban mozdulnak el egyszerre és egyenlő mértékben. Ezt a viszonylagos eltolást például úgy lehet végrehajtani, hogy a két meg­hajtott 6-tengely közé egy oldható 15-tengeiy­kapcsolót iktatunk. A 15-tengelykapcsoló oldása után a 13-hajtótengely forgatása csak a baloldali térkoordinátarendszer 14-es x-szánkóját fogja el­mozdítani, a jobboldali mozdulatlanul marad. A megfelelő nagyságú és egy külön számláló szer­kezettel megmért bx beállítása után a 15-ten­gelykapcsolóval a két hajtókereket ismét össze­kötjük és ettől kezdve mind a két térkoordináta­rendszer 14-es x-szánkói egyszerre és egyenlő mértékben mozognak. Ugyanilyen feladattal te­szünk tengelykapcsolókat az y- és z-hajtótenge-Ivekre a by és bz bázisösszetevők beállítására. Más ismert műszereken a bázisösszetevőket kü­lön sín- és orsórendszeren ámíthatjuk be. A talál­mány szerinti sztereoszkópikus kiértékelő készü­léken a bázisösszetevők beállítása külön sín- és orsórendszer nélkül, a már meglevő két térkoor­dinátarendszert megtestesítő szánrendszer vezeté­kein és orsóival egyszerűen különbség-beállítással végrehajtható. A mechanikai elven működő sztereoszkópikus kiértékelő műszereknek nagy előnye, hogy a használt felvevő kamara képtávolsága a kiértékelő kamarákon a vetítési középpontot megtestesítő kardáncsuklótól mért távolság változtatásával, a képek emelésévei-süllyesztésével beállítható a ka­mara vagy optikai részek kicserélése nélkül. A ké­pek emelésével-süllyesztésével azonban megvál­tozik a szemlélőrendszer optikai úthossza is, ame­lyet vagy az optikai elemek utánállításával, pár­huzamos sugárnyalábbal, esetleg automatikusan beálló optikával egyenlítenek ki. A találmány szerinti sztereoszkópikus kiértékelő készüléken az 1 képtartó távolsága nem változik az 5-ös y-ten­gelyben elhelyezett optikai rendszertől. A kép­távolságot (f-et) — a vetítési középpontot meg­testesítő 4-kardáncsukló és a képtartóhoz erősí­tett 16 kardáncsukló közötti távolságot — meg­felelő határok között oly módon változtatjuk, hogy a képtartóhoz erősített 16 kardáncsuklót mozdítjuk el a 17-csúszkában. Ezzel a megoldás­sal az optikai szemlélőrendszer rendkívül egy­szerű és soha semmiféle utánállítást, újbóli be­állítást nem igényel. Az egységes, tömör konstrukció lehetővé teszi a kényes és bonyolult optikai és finommechani­kai szerkezet pormentes szekrénybe helyezését. Szabadalmi igénypontok: 1. Sztereoszkópikus kiértékelő készülék, jellemezve, hogy mind a két mérőfényképeket tartó kiértékelő kamarához egy-egy térkoordináta­rendszert megtestesítő szánrendszer tartozik és ezek külön-külön egy meghatározott irányú ten­gely, például a két vetítési középpontot meg­testesítő kardáncsuklót összekötő egyenes körül elfordíthatok; az erre merőleges — és ugyancsak a vetítési középpontot megtestesítő kardáncsuklón átmenő — tengely körül' pedig a mérőfényképe­ket tartó kiértékelő kamarák fordíthatók el. 2. Az 1. igénypont szerinti sztereoszkópikus ki­értékelő készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két külön térkoordiaátarendszert meg­testesítő szánrendszeren mindhárom irányú moz­gatásokat végrehajtó csavarorsók hajtott tenge­lyei a két vetítési középpontot összekötő ten­gellyel párhuzamosak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti sztereoszkó­pikus kiértékelő készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindkét • térbeli koordináta­rendszert megtestesítő szánrendszer azonos irányú (xj—x2 vagy yi—y 2 vagy zj— z2 ) mozgásait a műszer alvázára csapágyazott egyetlen hajtó­tengely vezérli, amelyről azonban az egyik tér­beli koordinátarendszerhez menő hajtás — pél­dául egy tengelykapcsoló segítségével — le-fcl­kapcsolható és a hajtótengely elforgatásával a két rendszer közötti különbségek állíthatók be a tér­beli bázis háromirányú összetevőinek (bx, by és bz) külön sín- és orsórendszer nélkül történő beállíthatósága céljából. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti sztereoszkópikus kiértékelő készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőfényképe­ket tartó kiértékelő kamarák képtávolságának a beállításához a képeknek a szemlélőrendszerhez viszonyított változatlan távolsága mellett csupán az irányrúd felső kardáncsuklójának a távolsága változtatható. 1 rajz A kiadásért feiei: a Körgazdasági és Jogi Könyvkiadó ígazsat' 632991. Terv Nyomda. Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents