147747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás butadiénpolimérek előállítására

8 147.747 rekkel kishőmérsékleten végzett dilatometrikus vizsgálatok eredményeit is. Az izotermák kristályosítását —35 C°-on, Bekkedahl-féle kapillárdilatométerrel (J. Research NBI, 42-145,1949) végeztük. Az elsőrendű átmeneti hőmérsékletet (olvadási hőfok) úgy határoztuk meg, hogy a próbadarabot legalább 30 percig — 35 C°-on tartottuk a dila­tométerben. Ezután a hőmérsékletet 8 percen­ként 1 C° sebességgel fokoztuk. A fajlagos térfogatnak a megjelölt hőmérsék­leti közben (intervallumban) való mérési eredmé­nyei olyan görbét adnak, amely lehetővé teszi az elsőrendű átmeneti hőmérséklet meghatározását. A kristályosságot E. Hunt és W. G. Oakes (Trans. Far. Soc, 41, 49, 1945) eljárása szerint határoztuk meg és az a cisz-l,4-módosulatú poli­mer mennyiségével arányos. A táblázatban feltüntettük az izotermák hőmér­sékletét, a kristályosodás megkezdése előtti in­dukciós időt, azt az időt, amely a teljes kristályo­sodás elérésére szükséges, a különböző próbada­rabok olvadáspontját és a próbadaraboknak azt a százalékát, melyek 6 C°-kal az olvadáspont alat-4 72,9 — 37° kb. 60 5 77,3 —37° kb. 10 6 86,5 —37° kb. 3 A 2. ábrán az egymással összehasonlítható fc** tályosodási izotermák kinetikáját tüntettük fel. Ezeket a diagrammokat úgy készítettük, hogy a próbadarabok sűrűségének az időben való változá­sait mértük, mimellett az időt, percben, az absz­cisszára vittük fel és ezáltal a kristályosodás sebes­ségének ábrázolását értük el. A kristályosodás kez­detét és végét nyilak jelzik. Könnyen felismerhető, hogy a kobaltkatalizátor­ral készült, 3. sz. próbadarabnak nincs indukciós szakasza és hogy tökéletes kristályosodáshoz kb. 15 perc volt szükséges. (Az 1. és 2. próbadaraboknál az eredmények gyakorlatilag azonosak). Ezzel szemben az 5. és 6. sz. próbadarabok gör­béi (mely darabokat titántetrajodid-katalizátor al­kalmazásával állítottuk elő) a kristályosodás előtt indukciós szakaszt mutatnak, amely a különböző módosulatok százalékos tartalmának megfelelően ingadozik; ezenfelül a próbadarabok összetételével a teljes kristályosodásukhoz szükséges idő is erősen ingadozik. A 3. ábra a két polimérfajta olvadási diagramm­jait tünteti fel. A görbéket úgy állítottuk elő, hogy a fajlagos térfogatnak a hőmérséklettel való válto­zását mértük és a hőmérsékletet az abszcisszára vittük fel. ti hőmérsékleten még mindig kristályosak (a —35 C°-on való kristályosodás mértékére mint 100%­ra vonatkoztatva). A 13. sz. táblázatban feltüntetettt számértékek azt mutatják, hogy a kobaltkatalizátorral kapott polimerek, annak ellenére, hogy a cisz-l,4-módo­sulat százalékos aránya különböző, kristályos rész­letük tekintetében azonos tulajdonságúak. A ti­tántetrajodidos katalizátorral kapott termékek vi­szont, cisz-l,4-módosulat-tartalmuknak megfelelő­en, egymás között is nagy eltérést mutatnak kris­tályos részletük tekintetében (kristályosodási se­besség, kristályosodás indukciós szakasza, olvadás­pont, stb.). Ez arra mutat, hogy a kobaltkatalizátorral elő­állított termékek főtömegükben, olyan makromo­lekulákból állnak, melyekben a monomer egysé­gek erősen túlnyomó részlete (legalább 95%-a) cisz-l,4-módosulatú; a titántetrajodid-katalizátor­ral kapott termékek eltérő viselkedése csupán az­zal a feltevéssel magyarázható, hogy makromole­kulákban, hasonlóan mint a kevert polimereknél, a különböző sztereoizomór módosulatok vannak jelen. kb. 600 —15,7° •— kb. 120 —12,0° 45% kb. 20 — 9,5° 52% Látható, hogy a kobaltkatalizátor segélyével ka­pott termékek (1. és 3. próba) olvadáspontja gya­korlatilag állandó, még akkor is, ha cisz-módosula­tú tartalmuk ingadozik; ezzel szemben a titántet­rajodidkatalizátorral keletkezett termékek olvadás­pontja a polimer sztereoizomér összetételének funkciójaként ingadozik és minden esetben lé­nyegesen alacsonyabb, mint a kobaltkatalizátorral készült termékeké. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás butadiénpolimérek- előállítására, me­lyek makromolekuláinak legalább 90%-a cisz-1,4-lánckötésű monomer egységekből áll és melyek szobahőmérsékleten, nyújtatlan állapotban amor­fok, olvadáspontjuk — 2,5 C° vagy ennél maga­sabb és szobahőmérsékleten nyújtással kristályo­síthatok, melyre jellemző, hogy butadiént olyan katalizátorok jelenlétében polimerizálunk, amelyek az elemek periódusos rendszere 2. és 3. csoportjá­ba tartozó fémek szerves vegyületeinek a rendszer 8. csoportjába tartozó fémek vegyületeivel való reakciója útján keletkeznek. 2. Az 1. igénypont • szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy MeR„_iX 13. sz. táblázat Próba­darab -1,4 80,7 90,4 95.2 izoterma hőfok C° — 35° — 37° — 35° indukciós idő, perc nem megálla­pítható teljes kristá­lyosodás elérése perc múlva kb. kb. 15 10 elv. pont C° — 2.4° — 2,3° — 2,2° polimerek "o-a, melyek az olv.pont alatt 6°-al még kristályosak 60% 60% 61%,

Next

/
Thumbnails
Contents