147746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lignitek és/vagy barnaszenek karbonizálására

147.748 3 percenként. A 450—900 C°-ig terjedő hőmérsékleti tartományban a felhevítés sebessége percenként legfeljebb 10 C° lehet. Nagyobb felhevítési sebesség esetén csökken a kívánt szemcseosztályu termékek hozam-aránya, egyben romlanak a termék szilárdsági tulajdonságai, sőt eestleg az említett felhasználási célokra teljesen alkalmatlan termiéket kapunk. Ha viszont a karbonizálási folyamatot helyesen vezetjük végig, akkor olyan darabos koksz-, ill. félkokszterméket kapunk, amely a darabok alakja, nagysága, valamint kémiai és fizikai tulajdonságai alapján közvetlenül alkalmas a fentebb említett ipari berendezésekben való felhasználásra. Az ipari méretű karbonizálás végrehajtása tetszés szerinti rendszerű, ismert szerkezeti felépítésű, közvetett vagy közvetlen hevítésű karbonizálókemencék alkalmazhatók. E kemencéknek azonban oly módon kell felépítve lenniük, hogy a hőmérséklet és a felhevítési sebesség valamennyi karbonizáló-zónában pontosan betartható legyen, ez a követelmény egyaránt vonatkozik mind a szárításra, mind pedig az alacsony, közepes és magas hőmérsékleten lefolyó kigázosításra és karbonizálásra is. Csak e feltételek kielégítése eestén juthatunk a felhasznált barnaszén- és lignitfajták dió-, kocka- és darabos osztályú részéből darabos kokszhoz, ill. félkokszhoz, oly módon, hogy a termékben a por és dara mennyiségi aránya (a 15 mm-nél kisebb szemcséjű darára ill. porra számítva) ne haladja meg a termék összmennyiségének 10%-át. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját az alábbi példa szemlélteti közelebbről: Példa: A felhasználásra kerülő lignitből a szénosztályozás során a következő mennyiségi arányokban kapjuk az egyes szemcsenagyság-osztályú termékeket: kb. 33% darabos szén, 45% dió- és kockaszén és 22% finomabb szemcséjű termék (borsó-, dara- és porszén). A kocka- és diószén mennyiségi aránya a darabos szén zúzása útján megfelelő mértékben ' növelhető. Ez utóbbi szem.cser.agy

sásosztályok jöhetnek tekintetbe arra, hogy karbonizálás után alacsony akna jú kemencékben, közepes nagyságú nagyolvasztókban ül. elektrokémiai berendezésekben felhasználásra kerüljenek. Az e szemcseosztályokba tartozó szén kémiai összetétele: nedvesség 45% (0%), hamu 6,3% (11,45%), C 34,2% (62,03%), H 2,51% (4,56%), O + N 11,8% (21,6%,), kokszmaradék 28,3% (51,5%). .illékony alkotórészék 26,7% (48,5%), Cfix 22,0% (40,05%), éghető - anyag 48,7% (88,55%), összes S 0,7% (1,27%), illékony S 0,2% (0,36%), hamu-S 0,5% (0,91%). A bányanedves szén 45% nedvességet tartalmaz; az előkísérletek azt mutatják, hogy ezt a szenet előzetesen 18% nedvességtartalomra kell szárítani, pl. a Fleissner-féle eljárás alkalmazásával. Az említett szemcseosztályokba tartozó lignitet az előzetes szárítás után lepárlókemencében oly módon karbonizáljuk, hogy a lignit hőmérsékletét 3 óra alatt emeljük 20 C°-ról 600 C°-ra, úgy, hogy a lepárlás 450 C°-ig percenként 3 C°-os felhevítési sebességgel menjen végbe 450 C°-tól 600 C°-ig azonban percenként 7 C°-os sebességgel; erre a célra vagy közvetett hevítésű retortakemencét alkalmazunk, vagy pedig a lepárlás során fejlődött és megfelelően előmelegített gázok segítségével közvetlenül hevítjük a lepárlandó lignitet. A karbonizáció folyamata ennek során oly módon megy végbe, hogy a lignit eredeti darabos alakja nem változik. Az egyes darabok a szén zsugorodása következtében kisebb mértékűek lesznek ugyan, a termékként kapott tüzelőanyag darabjai azonban olyan szilárdak lesznek, hogy pl. a Micum-dobban kapott kopásállósági (koptatószilárdsági) értékek: m_2 = 5—12%, m-i-2o azonban 75% felett, ami azt jelenti, hogy a rostálás és szállítás után a íélkoksz 80—90%-a ínég olyan szemcseosztályu lesz, amilyen az említett alacsonyaknájú és elektronkemencékben stb. jól felhasználható. A kapott félkoksz összetétele a következő: nedvesség 0%i, hamu 16.20%. C 73,4Vo, H 2,2%, O + N 8,2%, kokszmaradék 80,5%, illékony alkotórészek 19,5%, C/,x

64,4%, éghető anyag 83,8%, összes S 1,45%, Szabadalmi igénypemtok: 1. Eljárás lignitek és/vagy barnaszenek karbonizálására, azzal jellemezve, hogy a lignitek vagy barnaszenek dió-, kocka- és darabos szén szemcsenagyság-osztályait alkalmazzuk az eljáráshoz, amely szemcsenagyság-osztályú, elegendő szilárdságú félkokszok vagy kokszok kis vagy közepes aknamagasságú elektrokémiai vagy kohászati kemencékben közvetlenül felhasználhatók, jellemezve továbbá azzal, hogy az említett szemcsenagyság-osztályú ligniteket, ill. barnaszeneket olyan kezdeti nedvességtartalommal vetjük alá a karbonizálási folyamatnak, amely nedvességtartalom fordítottan arányos a lignitek cellulóz-, hemicellulóz-és lignittartalmával, ill. a barnaszenek illékony alkotórész- és bitumentartalmával, továbbá, hogy ez a nedvességtartalom nem haladja meg a — 25%-ot, jellemezve végül azzal, hogy a lignitet, ill. barnaszenet oly módon hevítjük fel, hogy a felhevítés sebessége 450 C°-ig percenként 3—8"C°, a 450 C° és 900 C° közötti hőmérséklettartományban pedig percenként legfeljebb 10 C° legyen, mimellett a felhevítés sebessége szintén fordítottan arányos a lignitek, ill. barnaszenek cellulóz-, hemicellulóz- és lignin-, ill. illékony alkotórész- és bitumentartalmával. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az olyan barnaszeneket és/vagy ligniteket, amelyek nedvességtartalma az allkalmazandó kezdeti nedvességtartalomnál nagyobb, valamely önmagában ismert eljárással —• pl. a Fleissner-féle szárítási eljárással — előzetes szárításnak vetjük alá, oly módon, hogy kémiai és fizikai szerkezetük ennek során ne szenvedjen lényeges változást. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a karbonizálást olyan önmagában ismert rendszerű lepárló- ill. karbonizálókemencében folytatjuk le, amely lehetőséget nyújt a felhevítési sebesség pontos beállítására. A kmöásérí feiel: a Közgazdasági és Jog) T\ "^ i-, -602583. Terv Nyomda, Budapest V., Balabai B^ut ut„a 21-