147722. lajstromszámú szabadalom • Emlékező egység mérhető mennyiségek tárolására

Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.722. SZÁM 42. m. 10—16. OSZTÁLY — SCHA-84. ALAPSZÁM Emlékező egység mérhető mennyiségek tárolására Schalk Ervin, Schanda János, Weiszburg János tudományos munkatársak, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 18. Mérhető mennyiségekkel arányos jelek tárolására a múltban elektromos tárolókat, kondenzátorokat, mágnesmagos, vagy speciális emlékezőcsöves kapcsolásokat alkalmaztak. Nem villamos mennyiségekkel arányos jelek tárolására azokat előbb villamos jellé kellett átalakítani. Ezen egységek hátlánya, hogy elkészítésük nehézkes és csak komplikáltabb elektronikus berendezésekben (pl. elektronikus számológépek) kifizetődőek. Ezenkívül sok esetben ezen tárolóegységek csak igen-nem jellegű adatok tárolására alkalmasak, s nem képesek folyamatosan változó jel adott időpontbeli értékére emlékezni. A találmány szerinti emlékező egység előnye abban áll, hogy egyrészt nem csak villamos, de bármely elmozdulás és/vagy elfordulást létrehozó hatás kívánt értékének tárolására alkalmas. Egyszerű felépítésű, s a kívánt jelre a tárolást megszüntető segédjei bekapcsolásáig emlékezik. A találmány tárgya olyan önmagukban véve ismert elemekből álló berendezés, melynek főbb részei a következők: a kitérítőegység, mely a külső jel hatására azzal arányos kitérést hoz létre, az emlékező egység, mely a létrehozott kitérés kívánt értékével arányos emléket hozza létre, az emlék regenerátor, mely a tárolt emlék jellel arányos kijövő jelet képezi. A berendezés felépítését és elvi működését az 1- ábra szemlélteti. Az (1) pontban tápláljuk be a műszerbe a mérendő hatással arányos külső jelet, a (2) kitérítő egységbe, mely által (3) emlékképző egységben a kívánt emléket előállíthatjuk és rögzíthetjük. A kívánt jel rögzítését a (4) kapcsokon betáplált segédjel segítségével végezhetjük, mely a kívánt időpillanatban, vagy a folyamat adott értékénél mechanikus és/vagy elektromos és/vagy pneumatikus úton előállított jel. Célja, hogy az (3) emlékképző egységben tárolni kívánt, a mérhető mennyiségekkel arányos jelek rögzítési folyamatát kiváltsuk. A segéd jel ugyancsak lehet mechanikus és/vagy elektromos és/vagy pneumatikus jellegű, attól függően, hogy a rögzítés folyamatát milyen módon kívánjuk megvalósítani. A (3) emlékképző egység segítségével előállított emlékkel arányos jelet az (5) emlékregenerátor előállítja, az emlékjel pedig a (6) kapcsokon vehető le. A berendezés néhány gyakorlati példaképpeni kiviteli alakját, melyekre semmiesetre sem korlátozzuk magunkat, a 2. ábrán mutatjuk be. A 2. a) ábra a berendezés kitérítő egységének példaképpeni kiviteli alakját mutatja, mely villamos jeleknél használható műszerjellegű berendezés. Helyette a szükséges elmozdulást más villamos és mágneses, valamint nyomáskülönbségen, hőkiterjedésen, vagy más mechanikus hatáson alapuló megfelelő szerkezettel is létrehozhatjuk. A 2. b) ábrán ez emlékképző egység példaképpeni kiviteli alakját láthatjuk. Feladata a létrehozott kívánt mértékű kitérítési értékhez tartozó emlékelőállítása. A 2. a) ábra szerinti kitérítőegység esetén ez pl. az ismert ejtőkengyel alkalmazásával oldható meg. Ez e.setben (7) a műszer mutatója, (8) az ejtőkengyel, (9) a meghúzó elektromágnes, (10) a visszahúzómágnes, (11) a műszer rögzített állapotában a (7) mutató túlzott elmozdulásának meggátlására szolgál. A kitérítőegység lehet pl. szervomotor jellegű berendezés. A berendezés segítségével a tárolást ennek megfelelően úgy oldjuk meg, hogy a kitérítőegységnek a megkívánt trillamíban, vagy a folyamat adott értékénél a segéd jel segítségével kiváltott rögzítését elvégezzük és így a példaképpeni kiviteli alakban a műszer mutatót adott értékénél megfogjuk. Szervomotoros berendezés esetén a rögzítést egyszerűen a tápáramkör megszakításával elvégezhetjük. A leírt elektromos jellegű szerkeeztek helyett ilyen célra megfelelő meghúzási sebességű nyomáskülönbségeken alapuló szerkezet is használható. A kitérítőegység rögzített állapotában marad mindaddig, s így kitérítés, vagy elmozdulás formájában tárolja a megkívánt értéket mindaddig, míg újabb segédjei, melyet a kellő időpillanatban, vagy a folyamat másik meghatározott értékénél adunk, ezt meg nem szünteti. A 2. c) ábra az emlékregeneráló egység példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. Itt pl. a 2. a) ábrán feltüntetett mérőműszer tengelyével közös tengelyen (24) helyezkedik el a (12.) cséve, mely a (13) elektromágnes mágneses terében forog. A (13) elektromágnest váltóáram táplálja. A (12) cséve kapcsairól a (6) kimenő kapcsokon az elfordulással, tehát a mérendő jellel arányos feszültséget vehetjük le. Ez