147722. lajstromszámú szabadalom • Emlékező egység mérhető mennyiségek tárolására

Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.722. SZÁM 42. m. 10—16. OSZTÁLY — SCHA-84. ALAPSZÁM Emlékező egység mérhető mennyiségek tárolására Schalk Ervin, Schanda János, Weiszburg János tudományos munkatársak, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 18. Mérhető mennyiségekkel arányos jelek tárolásá­ra a múltban elektromos tárolókat, kondenzátoro­kat, mágnesmagos, vagy speciális emlékezőcsöves kapcsolásokat alkalmaztak. Nem villamos mennyi­ségekkel arányos jelek tárolására azokat előbb vil­lamos jellé kellett átalakítani. Ezen egységek hát­lánya, hogy elkészítésük nehézkes és csak komp­likáltabb elektronikus berendezésekben (pl. elekt­ronikus számológépek) kifizetődőek. Ezenkívül sok esetben ezen tárolóegységek csak igen-nem jellegű adatok tárolására alkalmasak, s nem képesek fo­lyamatosan változó jel adott időpontbeli értékére emlékezni. A találmány szerinti emlékező egység előnye abban áll, hogy egyrészt nem csak villamos, de bár­mely elmozdulás és/vagy elfordulást létrehozó ha­tás kívánt értékének tárolására alkalmas. Egyszerű felépítésű, s a kívánt jelre a tárolást megszüntető segédjei bekapcsolásáig emlékezik. A találmány tárgya olyan önmagukban véve is­mert elemekből álló berendezés, melynek főbb ré­szei a következők: a kitérítőegység, mely a külső jel hatására azzal arányos kitérést hoz létre, az emlékező egység, mely a létrehozott kitérés kí­vánt értékével arányos emléket hozza létre, az emlék regenerátor, mely a tárolt emlék jellel ará­nyos kijövő jelet képezi. A berendezés felépítését és elvi működését az 1- ábra szemlélteti. Az (1) pontban tápláljuk be a műszerbe a mérendő hatással arányos külső jelet, a (2) kitérítő egységbe, mely által (3) emlékképző egységben a kívánt emléket előállíthatjuk és rög­zíthetjük. A kívánt jel rögzítését a (4) kapcsokon betáplált segédjel segítségével végezhetjük, mely a kívánt időpillanatban, vagy a folyamat adott értékénél mechanikus és/vagy elektromos és/vagy pneumatikus úton előállított jel. Célja, hogy az (3) emlékképző egységben tárolni kívánt, a mérhető mennyiségekkel arányos jelek rögzítési folyamatát kiváltsuk. A segéd jel ugyancsak lehet mechanikus és/vagy elektromos és/vagy pneumatikus jellegű, attól függően, hogy a rögzítés folyamatát milyen módon kívánjuk megvalósítani. A (3) emlékképző egység segítségével előállított emlékkel arányos jelet az (5) emlékregenerátor előállítja, az emlék­jel pedig a (6) kapcsokon vehető le. A berendezés néhány gyakorlati példaképpeni kiviteli alakját, melyekre semmiesetre sem korlá­tozzuk magunkat, a 2. ábrán mutatjuk be. A 2. a) ábra a berendezés kitérítő egységének példaképpeni kiviteli alakját mutatja, mely villamos jeleknél használható műszerjellegű berendezés. Helyette a szükséges elmozdulást más villamos és mágneses, valamint nyomáskülönbségen, hőkiterjedésen, vagy más mechanikus hatáson alapuló megfelelő szerke­zettel is létrehozhatjuk. A 2. b) ábrán ez emlékkép­ző egység példaképpeni kiviteli alakját láthatjuk. Feladata a létrehozott kívánt mértékű kitérítési értékhez tartozó emlékelőállítása. A 2. a) ábra szerinti kitérítőegység esetén ez pl. az ismert ejtő­kengyel alkalmazásával oldható meg. Ez e.setben (7) a műszer mutatója, (8) az ejtőkengyel, (9) a meghúzó elektromágnes, (10) a visszahúzómágnes, (11) a műszer rögzített állapotában a (7) mutató túl­zott elmozdulásának meggátlására szolgál. A kité­rítőegység lehet pl. szervomotor jellegű berendezés. A berendezés segítségével a tárolást ennek megfe­lelően úgy oldjuk meg, hogy a kitérítőegységnek a megkívánt trillamíban, vagy a folyamat adott értékénél a segéd jel segítségével kiváltott rögzí­tését elvégezzük és így a példaképpeni kiviteli alakban a műszer mutatót adott értékénél meg­fogjuk. Szervomotoros berendezés esetén a rögzítést egyszerűen a tápáramkör megszakításával elvégez­hetjük. A leírt elektromos jellegű szerkeeztek he­lyett ilyen célra megfelelő meghúzási sebességű nyomáskülönbségeken alapuló szerkezet is hasz­nálható. A kitérítőegység rögzített állapotában ma­rad mindaddig, s így kitérítés, vagy elmozdulás formájában tárolja a megkívánt értéket mindad­dig, míg újabb segédjei, melyet a kellő időpilla­natban, vagy a folyamat másik meghatározott ér­tékénél adunk, ezt meg nem szünteti. A 2. c) áb­ra az emlékregeneráló egység példaképpeni kivi­teli alakját tünteti fel. Itt pl. a 2. a) ábrán feltün­tetett mérőműszer tengelyével közös tengelyen (24) helyezkedik el a (12.) cséve, mely a (13) elektro­mágnes mágneses terében forog. A (13) elektromág­nest váltóáram táplálja. A (12) cséve kapcsairól a (6) kimenő kapcsokon az elfordulással, tehát a mé­rendő jellel arányos feszültséget vehetjük le. Ez

Next

/
Thumbnails
Contents