147720. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű karburátoros motor
Megjelent 1980. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNY HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.720. SZÁM 46. a1 ; 46. a 2 . 1—25. OSZTÁLY — SU—246. ALAPSZÁM "'"-"TMTMi.'""TM' '"^j •^_||I |'^" IIII """— |, "' | ~~ , ^TM'||''"" —• •• iMiiTirrrTTiwurp""——••-nimimiiiiuniinni»rinirii»iniiniTM—• mMMMM»» I HI^HII IIIIi'-• 'irrrrmnini m mi iiiim iii'iiiiiniiimiiimiiiii unni mumm ,IIImIHIII II inrooLimILUFUIIT^IITIT« Kétütemű karburátoros motor Szűcs Mihály géplakatos, öttevény (Győr m.) A bejelentés napja: 1959. május 4. Kétütemű karburátoros motoroknál az égésterméket a beáramló levcgő-üzemanyagkeverék tolja ki maga előtt a hengerből. Eközben azonban elkerülhetetlen bizonyos mértékű keveredés. Ennek következtében némi elégetlen üzemanyag is távozik a kipufogó-gázokkal. Ezt az üzemanyag-veszteséget a találmány megszünteti, vagy legalábbis erősen lecsökkenti. A találmány lényege a következő: A dugattyú alsó holtponti helyzetében a forgattyú-szekrényből (idegen szóval: karter) az átömlő-csatornán keresztül áramlik a levegő-üzemanyag-keverék a hengerbe. Ha ebbe az átömlőcsatornába, vagy legalábbis e csatorna felső részébe sikerül üzemanyag nélküli tiszta levegőt juttatni még az alsó holtpont előtti időpontban, akkor a dugattyú alsó holtponti helyzetében, amikor a dugattyú felső széle lehúzódott az átömlőcsatorna nyílásának alsó széléig, először az átömlőcsatornában helyet foglaló tiszta, üzemanyag nélküli levegő áramlik be a hengerbe, ez tolja ki maga előtt az égésterméket. Ha tehát ennek egy része keveredik az égéstermékkel és a kipufogógázzal együtt távozik a hengerből, akkor elégetlen üzemanyag nem távozik a hengerből. Az üzemanyag-veszteség elkerülése hatásfok-javulást jelent. Az 1. és 2. ábra a találmány szerinti motornak egy példaképpen! megvalósítási alakját ábrázolja, éspedig az 1. ábra a dugattyú felső holtponti, a 2. ábra a dugattyú alsó holtponti helyzetében. Mindkét ábra síkba kiterítve ábrázolja a henger és a dugattyú palástját. Az —1— hengerben a —2— dugattyú jár fel és le. Az égéstermékek a —3— kipufogó-nyíláson át távoznak a hengerből a dugattyú alsó holtponti állása idején. Ugyanekkor az átömlő-csatorna —4— nyílásán keresztül előbb levegő áramlik be a hengerbe és tolja ki maga előtt az égéstermékeket, majd ezután levegő-üzemanyag-keverék áramlik be. Alsó holtponti helyzetében a dugattyú felső széle eltakarja az —5— karburátor-szívónyílást és a —6— levegő-beszívó-nyílást, amely utóbbi már a jelen találmány egyik lényeges eleme. Ez a —6— levegő-beszívó-nyílás vízhűtésű motorok esetében egy cső alakjában van keresztülvezetve a hűtőköpenyen és egy rövid csővel csatlakozik a légszűrő és a karburátor közötti csonkba, hogy ilyen módon szűrt, pormentes levegőt kapjon a motor ezen a —6— levegő-beszívónyíláson át is. A dugattyú palástjának alsó szélén egy —7— nyúlvány van kiképezve, melynek az a célja, hogy a dugattyú felső holtponti állásában (ill. fekvő elrendezésű motor esetében: külső holtponti állásában) is takarja a —6— levegőbeszívó-nyílást. Magában a dugattyúban egy —8— csatorna van kiképezve, amely a dugattyú felső (külső) holtponti helyzetében összeköti a —6— levegő-beszívó-nyílást az átömlő-csatorna —4— torkolatával. Ez a —3— csatorna tehát úgy van kiképezve a dugattyúban, hogy egyik vége a —6— levegő—beszívó-nyíláshoz csatlakozik a dugattyú felső (külső) holtponti állásában, a másik vége pedig ugyanekkor az átömlő-csatorna —4— torkolatához. Maga a 8 csatorna elkészíthető cső for májában is, amelynek csak a két vége torkoll a dugattyú hengeres felszínére, de elkészíthető a dugattyú hengeres felületén végig nyitott kivitelben is, utóbbi esetben pl. ujjmaróval kimunkálva. A fentiekben leírt szerkezet a következőképpen működik. A dugattyú felső (külső) holtponti helyzetében a forgatyúszekrényben (karter) uralkodó depresszió egyrészt az —5— karburátor-szívónyíláson át levegő-üzemanyag-keveréket szív be, másrészt azonban a —6— levegő-beszívó-nyíláson és a —8— csatornán át tiszta levegőt is szív be az átömlő-csatornába. A —6—levegő-beszívó-nyílást és a —8— csatornát úgy kell méretezni, hogy csak a szükséges mennyiségű levegő áramolj ék be, tehát számottevő mennyiségű levegő ne áramolhassák be a forgattyúszekrénybe. Ily módon az átömlő-csatorna, vagy legalábbis annak felső (külső) része tiszta levegővel telik meg, nem pedig levegő-üzemanyag-keverékkel. Amint a dugattyú lefelé (befelé) kezd haladni, hamarosan elhagyja a —8— csatorna a —6— levegő-beszívónyílást és az átömlő-csatorna —4— torkolatát és ezzel a dugattyú palástfelülete le is zárja a két nyílást a henger falában. Az alsó (belső) holtponthoz közeledve előbb a —3— kipufogó-nyílást éri el a dugattyú felső széle és ezzel elkezdődik az égéstermékek kiáramlása a hengerből. Amint
