147690. lajstromszámú szabadalom • Összeépítéskor feszített vonóvasként működő vasalás előregyártott elemekből összeállított szerkezetekhez

') 147.690 kezet összefeszítésére szolgáló beton feszítő tömbökkel ellátott betonacél vasalását legalább az elemek önsúlyának hordására alkalmas mértékben megfeszítjük. Ezt a szerkezeten urakodó feszültségi állapotot alátétek és ékek segítségével állandósítjuk. Az egymás mellé illesztett elemeket így nyomott feszültségi állapotban tartjuk, miáltal az egyes elemek érintkezési felületükkel, a fellépő súrlódás folytán összekapcsolódnak és egy, legalább az önsúly hordására alkalmas hajlításra merev szerkezetet képeznek. Az így összefeszített szerkezet az önsúlyát biztonsággal hordja és saját súlyának hordására nem igényei a továbbiakban alátámasztást. Ebben az állapotban az összefeszített elemekhez hozzábetonozzuk a szerkezet vasalását. A betonozáshoz a kötési és szilárdulási idő megrövidítése céljából bármilyen kötésgyorsító (pl. Tricosal S. III. stb.) alkalmazható. Az összebetonozás megszilárdulása után, a további terhelések okozta feszültségnövekedést a vasalás már felületi tapadás útján veszi át és így a szerkezet a továbbiakban mint közönséges vasbetonszerkezet működik. Ebben az állapotban már érdektelen a feszítés jelenléte és így nem bír jelentőséggel, hogy a közönséges betonacél, a feszítés feszültségét kúszás következtében idővel elveszíti. Különleges feszítőacéllal történő utófeszítés esetében, az elemeket oly nagymértékben feszítjük össze, hogy' azok az összefeszítés állandósítása után azonnal a teljes terhelés felvételére alkalmas szerkezetet képeznek. Nagyobb biztonság és a szükséges rozsdavédelem elérése céljából, az acél feszítőszál ebben az esetben is hozzábetonozható az előregyártott elemekhez. Előregyártott kiüregelt elemek alkalmazásánál a találmány szerinti vasalás összefüggő része, az egymás mellé illesztett elemekből összeállított szerkezet végeméi elrendezett befejező, a feszítőerőt elosztó ellenlap. Az ellenlap egy hajlításra merev elem, pl. vasbetonlemez vagy hasonló, mely az acélszál feszítőerejét, a szerkezet keresztmetszeti területén, a .kívánatos és megszabott arányban szétosztja. Alkalmazása révén a tömörgerincű kiüregelt elemeknél, az elemek gerincének anyaga a feszítés okozta feszítőerő szétosztása alól mentesítve marad. A rajz a találmány szerinti vasalás példaképpen! foganatosítási alakját ábrázolja: Az 1. ábra a találmány szerinti vasalásnak az elemeken alul alkalmazott hornyokban történő hozzábetonozás útján képzett, tömör elemekből összeállított szerkezet példáját mutatja, „a" az előregyártott tömör elem metszetben ,,v" a vasalás, rníg ,,h" a hozzábetonozás anyagát jelöli. Tömör elem helyett bármilyen kiüregelt vagy rácsos elem is alkalmazható. A 2. ábra a felülről behelyezett és az elemekhez felülről hozzábetonozott találmány szerinti vasalással készített példaképpeni szerkezet keresztmetszete. Az 1. ábrához hasonlóan ,,a" a példaképpen bemutatott kiüregelt elem, ,,v" a vasalás, ,,h" pedig a hozzábetonozás anyaga. A felülről behelyezendő és bebetonozandó vasalásnak megfelelően kialakított elemek is lehetnek tömörek, kiüregeltek, vagy rácsosak. A 3. ábra egy találmány szerint előregyártott elemekből összefeszített és egymás mellé helyezett alsó hornyokban hozzábetonozott vasalással készített vasbetongerendákbői álló gerendafödém példája, míg a 4. ábra a födém felülről behelyezett és betonozott vasalással kiképzett foganatosítási alakját mutatja. Az 1. és 2. ábrával azonosan „a" az elem, ,,v" a vasalás és ,,h" a hozzábetonozás jelölése. Az 5. ábra a 4. ábrában vázolt találmány szerinti vasalással készült gerenda hosszmetszete, a 6. ábra pedig ugyanazon gerenda alaprajzi metszetét ábrázolja. Az ábrákban az elemek „a" az ellenlapok, ,,e", a vasalás ,,v", a feszítőtömbök „t", a feszítés oldalán levő ,,e" ellenlap és ,,t" feszítőtömb közötti rés „r" és a feszítőerő állandósítására szolgáló ékek „k"-val vannak jelölve. A példaképpen bemutatott ,,v" vasalás, egy szálból készült és az egyik „t" feszítőtömbben kanyarban visszafordul, míg a vasszál végei a másik ,,t" feszítőtömbben vannak görbületben illesztve és végtelenítve. Ha a ,,v" vasalás két külön vasszálból készül, úgy az végeinek mindkét ,,t" feszítőtömbben foganatosított illesztésével van végtelenítve. A 7. ábra a ,,v" vasszál ,,1" és „2" végeinek a találmány szerinti görbületben történő illesztését és végtelenítését ábrázolja, „s" az esetleg célszerűen alkalmazott spirál kengyelezés jele. A találmány szerinti vasalással készülő szerkezet előnye, hogy előregyártott elemei a zsugorodás lezajlása után építhetők össze és így a feszítés hátrányos veszteségei csekélyek. A szerkezet teljes szerelősítéssel készülő építőelem mintája, amelynek az összes alkatrészei üzemileg előregyárthatók és a rendeltetési helyen csak összeállítandó és összekötendő. Különleges feszítőacéllal foganatosított alakjának helyszíni összeépítése téli időben minden hideg elleni óvintézkedés mellőzésével is kivifelezhető. Az elfekvő leírásban és rajzban bemutatott szerkezet a találmány kéttámaszú hordszerkezeten foganatosított példáját mutatja. A találmány szerini vasalás azonban hasonló elveken értelemszerűen többtámaszú szerkezeteknél is alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Helyezéskor feszített vonóvasként működő előregyártott beton feszítőtömbökkel ellátott vasalás, jellemezve azzal, hogy a feszítőszál az előregyártott beton feszítőtömb betonanyagából való kihúzódási ellenállás folytán a feszítőtömbben görbületben illesztett, vagy hegesztett s az így végtelenített feszítőszál az egymás mellé illesztett elemeket a feszítés síkjában körülövezi. 2. Az 1. igénypont szerinti vasalás, jellemezve azzal, hogy a feszítőszálat egyik előregyártott feszítőtömbje közbejöttével, egy előrcgyártott a feszítőerőt elosztó hajlításra merev ellenlapra támaszkodva feszítjük meg. ert 1 rajz a /,< ,cíg; és .iogi Könyvkiadó 602577. Terv Nycmda B uHpest V., Balassi Bálint vitca 21-23.