147666. lajstromszámú szabadalom • Alacsonynyomású higanygőzkisüléses cső

Megjelent i960, október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.666. SZÁM 21 g. 1-16. OSZTÁLY — EE—596. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Alacsonynyomású higanygőzkisüléses cső Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, Budapest Feltalálók: Szigeti György akadémikus (a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre laboratóriumának vezetője) és Lakatos György mérnök (a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre laboratóriumának munkatársa), mindketten budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. december 6. Ismeretes, hogy az olyan alacsonynyomású higanygőzkisüléses lámpák, amelyek a higany rezonanciasugárzását hasznosítják, különösen pedig a fénycsövek teljesítményének a fajlagos felületi Watt-terhelés 40 mW/cm

2 fölé való emelésénél a kisüléses lámpában az optimális fényhasznosítás elérése érdekében a cső végein olyan hűtőkamrákat képeznek ki, amelyek, az optimális fényhasznosítás eléréséhez szükséges 30—45 C° legalacsonyabb csőfalhőmérséklet elérését biztosítják. Ismeretes továbbá, hogy az ilyen hűtőkamrákat a kisüléses lámpa elektródáitól, pl. a cső végeitől kb. csőátmérőnyi távolságban egy-egy fémtárcsával választják el úgy, hogy a kamrák tere és a kisülési lámpa elektródái közötti tér között a higanygőz nyomása megfelelő réseken keresztül kiegyenlítődhessen. Az ilyen tárcsákkal elhatárolt kamrák hátránya, hogy a kamrák fala felé elzárja a gőzkisülésben keletkező ultraibolya sugárzás útját a kamra falán elhelyezett fénypor felé és ezért a kisülési lámpának a kamra fala által kiképzett részén lényegesen lecsökken a felületi fényesség a lámpa többi szakaszához képest. Hátránya továbbá ezen tárcsák alkalmazásának, hogy a szabad gőzáramlást, és ezáltal a higanygőz koncentrációk kiegyenlítődését gátolják. -A találmány szerint ezt a hátrányt azzal küszöböljük ki, hogy a kisülési lámpát a fent említett tárcsák nélkül úgy képezzük ki, hogy az ábra szerinti lámpa elektródái a cső végeitől legalább t = 1.5 d távolságra legyenek, ahol d a cső külső átmérője. Ezáltal kevésbé csökken a csővégek felületi fényessége. A találmány szerinti elrendezéssel biztosítottuk továbbá az állandó gőznyomás-kiegyenlítődés lehetőségét, meggyorsítottuk a lámpák beégési idejét. A higany-rezonanciasugárzása önabszorpció útján a gőzatmoszférában elég messzire eljutva, a végek fényessége kevéssé csökken a találmány szerinti lámpánál, mint az eddig használtaknál. Sőt, mivel a cső végein az összes eddigi konstrukcióknál veszendőbe menő, ultraibolya sugárzást itt hasznosítani tudjuk, a találmány szerinti cső hatásfoka a szokásos hűtőkamra nélküli kivitelhez képest kb. 1—3%-kal, míg a hűtckamrás csövekhez képest kb. 2—4%-kal nagyobb. Ennek az a magyarázata, hogy míg a hidegkamra nélküli fénycsöveknél a katód, közelesvén a buravéghez, a keletkező ultraibolya sugárzás egy csekély, habár el nem hanyagolható töredéke a fényporral be nem vont felületekre esvén, ott elnyelődve kárbaveszett, addig a katód találmányunk szerinti elrendezése következtében a katódról hátrafelé, a csővég felé történő sugárzás kúpjának szöge kisebb, tehát a bevonatlan felületekre, az eddigieknél lényegesen kevesebb sugárzás jut. Találmányunk egyik kiviteli alakját ábránkon szemléltetjük, A hivatkozási jelek magyarázata a következő: (1) üvegfal, (2) elektróda, (3) fénypor bevonat. A ,,t" az elektróda távolsága a cső végétől. Szabadalmi igénypont: Alacsonynyomású higanygőzkisüléses cső, főleg a higany rezonancia vonalait hasznosító cső, legalább 40 mW/cm

2 fajlagos felületi Watt-terheléssel, a cső legalább egyik végén kiképzett hűtőkamrával, azzal jellemezve, hogy a cső elektródája a kamra szakaszán a cső végétől legalább a csőátmérő 1.5-szeresének megfelelő (t) távolságra van kialakítva, mimellett a hűtőkamra és a cső többi része közötti szabad keresztmetszet gyakorlatilag változatlan. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 602575. Ten/ Nyomda. Budapest V., Balassi Bálint utca 21-