147650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép rostnövények, főképpen kender hántolására

Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.650. SZÁM 29. a. 2—5. OSZTÁLY — KA—503. ALAPSZÁM Eljárás és gép rostnövények, főképpen kender hántolására Dr. Kaplonyi Zoltán mezőgazdasági kísérleti intézeti kutató, Iregszemcse A bejelentés napja: 1955. május 12. A növényi rostok az elfásodott bélrészektől általában biológiai áztatással különítik el, illetve tárják fel. Az áztatással való feltárás általánosan elterjedt eljárás. Ennek az eljárásnak az a nehézsége, hogy rendszerint szabadban történik és így csak tavasztól őszig végezhető, ennek folytán nagymértékben az időjárási viszonyoktól függ. továbbá igen sok mozgatást és vizet igényel. Egyes üzemekben bevezették a zárt helyen történő melegvizes áztatást, mely viszont nagy beruházást igényel és rendszerint csak lennél alkamazzák, de nem változtat sem az anyagmozgatási nehézségeken, sem a szárításnak az időjárástól való függőségén. A vonatkozó irodalom több helyen említést tesz egyes rostnövények hántolásáról, úgyn. dekortikálásáról és a háncsok kémiai feltárásáról. A dekor tikálási módok azonban inkább a nedves zölclnövények hántolását oldották meg, azt sem tökéletesen, mert a tömeges hántolásnál a háncs nagyrésze beszakad, a gyors száradás következtében zsugorodik, ami a rostok megnyúlását és elszakadását idézi elő, minek következtében a végtermék sok kócot tartalmaz. A kiszárított ázatlan kóró dekortikálása még kedvezőtlenebb képet' mutat, mert a fás részek eltávolítása közben a rostszálakban sérülések és szakadozások keletkeznek és emellett nincsen megoldva a pozdorja tökéletes eltávolítása sem. Javasolták már a dekortikálás előtt a kórok felhasítását is, azonban az azt követő dobverőléces, kaparó vagy más efféle meg nem felelő durva műveletek miatt, az elmondott hátrányokat megszüntetni nem tudták. A találmány tárgya oly eljárás és hozzávaló gép, mely a felsorolt hátrányoktól mentesen oldja meg a rostnövények hántolását. A találmány eljárása szerint a rostnövény szálait, ill. kór óját felhasítjuk, azt szétválasztjuk, fás és bélrészével együtt szalaggá préseljük, majd hajlítással különválasztjuk és úgyn. hajaló művelettel leválasztjuk a háncsot. Az eljárás foganatosítására való gép el van látva a leírt munkaműveletek elvégzésére alkalmas szerkezetekkel, folyamatosan végzi a kórok beadagolását és automatikus végigvezetését a leírt munkaműveleteket végző szerkezeteken. A találmányt az eljárás foganatosítására való gép példaképpeni kiviteli alakját szemléltető csatolt rajzzal kapcsolatos alábbi leírás ismerteti még bővebben. A rajzon az 1. ábra a hán tológép oldalnézete vázlatos ábrázolásban, a 2. ábra a gép előlnézetét szemléltető részlet, a 3—8. ábrák szerkezeti részleteket mutatnak nézetben, ill. részleges metszetekben. A hántolandó háncsrostos növényi anyagok szálait, ill. kóróit az —1— szalag viszi, ill. adagolja a gép etetőállására, ahonnan azokat a —2 és 3— etetőhengerek a —4— irányítóvályúkon át szálanként a végtelen szalagszerűen működő —5 és 6— továbbítószalagok közé juttatják. A —2 és 3— etetőhengerek gumival bevont felületek, célszerűen a felső —3— henger lágyabb pl. laticelgumival van bevonva, amelyek ily módon kellő tapadással biztosan megfogják és továbbítják a kórókat a —4— irányítóvályúkba. A felső —3— henger a —7— állványon lenghető —3a— karon van ágyazva, mely kar révén az az alsó —2— hengerről felemelhető, arra felfekvő nyomása pedig a karon eltolható —3b— ellensúllyal szabályozható. Az alsó —5— szalagban —5a— hornyok vannak, melyek a —4— vályúkon át érkező kórókat befogadják és továbbviszik. A felső —6— szalagon harántirányban a rugalmas anyagú, célszerűen laticelből levő —6a— pántok vannak felerősítve, melyek az —5a— hornyokban levő —8— kórókat leszorítják. A továbbítószalagok leírt kialakítását az 1. ábra III—III vonala menti metszetet szemléltető 3. ábra mutatja. A továbbítószalagok szélességét a kóróvezető —5a— hornyok száma szabja meg, amit a párhuzamos munkaműveletekkel egyszerre hántolandó kórok száma, illetve a hántológép elérendő teljesítménye szerint választunk meg. A szalagok között érkező kórókat a —9— vályúk a —10, 11— veeztőgörgőpárok közé irányítják, amelyeknek az 1. ábra IV—IV vonala menti kialakí- >. tását nagyobb léptékben a 4. ábra mutatja. Az alsó —10— görgő palástján a kóró vezetésére való —10a— horony van, amit a felette levő —11— görgő —11a— tárcsái fognak közre és biztosítják a kórok vezetését. A —10— vezetőgörgők a •—12— állványban ágyazott tengellyel együtt forognak a