147646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumszulfit vagy nátriumbiszulfit előállítására cellulózgyártási szennylúgokból

147.646 5 A táblázatból világosan látható, hogy annak el­lenére, hogy a különleges szulfitezési feltételeket kizárólag a folyamat miásodik szakaszában alkal­maztuk, végeredményben mégis csupán mindössze kb. 3% Na2 S 2 0 3 keletkezett. Csupán, a folyamat első szakaszában alkalmaztunk bizonyos biztonsági intézkedéseket annyiban, hogy a kéndioxid beve­zetése a felhevített oldatba keverés közben történt. A találmány szerinti eljárás szakaszos, folytonos vagy félfolytonos üzemben egyaránt jó eredmény­nyel vitelezhető ki. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban a csatolt rajzok alapján világítjuk meg közelebbről. Ezeken a rajzokon a következők láthatók: 1. ábra: a közvetlen szulfitezési eljárás vázlata, szakaszos üzem példáján bemutatva; 2. ábra: ugyanaz az eljárás fél folytonos munka­mód esetében; 3. ábra:' ugyanez az eljárás teljesen folytonos munkaimód esetében. Amint az 1. ábrán láthatjuk, szakaszos üzem ese­tén az olvadék-oldat (3), amelynek össz-sőkoncent­rációja 100—150 g/liter, az olvasztókemencéből (1) az oldótartányon (2) keresztül a derítőtartályba (4) jut, ahol az oldatlan szennyezések leülepednek. A két derítő tartály (4) egyikének tartalmát az 1. re­aktorba (5) tápláljuk be, ahol egy 0,5—1 mm belső átmérőjű furatokkal ellátott elosztócsövűn keresz­tül, kb. 400 mm Hg-oszlop nyomáson és 80 C° hő­mérsékleten kéndioxidtartalmú gázokat (6) szíva­tunk be a reaktorban levő olvadékoldatba, még­pedig mindaddig, amíg az oldat pH-értéke 9,5— 10-re be nem áll. Ennek során túlnyomórészt az I. egyenlet szeriinti reakció megy végbe. A 2. reak­torban (7) a 0,3—0,5 mm belső átmérőjű furatok­kal ellátott gázbevezetőcső segítségével elért igen finom gázelosztás mellett olyan hőmérsékletet kell fenntartani, amelyen az oldat 200—300 mm Hg­oszlop nyomás alatt forrásban, van. A szulfitezés befejezése után a pH-értéknek 8 körül kell lennie. Az itt lejátszódó reakciókat a II. alatti egyenletek szemléltetik. A 2. reaktorból (7) kilépő oldat — amelynek a lehetőséghez képest messzemenően mentesítve kell lennie a kénhidrogéntől — bármi­lyen tetszés szerinti berendezésibein (pl. egyszerű toronyban) tovább szulfitezhető a III. egyenlet szerinti reakció teljes lejátszódásáig. Az 1. ábrán, bemutatott vázlat nem tartalmaz külön berendezés-egységet a folyamat harmadik szakaszának folytatására, minthogy ebben az eset­ben a második és a harmadik szakasz egyesítésé­vel kívántunk dolgozni; ily módon a 2. reaktor­ból a (11) vezetéken keresztül — esetleg a (10) fel­fogótartályon is áthaladva — kész főzőlúg lép ki. A folyamat 2. szakaszában, szabaddá váló kénhid­rogént (8) egy vákuumszivattyúval (9) elszívatjuk és egy elégetőberendezésbe vezetjük be. A 2. ábrán bemutatott vázlat a fél-folytonos munkamódot szemlélteti. A reaktorok itt tornyokkal állnak összeköttetés­ben; itt is egy-egy derítőtartány tartalma felel meg egy reaktor-töltetnek. A toronyreaktorok (5 és 7) megtöltése itt oly módon történik, hogy a derített és kb. 80 C°-ra felmelegített zöldlúgot a kéndioxidtartalimú gázzal együtt, párhuzamos áramban csurgatjuk le a toronyban levő töltőtes­teken (12) keresztül; az oldat ezután a reaktorfe­néken gyűlik össze. A zöldlúg és a kéndioxid viszo­nya oly módon állítandó be, hogy az oldat pH-ér­téke a torony e részén való áthaladás után a 9,5—10,0 értékét érje el. Ez megfelel a folyamat első szakaszának végpontján fennálló értéknek. Amikor: egy derítőtartány ily módon kiürült, ill. egy reaktor megtöltésre került, a lúg és a gáz be­vezetését megszakítjuk és a reaktorban 200—300 mm Hg-oszlopnak megfelelő vákuumot létesítünk, ugyanakkor az oldatot megmelegítjük. Ezután már a torony alján levő, igen finom furatokkal ellá­tott elosztócsövön, (13) keresztül kell a további kéndioxidJbevezetésnék történnie. A vákuum mér­téke és az oldat hőmérséklete oly módon állítandó be, hogy az oldat forrásban legyen. A reakció ak­kor fejeződött be, amikor a kénhidrogén már tel­jesen eltávozott, ami általában 8,0—8,5 pH-érték esetén következik be. Ezután már sem vákuumra, sem felemelt hőmérsékletre nincs szükség, a szul­fitezés befejezésié gyakorlatilag tetszés, szerinti erősségű kéndioxidbevezetés 'mellett történhet; esetleg átszivattyúzhatjuk az oldatot a másik tar­tályba és a berendezés mindkét kéndioxidfcevezető csövét felhasználhatjuk erre a célra; a gázbeveze­tés befejezte után a kész főzőlúgot lereszthetjük a tartályból. A berendezésiben két készülék-egység áll rendelkezésre, felváltva történő üzemeltetés céljából, oly módon, hogy amíg az egyik készülék­egységben az ürítés és töltés folyik, addig a má­sikban, folytatható le a szulfitezési folyamat. Ily módon megszakítás nélkül üzem folytatása válik lehetségessé. Fennáll a lehetőség — amint ezt a 3. ábra szemlélteti — teljesen folytonos üzemben való dolgozásra is. így pl. eljárhatunk oly módon, hogy a hőkicserélőben (14) felmelegített olvadékoldatot viszonylag vékony rétegben folyatjuk egy szulfi­tező celláin (15) keresztül; ez a cella oly módon van kiképezve, hogy, annak fenéklapján a megen­gedett átmérőjű fúvókák vannak elrendezve, eze­ken keresztül, történik a kéndioxídgáz (6) beszíva­tása. A cella eközben 200—300 mim Hg-oszlopnak megfelelő vákuum alatt tartandó, a szabaddá váló kénhidrogén (8) pedig folytonosan, elvezetendő. A belépő folyadék mennyisége oly módon hangolan­dó össze a bevezetésre kerülő gázmennyiséggel, hogy a készülékből kilépő folyadék kívánt 8,5, ill. 7,0 végső pH-értéke elérhető legyen. A 3. ábrán bemutatott szulfitező berendezés­egység természetesen telepékbe is egyesíthető, a bemutatott berendezés-egység megsokszorozása út­ján. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nátriumszulfit vagy nátriumbiszulfit visszanyerésére a cellulóz-szennylúgok, elégetése során képződő nátriumszulfittartalmú zöldlúgokból, a légkörnél alacsonyabb nyomáson és az oldat forr­pontját megközelítő hőmérsékleten, finoman el­osztott kéndioxid segítségével, azzal jellemezve, hogy a kéndioxid finom elosizlatású bevezetését olyan fúvóka- ill. kapilláris-rendszereken keresz­tül esziközöljük, amelyeknek az, egymástól legalább 1 cm távolságra levő furatai, ill. nyílásai legfeljebb 0,5 mm belső átmérőjűek. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód-

Next

/
Thumbnails
Contents