147640. lajstromszámú szabadalom • Sztereonézőkészülék

Megjelent löűxí. október la. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.640. SZÁM 42. h. 17—22. OSZTÁLY - VI—220. ALAPSZÁM Sztereonéző készülék Viski László oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1956. szeptember 12. A megnövekedett oktatási, tudományos, műszaki és művészeti igények, folytán a legutóbbi időben ismét élénk az érdeklődés a térhatású ábrázolás és fényképezés, ezen belül pedig a sztereoszkópikus képek készítése és szemléltetése iránt. Szakmunkákban és prospektusokban ; egyre gyakrabban találkozunk ilyen illusztrációkkal. A közelmúltban több olyan külföldi és hazai könyv jelent meg, amelynek tárgya, pl. ábrázoló geometria, tér-kinematika stb., ilyen szemléltetés nélkül nehezen érthető meg és ezért sztereoszkópikus ábrákkal is szemléltet. Minthogy a rendes sztereoképpárok szemlélése a mai napig is viszonylag terjedelmes és költséges nézőkészüliéket kíván meg, a sztereomellékletek — néhány tudományos mű .mellékletének kivételével — rendszerint anaglif-szímpáros-kiviíelben készülnek, amelyekhez; az; olcsó és kis helyszükségletű, kartorikeretű színes celofánból készült szemüvegeket is mellékelik. Az. anaglif eljárásnak azonban ezek mellett az előnyei mellett igen nagy hibái is vannak, mint pl. valódi tér helyett relief ábrázolás, különleges papír és nyomdai eljárás költsége, színes képek szemléltetésének akadályai, kontraszthiány és fényszegénység, tökéletlen kiegészítő színek miatti kettőzések, stb. A sztereoszkópia fejlődése során ismételten megnyilvánultak törekvések olcsó és kis helyszükségletű sztereonéző készülékek szerkezeti megoldására. Számos szabadalom jelzi ennek a törekvésnek az útját, amelyen eljutottak már igen olcsó és zsebben is hordható nézőkészülékek megvalósításáig .— igaz, hogy legtöbb esetben az optikai igények tekintetében való megalkuvás árán (gyenge minőségű öntött üveglencsék alkalmazása, beállítás lehetőségének hiánya). Olyan sztereonéző készülék azonban még nem került ismertetésre, amely térhatású képekkel illusztrált nyomdai termékhez való mellékelhetőség szempontjából felvenné a versenyt az anaglif szemüveggel és ezzel utat nyitna a sztereoképpárok ilyen irányú szélesebb körű alkalmazásának. A találmány ilyen, sztereoképpárokat szemléltető, nagyító optikájú és kis helyszükségletű néző készülék. Ez lényegében plexiüvegből vagy más átlátszó és az üvegéhez, hasonló törésmutatójú műanyagból termoplasztikus eljárással készült, karton vastagságú, de nem törékeny lencsékből álló szemüveg, amelynél a lencsék kartonpapírból vagy műanyagból, esetleg könnyűfémből készült lemez kivágásába vannak rögzítve. A szemüveget és a sztereofényképpárt összehajtott kartonpapír két, a lencse gyújtótávolságának megfelelő távolságban levő bevágásába illesztve kellő merevségű nézőkészüléket kapunk. Használaton kívül az összehajtott kartonpapír a szemiüvegrész. megóvására szolgál. Egymás behajtásában elcsúsztatható két kartonpapír .alkalmazásával a képtávolság egyszerű módon változtathatóvá is tehető. Ha a szemüvegkeretet is két külön darabból készítjük, amelyek egymáshoz képest, pl. fémcsíkon való csúsztatással, elmozdíthatók, olyan sztereonéző készüléket nyerünk, amelynél a képes a szemtávolság is változtatható. Ez, az olcsón előállítható és optikailag mégis igényes nézőkészülék lehetővé teszi rendes, sztereoképpáros illusztrációk és más térhatású képek tökéletes szemléltetését és éppúgy mellékelhető könyvhöz, folyóirathoz, levelezőlaphoz stb., mint az anaglif szemüveg. A nézőkészülék szemüvegrésze — a sztereoképek szemlélésében már megfelelő gyakorlattal rendelkező személyek által — külön is használható, elsősorban könyvek szövegközti sztereó-ábráinak szemlélésére. E célból a szemüvegrész a fülre akasztható, drótból készült szárakkal is ellátható. (1. és 2. ábra.) Az. ismertetett sztereonéző készüléknél alkalmazásra kerülő műanyaglencsék elvileg bármilyen alakúak (tehát kör alakúak is) lehetnek, de a legkedvezőbb méretviszonyokat (lencse vastagság, lencseméret és képszög tekintetében) a négyzetes alak biztosítja. A 3. ábra a nézőkészüléknek a képtávolságot beállíthatóvá tevő kiviteli alakja, a 4. ábra pedig postai zárt levelezőlapként történő kivitele. Az utóbbinál a sztereofényképpár és a szemüveg a zárt levelezőlapban nyer elhelyezést. Ezt a perforációnál felbontva és az ábrán jelzett bevágásokat, illetve a levágást végrehajtva a 3. ábrán ábrázolthoz hasonló sztereonéző készüléket állíthatunk össze (élesreállítási lehetőség nélkül).