147631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés habüveg előállítására
Megjelent I960, október lo. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.631. SZÁM 32. b. 1-4. OSZTÁLY - SCHI-46. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés habüveg előállítására Frantisek Schill, Hradec Králové-i és Frantisek Konárek prágai (mindketten csehszlovákiai) lakosok A bejelentés napja: 1958. május 27. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1957. május 28. A találmány habüveg előállításaira szolgáló eljárásra és ehhez való berendezésre vonatkozik. Az ipari és lakóház építkezéseknél hőszigetelési célokra újabban egyre inkább alkalmaznak habüveg lemezeket és testeket. Ezeket más hőszigetelő anyagokkal szembeni egyes különösen kedvező tulajdonságai helyezik előtérbe. Ilyenek mindenekelőtt .mechanikai szilárdságuk, éghetetlenségük és gázokkal, valamint folyadékokkal szembeni átjárhatatlanságuk. A habüveg lényegileg •nátrium-kálcium-szílicium-tartalmú, szokásos összetételű üvegből áll, amely vázát képezi ezen millió kis, szabályos, egymástól légzáróan elzárt cellákból álló anyagnak. A habüveg előállításának elve általánosan ismert és a szakirodalom is többször leírta, Üvegpor és habképző anyag, általában szénalapú redukálóanyag, pl. korom, koksz, vagy hasonlók keverékét fém vagy más hőálló formában oly hőmérsékletre melegítik, amelyen az üveg először színterelődik, majd a hozzáadott redukálóanyag és kénsavanhid vagy más, az üvegporban jelenlevő oxidációs alkatrész közötti kémiai reakció következtében oly mennyiségű gáz keletkezik, hogy a színterelődött massza felhabzik és ily módon a forma egész terét kitölti. Ekkor a keletkezett habüveget a formából kivesszük és lassan lehűtjük a környezet hőmérsékletére. Annak ellenéire, hogy ez az, előállítási elv egyszerűnek látszik, ipari .méretű kivitelezése mégis számos nehézséggel jár, úgy, hogy a tulajdonképpeni habüveg-gyártás meglehetősen bonyolult. Így pl. az, előmelegítési- és színterelési és a tulajdonképpeni felihabzási művelet a valóságban rendkívül kényes, éspedig nemcsak ami az, időhöz és térhez, viszonyított helyes hőmérséklet-viszonyok létrehozását és betartását illeti, hanem a helyes habképzőkeverék-összetételt illetően is. A felhabzási művelet befejezte vei újabb jelentős nehézséget képez a kész habüveg lehűtése, miután a habüveg hajlamos a lehűlés közbeni zsugorodásra. A habüveg hűl és közbeni zsugorodását az okozza, hogy a hőmérséklet-csökkenés során az egyes habüveg cellákban légritkulás jön létre, amely azon hőmérsékleten, amikor az üveg még lágy, azután az egész tömb eltorzulását .(zsugorodását) hozza létre. Ezen zsugorodás elkerülése végett a befejezett felhabzási művelet után a habüveget oly hőmérsékleten kell stabilizálni, amelyen a cellákban jelentkező légritkulás még nem oly mértékű, hogy a habüveg felületének — amely ezen az ún. stabilizáló hőmérsékleten már részben megszilárdult — zsugorodását okozná. A kész habüvegnek a felhabzási hőmérsékletről ezen stabilizáló hőmérsékletre való lehűtése pedig a gyakorlatban azért, jár nehézséggel, mert meglehetősen gyorsan kell történnie, mert különben az üvegtömbben felhalmozódott hőmennyiség következtében a felhabzási művelet továbbfolytatódik még akkor is, amikor már a stabilizálódás periódusába kellett volna érkeznie. Másrészről viszont a stabilizáló hőmérsékletnek nem szabad túl alacsonynak lennie, mivel a habüvegtömb hirtelen lehűtésekor 500—550 C°^os hőmérséklet alá, jelentős a felületi repedések keletkezéséinek veszélye, ami pedig az; egész tömböt értéktelenné teszi. Ezért pl. a 622.218 sz. angol szabadalomban leírt azon eljárás, melynek értelmében a habüveget, a befejezett felhabzási művelet után először egy 650 C°-os stabilizáló hőmérsékleten kell temperálni, és csak azután, kb. 430 C°-ra lehűteni, nem oly hatásos és tekintettel a már meglehetősen lehűlt habüveg hirtelen lehűtésére, sokkal veszélyesebb is (repedésképződés veszélye), mint a jelen eljárás, melynek gyakorlati kivitele természetesen a felhaboztató kemence konstrukciójára való tekintettel nagyobb nehézségekkel járt. A jelen, találmány mindezen nehézségeket kielégítő módon oldja meg és, lehetővé teszi egészen 0,14 g/cm3 fajsúlyú, minőségi habüveg előállítását mintegy 500 X 500 X 140 cm nagyságú tömbökben. A találmány szerinti eljárás, abban van, hogy az üvegpor és habképzőanyag keverékét tartalmazó formát, melyet — ismert módon — a zsugorítás,
