147623. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence

') 147.623 lyet megközelítőleg a következő két sík metszési vonala határoz meg: egyrészt a kemence ürítésére szolgáló csapolóvályú kiinduló pontján keresztülhaladó vízszintes sík, másrészt az a függőleges sík, amely merőleges a kemence billentési irányának síkjára és amely lényegében az elektród munkát végző szelvényének, ill. két elektród esetén az elektródok munkát végző szelvénye által határolt síknak a .geometriai középpontján halad keresztül. Gyakorlatilag azonban ez; a forgási tengely — akár csupán képzelt, akár tényleges tengelyről van szó — a fentiek szerint, meghatározott elméleti forgási tengelynek csupán a közelében helyezkedik el; a tényleges és az elméletileg meghatározott forgási tengely egymástól való távolsága, pl. a cella és az' elektród, ill. elektródik különböző méreteitől függően oly értéket képezhet, amely nem haladja meg a felső cella-keresztmetszet átmérőjének, nagytengelyének, nagy átlójának stb. néhány százalékát vagy esetleg 10—12%-át. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja esetében — amelyre azonban a találmány egyáltalán nincsen korlátozva — a kemence a következő módon van felépítve: Az elektród ill. elektródok, amelyek esetleg ferde helyzetűek is lehetnek, általában függőlegesen vannak a vízszintes helyzetű cella szimmetria tengelye mentén vagy annak közelében elrendezve1; ezeket az elektródákat saját, a cellától független külön keretül tartja, ill. hordozza; a cella, amely esetleg valamilyen ismert módon fel is lehet függesztve, amint ezt fentebb említettük, a saját forgási tengelyén, a jelen esetben egy görgős billentőművet tartalmazó alapra van. szerelve. Ez, a görgős bdlentőmű oly módon van kiképezve, hogy lehetővé teszi a cellának egy képzelt tengely körüli billentését, amint ezt a fentebbiekben leírtuk. Az elektród ill. elektródok külön-külön vagy együttesen mozgathatók hosszirányban vagy függőlegesen, abból a célból, hogy hatófelületük mindenkor érintkezésbe hozható legyen a kemencében kezelt anyaggal. A találmány szerinti módon felépített elektromos kemencék további alapvető jellemzője, hogy a cella valamely adott befogadóképessége esetén nagyobb anyagtérfogat kezelésére alkalmas, mint az eddig ismert kemencék. A találmány szerinti módon felépített kemencék visszafelé is billenthetők, az ürítési helyzettel ellenkező irányú szimmetrikus helyzetbe; ezáltal nagyobb anyagmennyiség táplálható be a kemencébe, mint ha a kemence szokásos függőleges helyzetében állna; mindez az elektród ill. elektródok állandó maximális üzemi hatásfokának fenntartása mellett lehetséges. A görgős billentőmű, amelyen a kemence nyugszik, oly módon van • kiképezve, hogy a kemence egyaránt billenthető előre és hátra; a vízszinteshez képest való billentés legnagyobb megengedett sízögét a cella egyéb, a találmánytól független szerkezeti jellemzői (alak, térfogat, magasság stb.) alapján határozhatjuk meg. A fentieken túlmenően, egyrészt a kemence cellájának az elektródokat tartalmazó fűtőrendszertől való függetlensége, másrészt a cella helyzetének az elektród ill. elektródok tengelyéhez viszonyított szimmetrikus volta lehetővé teszi azt is, hogy a cellát kettős görgős billentőműre építsük, amelyek egyike a cellának a fent ismertetett módon előre és/vagy hátra történő billentésére szolgál, másika viszont a cellának saját függőleges tengelye körüli elforgatását teszi — pl. egy köralakú alapzaton — lehetővé, aminek segítségévei az olvadt anyagot több különböző készülékbe csapolhatjuk le. A jelen találmány körébe tartozik még ilyen kemence-cellák belső terének különleges kiképzési módja is. Annak következtében, hogy a cella hátrafelé is billenthető, bizonyos esetekben olyan kialakítású cellákat is alkalmazhatunk, amelyek belső tere a cella hátsó (a csapolóvályúval ellentétes) oldalán mélyebb, mint az elülső oldalon; ezt a szerkezeti megoldást a 4., 5. és 6. ábra szemlélteti; láthatjuk, hogy ez a kialakítási mód megkönnyíti és teljesebbé teszi valamely adott olvadék-térfogatnak a kemencéből való. kiötr^sét. A találmány szerinti módon felépített kemencéit cellái emellett a kemence belső terének alsó részén vagy éppen a legalsó pontjának közelében elhelyezett egy, vagy több nyapoló nyílással is elláthatók. Olyan esetekben, amikor a megolvadt anyagok oly termékeket képeznek, amelyek két rétegre válnak szét, mint pl. vasötvözet és salak, ilyen szerkezeti felépítés esetén a salakot a cella felső csapolóvályúján keresztül történő kiöntéssel nyerhetjük ki, míg a vasötvözetet az alsó csapoló nyíláson keresztül csapolhatjuk le a cellából. Az említett csapoló nyílás ill. csapoló nyílások akár a cella elülső, akár annak hátulsó részén lehetnek; különösképpen a fentebb leírt különleges alakú, belső térrel kiképzett cellák alkalmasak ilyen kombinált lecsapoló rendszerek kialakítására. A találmány szerinti módon felépített elektródos elektromos kemencéket és azok leírt különféle megoldási és alkalmazási módjait a csatolt rajzok szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre semmiképpen sincs az ábrázolt példaké'ppeni kiviteli alakokra korlátozva. Az 1., 2. és 3. ábra a billentés irányának síkja mentén való hosszmetszetben szemléltet vázlatosan egy elektromos kemencét, a cella hátrafelé billentett, vízszintesen álló és előre billentett helyzetében; az (1) cella a (2) görgős billentőműre van szerelve; a !

(3) kezelendő anyagot a két (4) elektród által történő felhevítés útján tartjuk olvadt állapotban; ezek a (4) elektródok vízszintes irányukat a cella bármilyen helyzete esetén megtartják. A megolvadt anyagok kiöntése az (5) csapolóvályún keresztül a cella ferde helyzetbe való billentése' útján történik. A 4., 5. és, 6. ábra ugyancsak vázlatosain és a billentés irányának síkjában való hosszmetszetben olyan elektromos kemencét szemléltet hátrafelé billentett, vízszintesen álló és előre billentett helyzetben, amelynek (6) belső tere a fentebb ismertetett különleges alakúra van kiképezve. A 7., 8. és 9. ábra hasonló ábrázolási módban olyan kemencét szemléltet, amely lényegileg az 1., 2. és 3. ábrán látható kemencének felel meg, de a cella hátsó részén, a cella fenekének közelében egy (7) csapoló nyílás is van; a cellában levő megolvadt anyag alsó rétege ezen a csapoló nyíláson keresztül csapolható le. A 10. ábra az említett cellák billentőrendszerét szemlélteti; a billentés görgők segítségével törté-