147590. lajstromszámú szabadalom • Szótagíró írógép

4 147.590 esetén a billentyű lenyomása, nem ábrázolt köz­vetítőszerv ek útján, a 681 szabályozó ütközőt a 682 rugó ellenében alaphelyzetéből az eredmény­vonallal jelölt helyzetbe nyomja, úgyhogy az üt­közőlécek közül kikerülő és a kocsi haladásával ellenkező irányban elmozduló 67 nyomószerv 671 lécéle két jeltávolságú út megtétele után a 68 sza­bályozószerv falába ütközik. A billentyű elengedése után a 673 tartó 676 rugójának hatására az ütköző­lécek felé nyomul, és ekkor a 678 nyomóéi a 65 ko­csimegáliító előtt álló két 622 és 623 ütközőlécet a kocsi megállító csúcsán túlnyomja, a kocsi meg­indul, és a koesimegállítótől visszafelé a harma­dik 621 ütközőléc ütközik a kocsimegáHííő'hoz. Ugyanakkor 682 rugójának hatására a 681 szabá­lyozó ütköző is visszatér alaphelyzetébe. Az, írás megtörténte után tehát két jeltávolságú utólagos kocsi továbbítás jön létre. Ha egy II. és egy III. helyre író billentyűt egy­idejűleg működtetünk, akkor a koesiíovábbítást szabályozó szerkezetek működése azonos az utó­lagosan két jeltávolsággal továbbító billentyű írá­sa esetén történő működéssel. Ha lenyomjuk a 36 ..Kapcsolt szóköz"' billen­tyűt, akkor ennek mozgása — nem ábrázolt köz­vetítő szervekkel — a 683 csap körül elforgatha­tóan ágyazott 68 szabályozó idom 684 szárát a 680 nyíl irányában elforgatja, úgyhogy a 68 sza­bályozóid om 685 nyúlványa a 686 rugó ellenében a kocsi haladásával ellenkező irányban elfordulva a 687 ütközőbe ütközik. Ha valamelyik utólagosan továbbító billentyűt a 36 „Kapcsolt szóköz" billentyűvel együtt nyo­munk le, akkor az ütközőlécek közül kikerülő 67 nyomószerv 671 lécvége egy jeltávolsággal hosszabb utat tesz meg a kocsi haladásával ellenkező irány­ban, mint az utólagosan továbbító billentyűnek önmagában való írása esetén. A billentyűk elen­gedése' után pedig a 678 nyomóéllel szemben egy­gyel több ütközőléc kerül, tehát eggyel több ütkö­zőlécet nyom a kocsimegállító csúcsán túl, mint az utólagosan továbbító billentyűknek önmaguk­ban való írása esetén, úgyhogy a jelek után szó­köz kerül. A billentyűk elengedése után 686 ru­gójának hatására a 68 szabályozóidom is visszatér a 688 ütközőhöz alapihelyzetébe. Ha előzetesen és utólagosan továbbító billentyű­ket nyomunk le egyidejűleg, akkor a betűk teljes lenyomása előtt, tehát az írás megtörténte' előtt, a már ismertetett működés szerint egy jelávolságú előzetes kocsitovábbítás jön létre, ekkor megtör­ténik a betűk beütése, vagyis, létrejön az írás, majd a billentyűk elengedése után, a működtetett utó­lagos továbbítású billentyűk jellege szerint egy vagy kettő vagy három jeltávolságú utólagos kocsi­továbbítás jön létre. A kétféle kocsitovábbítás te­hát külön-küln ütemben történik, és a kétféle kocsitovábbítás összegeződik. Az egyenlő távolságban levő ütközőlécek (4. 5. 8. ábra 617, 618 stb.) a kocsi helyett körlapra, kap­csolókerékre is szerelhetők. A körlapra szerelt üt­közőlécek elfordulását megfelelő áttételű kapasz­kodó kerék viszi át a kocsira szerelt fogas lécre, és ezek közvetítésével történik a kocsi továbbítá­sának szabályozása. Ennek a módszernek az az elő­nye, hogy kevesebb mozgó ütközőlécre van szük­ség. A szótagíró írógép továbbfejlesztése lehetséges még azáltal is, hogy a szerkezetek erőkifejtést igénylő mogzásait — megfelelő' billentyűk kevés erőt, igénylő kis mértékű lenyomására — villany­erő hozza működésbe. Az ismertetett szabályozó elemek természetsze­rűleg más egyenértékű működést kifejtő elemek­kel helyettesíthetők. Megváltoztatható az egyes elemek egymásközti helyzete, különösen ha ezál­tal tömörebb öesszeállítás vagy az egymással össze­függő elemek, jobb kapcsolata jön létre. Ilyen változtatások a gép működésének elvi részét nem érintik, és találmányi jellegét nem változtatják meg. A szótagíró írógép használata a tízujjas vakírás rendszerére építhető fel, ezért a billentyűk »szá­ma nem haladja meg a négysoros írógépen elhe­lyezhető billentyűszámot. A billentyűzet balolda­lán levő 211—233 billentyűket a bal kézzel, a jobb­oldalon levő 241—264 billentyűket a jobb kézzel kell írni. A 36 „Kapcsolt szóköz" billentyűt a bal hüvelykujjal, a 37 „Szóköz" billentyűt a jobb hü­velykujjal kell leütni. Az, I. és, a II. helyre író billentyűk közül egy meghatározott helyen levő billentyűt mindig ugyanazzal az ujjal kell írni. A III. helyre író 241—264 közül a három körrel je­lölt billentyűket rendszerint valamelyik II. cso­portba tartozó billentyűvel együtt keli működtet­ni. A III. csoport billentyűi azért vannak a II. cso­port billentyűi között elhelyezve, hogy a jobbkéz­zel írandó két betűs kapcsolatok könnyed ujj tar­tással legyenek írhatók. A következő szövegben az egyes betűk alatt le­vő pontok az egy-egy írásütem alatt írható részek kezdetét jelzik: A dolgozók életszínvonalának szüntelen emelése megkívánja, hogy a munka termelékenysége gyorsabban emelkedjék, mint a munkabérek Látható, hogy a szöveg közönséges gépírással 131 írásütemmel, míg a szótagíró írógéppel 59 írásütemmel írható. A szótagíró írógép egy-egy írási ütemére tehát átlag (131 : 59 =) 2,22 jelölés esik. Egyenlő' begyakorlottság esetén tehát a kö­zönséges gépíráshoz képest az írás sebessége lé­nyegesen növelhető. A nagyobb írássebesség . na­gyobb gépírási munkateljesítményeket tesz lehe­tővé', ami komoly nemzetgazdasági előnyöket je­lent. A példákból, az is kitűnik, hogy a szótagíró írógéppel a szotagoknak kb. 80%-a egy írásütem­mel írható, ezért a szőtagíró írógép elnevezés jo­gosult. Szabadalmi igénypontok: 1. Szótagíró írógép, melynek több, de legalább két egymástól egy-egy jel távolságra levő írási köz­pontja van, minden egyes írási központhoz a be­tűk meghatározott csoportja tartozik, azzal jel­lemezve, hogy a betöltött írási helyek számának megfelelő kocsitovábbítást kiváltó egyfázisú ve­zérlő szerkezete és az egyes billentyűkarokat a hozzájuk tartozó eltérő sorrendű betűkarokkal összekötő keresztező átvitelű, betűleütési szerke­zete van. 2. Az 1. igénypont szerinti szótagíró írógép ki­viteli alakja, jellemezve a gép kocsijára vagy osz­lőkerékre felszerelt, a kocsi haladására merőlege-

Next

/
Thumbnails
Contents