147590. lajstromszámú szabadalom • Szótagíró írógép

Megjelent: 1960. október 1., ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.590. SZÁM 15. g. 15—20. OSZTÁLY — HA—558. ALAPSZÁM Szótagiró írógép Harmat Dénes műszaki karbantartási felelős, Budapest A bejelentés napja: 1958. november 17. Az írógépnek rendszeres használatát 1876-tól, a Remington Írógép forgalomba hozatalától számíthatjuk. Az azóta eltelt több mint 80 év alatt használata egyre szélesebb területekre terjedt ki, az Írógépek munkatechnikája — amely a betűkénti íráson alapszik — azonban nein változott. Ennek folytán a gépírási munka teljesítőképessége — az írás sebessége — nem emelkedett számottevő mértékben. A mechanikai írás sebesságének növelésére megszerkesztették az ún. gyorsírógépeket. Használatuk a nyugati államokban a gyorsírási munkaterületeken általános, (diktátumok írása, beszédírás). Egyik ismertebb típusának, a Magyarországon is bevezetett Grandjean féle gyorsírógépnek 21 billentyűje van. Minden egyes billentyű betűkarja külön-külön írási helyre üt, úgyhogy egyidejűleg több jelet, általában egy szótagot lehet írni. Az írás a számológép tekercséhez hasonló papírszalagra történik úgy, hogy minden egyidejű leütés után — akárhány betűre terjedt az ki — a papírszalag függőleges irányban egy sorral feljebb ugrik. A beütés! helyek szerinti sorrendben az első 10 betű a. szókezdő mássalhangzókra, a következő 6 betű a magánhangzókra, a fennmaradó 5 jel a szótagzáró mássalhangzókra vonatkozik. Ugyanaz a jel az írási hengernek mindig ugyanarra a viszonylagos helyére esik. A gyorsírógép írására jellemző, hogy az íráskép szaggatott, a szöveg haladása túlnyomóan függőleges irányú, a szóközöket általában nem jelölik, ugyanaz a jel több hang jelölésére szolgál. Ennek következtében a gyorsírógéppel írt szöveget mások nemigen tudják elolvasni, az olvasás még a gyakorlottak számára is nehéz, gyakori a hibás olvasás, és ha a leírt szöveget fel akarják használni, azt rendszerint gépírásban át kell írni. A találmány szerinti szótagíró írógép átveszi a gyorsírógépektől a több jel egyidejű írásának elvét. A többjeles egyidejű írás a szótagíró írógépen is több billentyűnek egyidejű működtetése útján jön létre, de folyamatos írás érhető el, amely nem különbözik a közönséges gépírástól. Szerkezeti felépítésében is a közönséges írógépből indul ki, túlnyomórészt megtartja a közönséges írógép szerkezeti elemeit. A továbbiakban csak azok a szerkezeti elemek vannak ismertetve, amelyek a közönséges írógép megfelelő célt szolgáló szerkezeteitől eltérnek. A rajz ábrái a következő szerkezeti részeket mutatják: az 1. ábra a szótagíró írógép billentyűzetének egy változatát, valamint a többrészes betűközpont rajzát elölnézetben mutatja, a 2. ábra a betűkarok beütésének elhelyezését mutatja a különböző beütési központok között, a 3. ábra • a keresztező átvitelű betűleütés szerkezetének egyik kiviteli alakját szemlélteti, a 4. ábra a kocsitovábbítást szabályozó mozgatható ütközőlécek sorozatát a kocsinak a billentyűkkel átellenes oldaláról elölnézetben mutatja be, az 5. ábra az egyfázisú kocsitovábbítást szabályozó szerkezetet a kocsinak írás közben való haladási irányából nézve oldalnézetben, illetve oldalmetszetben vázolja és a 6. ábra az egyfázisú kocsitovábbítást szabályozó szerkezetet felülnézetben, illetve metszetben ábrázolja. A közönséges írógépen egy beütési hely, más szóval írásközpont van, ezért egy irásüteni alatt csak egy jel.írható. A szótagiró írógépen ezzel szemben több, de legalább két, egymástól egyegy jeltávolságra eső beütési központ van. A magyar nyelvre három beütési központ célszerű. Az 1. ábrán látható, hogy az 1 írási hengerrel a 2 beütés-szabályozónak három (I. TI. és III.) beütési központja áll szemben. Minden egyes beütési központhoz a billentyűk, helyesebben a segítségükkel írható betűik és jelek meghatározott csoportja tartozik. Az, I. beütési központhoz tartoznak a billentyűzet baloldalán levő egy körrel jelölt 211—233 billentyűk, a II. beütési központhoz tartoznak a billentyűzet jobboldalán levő 241—264 billentyűk közül a két körrel jelöltek, a III. beütési központhoz tartoznak a jobboldalon levő 241—264 billentyűk közül a három körrel jelöltek. A 2. ábrán látható a betűkarok elosztása a három beütési központ között. (A rajzon a beütőkarokat jelképező vonalak száma kevesebb, mint a gépen.) Az ábrából nyilvánvaló, hogy a különböző, I. II. III. beütési központokhoz tartozó betűkarokból egyet-egyet egyidejűleg lehet működtetni, mert