147576. lajstromszámú szabadalom • Gázkisülő, különösen nagynyomású higanygőzlámpa
2 147.576 Találmányunkat részletesebben ábráink kapcsán ismertetjük. 1. ábránk a találmányunk szerinti lámpa egyik kiviteli alakiát ábrázolja oldalnézetbein, 2. ábránk a gyújtóellenállások kapcsolásának egyik, a 3. ábránk ugyancsak a gyújtó ellenállások kapcsolásénak másik változatát ábrázolja, bár természetesen e két ábránk nem meríti ki a gyújtóellenállások kapcsolási változatainak lehetőségeit. A hivatkozási jelek magyarázata a következő: (10) a külső lámpabura (ballon), (11) a fai, (12) az állvány, (13) az egyik főelektróda, (14) a másik főelektróda, (15) és (16) segédelektródák, (17) és (18) gyújtóellenállások, (19) bimetall hőrelé és egyben megszakító, (20) mágneses főáramköri megszakító relé tekercse, (21) és (22) árarr.bevezetők, (23) megszakító kapcsoló, (24) maga az égőtest. A találmányunk szerinti higanygőzlámpa kiviteli alakjának működése 1. ábránk alapján a következő : A (21) és (22) árambevezetőkön belépő áram hatására egyrészt a (13) fő- és a (16) segédelektróda között, másrészt a (14) fő- és a (15) segédelektróda között megindul az ívkisülés, tekintve, hogy köztük a lámpa bekapcsolásakor rögtön fellép a teljes feszültség. Amikor a megindult ívkisülés hatására a (13) és (14) főelektródák kellő mértékben felmelegedtek, bekövetkezik a normális üzemi állapot és megindul az ívkisülés a (13) és (14) főelektródák között. Ekkor a keletkezett hő hatására a (19) bimetall •bőreiében a bimetall érintkező •elhajlik, az elektromos kapcsolat megszakad és így a (18) gyújtóellenáilás kiiktatódik az áramkörből. Tekintve, hogy a kisülőcső égése alatt a (19) bimetall hőrelé állandóan kap hőt a kisülőcső égésének egész ideje alatt, a (18) ellenállás az áramkörből kiiktatva marad, ha a kisülőcső elalszik és kihűl, a bimetall visszahajlik és újra beiktatja a (18) ellenállást. A (20) és (23)-mal jelzett megoldás egy főáraimkörű mágnesrelét mutat. Természetesen egy bizonyos higanygőzlámpánál rendszerint mindkét elektrcdapárhoz (14) és (15), illetve (13) és (16), vagy csak egy bimetallos, vagy csak mágneses relé tartozik, bár elvben kombináció is lehetséges, ahogy azt az 1. ábra mutatja. A mágneses relé működése a következő: Amikor a főelektródák közt megindul a normális ívkisülés, akkor a főelektródák között teljes erősségű áram hatására a (20) mágneses főáramköri megszakító relé a (23) megszakító kapcsolót bontja és ezzel a (17) gyújtóellenállást kiiktatja az áramkörből. Ez az ellenállás a kisülőcső égési ideje alatt kiiktatva marad, tekintve, hogy a (13) és (14) fő elektródáik közötti ívkisülés a főáramkörben állandóan a teljes üzemi áramerősséget tartja és így a (20) mágneses főáramköri megszakító relé a (23) megszakító kapcsolót állandóan bontott állapotban tartja. A lámpa kikapcsolásakor a főelektródák közötti ív megszűnvén, a főáramkörben nem folyik többé áram és így a (20) főáramköri kapcsoló sem működteti tovább a (23) megszakító kapcsolót, így az zár és a gyújtóelektróda ismét gyújtásra kész. Természetesen nem szükséges az, hogy az egyik relé mágneses és a másik bimetallois legyen, lehet mindkettő mágneses, vagy mindkef t" ^v-r'-^n*» ^^Í-IA^ rn ^_ ." r4 - 'l_á . 'u'k e kettő kombinációját, hogy mindkettő' működését leírhassuk egyetlen példa keretén belül. 2. és 3, ábránk a találmányunk szerinti gázkisülőcső kiviteli alakjának oly kapcsolási változatát ábrázolja, amikor a (19) bimetall a (18) gyújtóellenállásinak csak egy részét a (18b) részt iktatja ki az áramkörből, míg a (18a) rész a lámpa működése alatt is az áramkörbe bekapcsolva marad. A 2. ábra esetében a (18a) és (18b) rész ellenállások egymással sorba, míg a 3. ábra esetében egymással párhuzamosan vannak bekötve. A 2. és 3. ábra szerinti kapcsolási változatok egyaránt azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy a főelektródák és a segédelektródák közti ívek a relé nyitásakor sem szakadnak meg teljesen, hanem ha csökkentett áramerősséggel is, de a lámpa egész üzeme alatt fennállnak, viszont azáltal, hogy a gyújtóellenállás egy része üzem közben kiiktatódik, a veszteség csökken és az elektródák is kisebb hőhatásnak vannak kitéve. Természetesen találmányunk nem korlátozódik a fenti kiviteli alakra, hanem attól eltérő is lehet, így pl. nem szükséges a gyújtóellenállást vagy a hőrelét, vagy mindkettőt a lámpaburán kívül a lámpafejben elhelyezni, azok elhelyezhetők a lámpaburán belül is. Jóllehet előbbi kivitel előnyösebb utóbbinál, mert a gyújtóellenállások is védve vannak ez esetben a hőhatástól, ezen utóbbi kivitelnél is fennáll az az előny, hogy a gyújtóellenállás üzem közben ki van kapcsolva, tehát kevésbé használódik el és a felesleges gyújtóív a lámpatestben nem ég, és így nem fejt ki a főelektródára káros hatást. Szabadalmi igénypontok: 1. Gázkisülőcső, előnyösen nagynyomású higanygőzlámpa, mely begyújtásra legalább egy segédelektródát és ezen segéd elektródához tartozó gyújtóéi lenállást alkalmaz, jellemezve a begyújtás után ezen egy, vagy több részbői álló gyújtóellenáilás egy részének vagy egészének a kisülőcső működésének időtartamára való kiiktatására alkalmas, a lámpán átfolyó áram egy részének, vagy egészének és/vagy a kisülőcső üzemeltetésekor keletkezett hő hatásának következtében a kisülőcső f©elektródjai közt fellépő ív kialakulása után működő relével. 2. Az 1. igénypont szerinti gázkisülőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a relé mágneses. 3. Az 1. igénypont szerinti gázkisülőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a relé az áram hőhatása által működtetett hődrótos, vagy bimetallos kivitelű. 4. Az 1—2. igénypontok szerinti gázkisülőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mágneses, vagy a hőrelé oly módon van az áramkörbe beiktatva, hogy azt a már begyúlt kisülőcső árama, vagy annak egy része működteti. 5. Az 1. vagy a 3. igénypont szerinti gázkisülőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőrelét az átfolyó áram, vagy annak hőhatása, illetve az égő kisülőcső melege működteti. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti gázkisülőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy n rn uitrWUnplla 0 " 1,5mmburá'->'m van elhelyezve. .. tlyike szerinti gáz-
