147548. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolinszármazékok előállítására
147.548 3 Az acetonos oldatot ezután szűréssel elkülönítjük, majd szárazra pároljuk; maradékként nyers 6-metoxi-8-(5-brómvaleramido)-kinolint kapunk, amely alkoholból átkristályosítva halvány sárgásbarna prizmák alakjában kristályosodik, olvadáspontja 115—117 C°. 13,6 g ily módon előállított bróm-amidot 6 g N-nietilpiperazininal 4 óra hosszat hevítünk vízfürdőn. A kapott olvadékot 2 n sósavoldatban oldjuk, majd a savas oldatból ammónia hozzáadása útján felszabadítjuk a bázist. Ezt benzollal kioldva, viszkózus maradék marad vissza. A benzoics kivonat bepárlása útján olajszerű terméket kapunk, amely lehűlve kikristályosodik. Ez a termék, a 6-metoxi-8-(5-N'metilpiperazino-l-oxo-pentilamino)-kinolin, ciklohexánból átkristályosítva 83 C°-on olvad. Ennek az amidmak 27,5 g-ját 550 ml éterben oldjuk, majd ezt az oldatot hozzáöntjük 5,9 g litiumalumíniumhidrid 120 ml vízmentes éterrel készített és állandó keverésben tartott szuszpenziójához, majd az elegyet szobahőmérsékleten még további 2 óra hosszat keverjük. 5,9 ml vizet, majd 5,9 ml vizes 15%-os nátriumhidroxioldatot, végül pedig 17,7 ml vizet adunk lassan, keverés közben az elegyhez. Az éteres oldatot különválasztjuk, bepároljuk és vákuumban desztilláljuk. A termékként kapott 6-metoxi-8-(5-N'-metilpiperazino-pentilamino)-kinolin 0,01 mm Hg-oszlop íivomás síelt L 200—205 C°on forr. A desztillátum 3 egyenértéknek megfelelő mennyiségű n-sósavoldattal készített oldatát vákuumban, szobahőmérsékleten szárazra pároljuk, majd a maradékot metanolból átkristályosítjuk; mélysárga színű tűkristályok alakjában kapjuk a termék trihidrokloridját, amely 230—238 C°-on bomlás közben olvad. 3. példa: 6-Brómkaproilkloridból kiindulva, a 2. példában leírt módon 6-metoxi-8-(6-brómkaproamid)-kinolínt készítünk; ez a termék 10 tf.% vizet tartalmazó etanolból átkristályosítva, 67—69 C°-on olvadó tűkristályokat képez. 18 g ilyen bróm-amidot fokozatosan hozzáadunk 17,2 g vízmentes piperazin 150 ml vízmentes benzollal készített, meleg oldatához állandó keverés közben. Az elegyet ezután még négy óra hosszat forraljuk visszacsepegő hűtő alatt, majd lehűtjük, a piperazin-hidrokloridot kiszűrjük és az oldatot szárazra pároljuk be. A visszamaradó szilárd anyagot vízzel kilúgozzuk és szűréssel elválasztjuk a nem oldódó kocsonyás szilárd résztől. Á szűredéket több ízben extraháljuk kloroformmal, majd az egyesített kloroformos kivonatokat szárazra pároljuk. A szilárd maradékot éterrel átkristályosítva, színtelen prizmás kristályok alakjában kapjuk a 6~metoxi-8-(6-piperazino-l-oxo-hexilamino)kinolint, amelynek olvadáspontja 101—102 C°. 12 g ilyen amidot 150 ml tetrahidrofuránban oldunk, majd ezt az oldatot 20 perc alatt belecsepegtetjük 4 g litiumalumíniumhidrid 150 ml éterrel készített és forrásban tartott oldatához. A reakcióeiegyet még 4 óra hosszat forraljuk visszacsepegő hűtő alatt, állandó keverés közben, majd lehűtjük. Ezután 4 ml vizet, majd 4 ml 5 in nátriumihidroxidoldatot, végül pedig 10 ml vizet adunk cseppenként hozzá és az elegyet addig keverjük tovább, míg a litiumalumíniumhidrid feleslege teljesen el nem bomlott. Az éteres-tetrahidrofurános oldatot az oldhatatlan szervetlen anyagok eltávolítása céljából leszűrjük, majd szárazra pároljuk be. A visszamaradó olaj vákuumban való ledesztillálása útján kapjuk a 6-metoxi-8-(6-piperazino-hexilamino)-kinolint, viszkózus olaj alakjában, amely 0,1 ram Hg-oszlop nyomás 'alatt 248—254 C°-on forr. E bázis trihidrokloridját vizes oldatban készíthetjük el, az elméleti mennyiségű n-sósavoklat hozzáadása útján. A trihidrokloridot a víz elpárologtatása után kloroformmal való azeoti'opos desztilláció útján szárítjuk, majd száraz etanolból átkristályosítjuk, amikor is szétfolyásra hajlamos narancs színű tűkristályok alakjában kapjuk a trihidrokloridot, amelynek olvadáspontja 156—158 C°. A dimaleát csaknem színtelen kristályokat képez, előállítása és átkristályosítása etanolos oldatból történhet, a termék 138—140 C°-on bekövetkező zsugorodás után 170—175 C°-on olvad. 4. példa: 25 g 7-brómiheptanoil-kloridot 17,4 g 6-metoxi-8-aminokinolin 100 ml benzollal készített és 12 g vízmentes nátriumkarbonátot is tartalmazó oldatához adunk hozzá, az oldat forralása közben. Egy órai további forralás után az elegyet forrón leszűrjük. A szűredékből lehűléskor kiváló szilárd anyagot metanolból átkristályosítjuk; 6-metoxi-8--(7-brómheptánamido)-kinolint kapunk, 109—111 C°-on olvadó színtelen prizmás kristályok alakiában. Ezt a terméket a 2. példában leírt módon N-metilpiperazinriäl reagáltatjuk, amikor is 6-metoxi-8-(7-N'-metilrjiperazino-l-oxo-hept.ilamino)kinolint kapunk, amely éterből átkristályosítva finom, színtelen tűkristályokat képez, olvadáspontja 81 C°. Ez utóbbi termék 8,1 g-ját 10 perc alatt hozzáadjuk 2,5 g litiumalumíniumhidrid 175 ml éterrel készített, visszacsepegő hűtő alatt forralt és kevert oldatához; az elegyet ezután még további hat óra hosszat forraljuk állandó keverés közben. A 2. példában leírt módon elválasztott nyers terméket ledesztilláljuk, • 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt 206—208 C°-on kapjuk a 6-metoxi-8-(7-N'~ -metilpiperazino-heptilamino)-kinolint. Az etanolból kristályosított trihidroklorid apró, narancs színű kristályokat képez, amelyek 232 C°-on felhabzás közben olvadnak. 5. példa: -N-etoxikarbonil-N'-3-oxibuiil-piperazin, amely 0,1 mm Hg-oszlop nyomás alatt 118—120 C°-on forr (no24 = 1,4800), oly módon állítható elő, hogy l-klórbután-3-olt-N-et.oxikarbonil-piperazinnal kondenzál tatunk, majd a terméket vizes nátriumhidroxidoldattal hidrolizáljuk, amikor is N-3-oxibutil-piperazint kapunk, amelynek forrpontja 14 mm Hg-oszlop nyomás alatt 138—139 C°; e termék desztilláció útján történő elkülönítés után kikristályosodik. Az így kapott bázist az 1. példában leírt módszerrel 6-metoxi-8-(3-klórpropionamido)-kinolinnal kondenzáltatjuk; 6-metoxi-8-
