147536. lajstromszámú szabadalom • Villamos hőmérsékletmérő berendezés

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.536. SZÁM 42. i. 3—20. OSZTÁLY — TA—493. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Villamos hőmérsékletmérő berendezés Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Nógrádi Kálmán oki. villamosmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. április 30, A hőmérséklet mérés igen nehezen megoldható feladat, ha a mérendő közegben különleges erő­hatások lépnek fel. Ilyen közeg például az ultra­centrifugák forgórésze, amelynek üzemi hőmérsék­letét pontosan kell meghatározni, ami közvetlen méréssel nem végezhető el. Az utóbbi esetben eddig még nem isikerült kielégítően megoldani a feladatot. így például egy permanens mágnest helyeznek el a forgórész alján és mérik azt az elektromotoros erőt, amelyet forgás közben ez a mágnes az, állórész, megfelelő tekercsében gerjeszt. Nagy hátránya ennek a megoldásnak, hogy az indukált elektromotoros erő elsősorban nem a hő­mérséklettől, hanem a fordulatszámtól függ, ezen­kívül a hitelesítés nagyon körülményes és nem megbízható. A találmány szerinti mérőberendezés nehezen hozzáférhető helyeken fellépő hőmérséklet táv­mérésére alkalmas. Lényege a következő. A mé­rendő közegben és egy könnyen hozzáférhető külső pontban egy-egy egyforma ielleggörbéjű hőérzé­kélő, pl. hőmérsékletfüggő ellenállás van elhe­lyezve, s a két hőérzékélő egy váltakozó áramú mérőhíd egy-egy ágához csatlakozik. Amikor a két hőérzékélő hőmérséklete egyenlő, a mérőhíd kiegyenlített állapotban van, amikor viszont az egyik hőérzékélő hőmérséklete eltér a másik hő­érzékelő hőmérsékletétől, a mérőhíd kimenetén váltakozó áramú feszültség jelenik meg, s ennek a feszültségnek a tápfeszültséghez viszonyított fá­zisa attól függ, hogy a külső pontban elhelyezett hőérzékélő hőmérséklete magasabb vagy alacso­nyabb a mérendő közegben elhelyezett hőérzékélő hőmérsékleténél. , A kimeneti feszültség erősítőn keresztül egy fázisdiszkriminátorra kerül. Ez a fázisdíszkriminátor összehasonlítja a kimeneti fe­szültség fázisát a mérőhíd tápfeszültségének fázi­sával, és egy teljesítményerősítőt vezérel, a telje­sítményerősítő viszont egy fűtőtestet táplál. A fűtőtest a külső pontban a hőérzékélő mellett, van elhelyezve. A diszkriminétor úgy van beállítva, hogy amikor a mérőhíd kimenetén nincs feszült­ség, a fűtőtest, egy meghatározott hőmérsékletet vesz fel, mihelyt azonban a mérőhíd kimenetén feszültség jelenik meg, a fűtőtestre vezetett tel­jesítmény csökken vagy növekszik aszerint, hogy a külső pontban elhelyezett hőérzékélő hőmérsék­lete magasabb vagy alacsonyabb a mérendő kö­zegben elhelyezett hőérzékélő hőmérsékleténél. Ha a mérendő hőmérséklet alacsonyabb a környezeti hőmérsékletnél, a külső pontban valamilyen hű­tésről is gondoskodni kell. Ilyen módon, a köny­nyen hozzáférhető külső pont hőmérséklete ál­landóan követi a mérendő közeg hőménsékletét és itt egy pontos hőmérővel mérni lehet a meg­határozandó értéket. A diszkriminátor kimeneté­vel párhuzamosan egy középnullás feszültségmérő is kapcsolható, úgyhogy ezzel mindig ellenőrizni lehet a hibajel nagyságát. Abban az esetben, ha a hőérzékelők nem hőmérsékletfüggő ellenállások, hanem hőielemek, illetve egyenáramú híd kerül alkalmazásra, a fázisdiszkriminátor természetesen elhagyható. Ilyenkor a hibajel indikálásához szük­séges középnullás feszültségmérőt az. egyenáramú erősítő kimenetén alkalmazzuk. A berendezés egyik lehetséges elrendezése az 1. ábrán látható. A mérendő közegben (1), illetve testben, például egy ultracentrifuga forgórészében van az első hőérzékélő (2) elhelyezve. Az elhelyezésnek egy lehetséges példáját a 2. ábra mutatja. A hőérzékélő elem itt a rotor­ban a forgó tengely közelében van elhelyezve; így kb. csak 2—3000 g az igénybevétel, 60 000 ford/ perces rotor fordulatszám mellett, A galvanikus érintkezést, viszont, .különleges tűérintkezőik bizto­sítják. A hőérzékélő például egy 500—1000 ohmos 50—60 /x-os platina drótból tekercselt huzalellen­állás; vagy pedig üvegcseppben ágyazott gyöngy­thermistor lehet. Egy ugyanilyen második hőérzé­kélő élem (4) jó hővezetőjű fémfoglalatban, köny­nyen hozzáférhető helyen van elhelyezve. Ezt a foglalatot hűtőkígyó (5) veszi körül; a foglalatba

Next

/
Thumbnails
Contents