147493. lajstromszámú szabadalom • Két stabil állapotú billenőrökörből álló számlálólánc a keetőstől eltérő alapú számrendszerben történő számlálás megvalósítására

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.493. SZÁM 42. m. 33—37. OSZTÁLY — KO—1363. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Két stabil állapotú billenőkörökből álló számlálólánc a kettestől eltérő alapú számrendszerben történő számlálás megvalósítására Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Szabó Pál oki. elektromérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. február 6. A fizika és a technika igen sok területén szükséges számlálási feladatok megoldása. Ha a számlálandó mennyiségeket arányos mennyiségű elektromos impulzussá alakítjuk át, vagy már eredetileg ilyen alakban adottak, a feladatok megoldására igen előnyösen alkalmazhatók elektronikus billenőköröket tartalmazó számlálőláneok. Billenőkörök alatt az alábbiakban olyan nem lineáris aktív elemeket is tartalmazó kapcsolási elrendezést értünk, mely megfelelő bemenőjel hatására eredeti stabil állapotából egy ettől különböző újabb stabil állapotba billen és lehetséges stabil állapotainak számától függő:

számú bejövő jel érkezése után ismét eredeti stabil állapotába kerül vissza. E billenőkörök különböző kiviteli formában — melyet legtöbbször az alkalmazott nem lineáris aktív elem elnevezése szerint jelölünk, pl. elektroncsöves, hidegkatódos, csöves, tranzisztoros stb. — impuizusszámlálási feladatok megoldására széles körben alkalmazásra kerülnek. Valamely billenőkör működési ciklusa alatt azon üzemi állapotok összességét értjük, melyeket a billenőkor felvesz az alatt az idő alatt, amíg sorozatos működtetése folyamán valamennyi lehetséges „stabil állapotán keresztül kiindulási állapotába jut vissza. Billenőkörök összekapcsolása útján számlálóláncokat nyerhetünk. Ha az összekapcsolást oly módon végezzük, 'hogy a lánc egyik tagja működési ciklusának folyamán a sorban utána következő tagot egyszer működteti, egyszerű számlálóláncról beszélhetünk. Ez esetben a láncot alkotó billenőkörök bármelyike a következő tagot a beérkező jelek számának saját stabil állapotai számával osztott értékének megfelelő mennyiségű jellel képes vezérelni. Valamely egyszerű számlálólánc működésének folyamán annak billenőkörei valamennyi üzemi állapoton, valamennyi lehetséges kombinációban végigmennek és végül kiindu, lási nyugalmi állapotukba térnek vissza. A kiindulási állapotba történő1

visszatérésig felvett üzemi állapotok összességét a lánc működési ciklusának nevezhetjük. Azt a számlálóláncot, melynél a lánc utolsó billenőkörén a működési ciklus alatt egyszer megjelenő jelet hasznosítjuk, osztóláncnak nevezhetjük. Noha a számláló-, illetve osztóláncok elvileg akárhány stabil állapotú billenőkörből összeálíthatók, a gyakorlatiban — elsősorban viszonylagos egyszerűségük és megbízhatóságuk miatt — jelenleg leginkább a két stabil állapotú billenőkörök használatosak. Az alábbiakban — amennyiben külön kiemelve nincs — a billenőkör kifejezés alatt két stabil állapotú billenőkörök értendők. Két stabil állapotú billenőkörö'kből alkotott egyszerű láncok csak kettes számrendszerben működő láncok lehetnek: azaz n számú billenőkörből álló osztóláncból 2n

beérkező jel után kapunk egy kimenőjelet. A 2n

szám tehát az n számú két stabil állapotú billenőkörből álló egyszerű számlálólánc teljes működési ciklusának eléréséhez szükséges bejövő impulzusok száma. A gyakorlatban azonban igen gyakran szükséges olyan osztóláncok készítése is, melyeknek működési ciklusa nem fejezhető ki 2n

alakiban. Ilyen osztóláncnak két stabil állapotú billenőkörökkel történő megvalósítása esetén általában két módon járhatunk el: 1. Az osztólánc valamelyik alkalmasan megválasztott tagjáról (tagjairól) jeleket vezetünk vissza valamely ugyancsak megfelelően választott előző tagra vagy tagokra úgy, hogy a lánc működési ciklusának folyamán az utóbbi tagot (tagokat) a visszacsatolt jelek is működtetik. Ezek olyan állapotba hozzák a láncot, mintha annak bemenetére a visszacsatolt jelek számának és helyértékének megfelelő, nagyobb számú jelet adtunk volna. A módszer soros elrendezésű módszemek nevezhető és osztóláncok működési ciklusainak módosítására kiterjedten használatos. Az így módosított osztóláncok közös hátránya azonban, hogy a lánc egyes