147462. lajstromszámú szabadalom • Hidrociklon és eljárás annak üzemelésére

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.462. SZÄM 1. a. 1—14. OSZTÁLY — BA—1361. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÄLMANY Hidrociklon és eljárás annak üzemelésére Bányászati Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Gombócz Károly és Káplár Zsigmond oki. gépészmérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1959. június 24. A találmány ásványokat fajsúly szerint szétválasztó ill. azokat dúsító 'hidrooiklonok körébe tartozik. Ezeknél az: ásványokat, pl. szénféleségeiket, vízzel vagy nehéz szuszpenzióval együtt adják fel a készülékbe. Ennek a rendszernek a többrendbeli alább ismertetett hátránya van, melynek elhárítása a találmány célja. JEK5..A hidrooiklonok keverőedénye felső hengeres és alsó kúpos köpenyből tevődik össze. A találmány szerint kettős felső köpenyt ill. kettős falú hengeres részt alkalmazunk, amelyek közül a belső részbe a dúsítandó terméket vízzel együtt vezetjük be, a külső részbe pedig nehézközeget juttatunk egy-qgy kör- vagy négyszögletes keresztmetszetű csőcsonkon át, melyek érintőlegesen torkolnak a hozzájuk tartozó' felső részbe: Nehézközegen I-nél nagyobb fajsúlyú folyadékot értünk. A rajz a találmány szerinti hidrociklon egyik kiviteli alakját példaképpen, kissé vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra függélyes középimetszet, a 2. ábra pedig az 1. ábra II—II vonalán vett vízszintes metszel. A szokásos kivitelű keverőedény a felső, hengeres 1 köpenyből, és a Ihozzá csatlakozó alsó, kúpos 2 köpenyből áll, mely utóbbi lefelé nyitott. Az 1 köpenybe érintőlegesen torkollik a 3 csőcsonk. Az; 1 köpennyel koaxiális helyzetű a 4 henger, mely az előállítandó könnyűtermék és a víz elvezetésére való. A találmány szerint az eddig felsorolt elemeket kiegészítjük a felül zárt és alul nyitott belső, hengeres 5 köpennyel, melybe a 6 csőcsonk ugyancsak érintőlegesen torkollik. A 6 csonkon át a dúsítandó terméket és a vizet, a 3 csonkol át pedig a nehézközeget, pl. szuszpenziót, adjuk fel. Ez a kétféle anyag az 1 és 4 hengerek alatt találkozik egymással és ugyanott a dúsítandó termék két részre oszlik, az: üres körökkel jelölt könnyűtenmék a vízzel együtt felfelé kanyarodik és a 4 elvezető hengeren át távozik, míg a teli körökkel jelölt nehéztermék a nehézközeggel együtt lesüllyed és alul távozik. Ez a kétfolyadékos hidrociklon az ismert egyfolyadékos (szuszpemziós) hidrociklonokkal szemben a következő előnyökkel rendelkezik: a) A két folyadék alkalmazása folytán élesebb a fajsúly szerinti elválasztás. b) A dúsított termék a néhézközieggel nem, vagy csak egész kismértékben szennyezett. Tehát a dúsított termék leöblítése nem szükséges, vagy minimális vízpermetezéssel elvégezhető. c) Csak az alsó kifolyó nyíláson távozó, a nehézközeg fajsúlyánál nehezebb fajsúlyú terméket szükséges bő' vízzel leöblíteni. d) A b) és c) pontok érteiméiben kevesebb a termékek leöblítéeére felhasználandó víz mennyisége. Ezáltal egy adott dúsítóműbem csökken a vízfelhasználás, valamint kevesebb leimosóvizet kell körfolyamban tartanunk. e) Tekintettel arra, hogy az ásvány feladása vízáram segítségével történik, adott mennyiségű ásvány dúsításához kevesebb nehézközeg szükséges. f) Az e) pont értelmében kevesebb nehézközeget kell körfolyamban tartanunk és ennek megfelelően a nagyon költséges regenerálás beruházási és üzemeltetési költségei tetemes összeggel csökkennek. g) Porózus ásványoknál, például a pécsi liászszeneknél a nehézközeg a pórusokiba tapad és azt bő vízzel sem lehet tökéletesen leöblíteni. Hy módon a nehézközeg a kokszszenet szennyezi. A találmány ezt a hátrányt a dúsított terméknek vízzel együttes feladása és kihordása útján ihárítja el. h) A hidrociklonba beadagolt morzsalékony ásványok a portalanítás ellenére még tartalmaznak apró szemcséket. A morzsolódás folytán keletkező apró szemcsék a nehézfcözeget szennyezik. A kétfolyadékos hidrociklcwmal nehézközagíbe nem hatolnak be az apró szemcsék, mivel hogy azokat a víz a felső nyíláson kihordja.