147449. lajstromszámú szabadalom • Mérésmódszer és berendezés reflexió mérésére
Megjelent: 1960. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.449 SZÁM 21. a2 . 36. OSZTÁLY — RA—333. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Mérésniódszer és berendezés reflexió mérésére Budapesti Rádiótechnikai Gyár, Budapest Feltaláló: Németh Mihály, gépészmérnök A bejelentés napja: 1959. május 8. Ha a reflexiós tényezőt nem egy frekvencián, hanem egy vagy több frekvenciasávon kívánunk mérni, akkor a szokásos módon több frekvencián végzünk reflexió mérést, és a mérési frekvenciák közti frekvenciákra interpolálunk. Az előző módszer hátránya, hogy hosszadalmas, egyrészt mert sok frekvencián kell mérni, másrészt mert a reflexiós tényezőt befolyásoló elérnek szabályozásával egyidejűleg nem látjuk a reflexiós tényező változását a frekvencia függvényében. Ez utóbbi hátrány miatt a reflexiós tény sző beszabályozása gyakran csak hosszadalmas próbálgatás útján lehetséges. A jelen bejelentés tárgyát képező mérésmódszer és berendezés feladata a fenti hátrányok kiküszöbölése. Az alábbiakban ismertetett mérésmódszer és berendezés a fenti hátrányokat úgy küszöböli ki, hogy a reflexiós tényezőt a frekvencia függvényében katódsugárcső ernyőjén teszi láthatóvá. A rajzon a reflexió mérő berendezés tömbvázlata látható. A —7— reflektométer (más néven iránycsatoló) generátor bemenetére —6— frekvenciában modulált oszcillátor (wofoler), a mérőkap-csaira a —8— mérendő két- vagy négypólust (antenna, szűrő, illesztő áramkör, impedancia transzformátor, tápvonal átmenet stlb.) kapcsoljuk. A haladó hullámmal arányos feszültséget a —3— nagyfrekvenciás erősítőhöz, a reflektált hullámmal arányos feszültséget a —5— nagyfrekvenciás erősítőhöz vezetjük. A —3— és —5— erőisítő felerősített jelét az —1— .és —2— detektorokkal egyenirányítjuk, majd mindegyik jelet külön-külön kétsugaras oszcilloszkóp függőleges eltérítő lemezpárjához kötjük. Az elektronsugarak vízszintes eltérítését a frekvenciában modulált oszcillátor moduláló frekvenciája adja. Az oszcillátor rezgését az elektronsugár visszafutásának idejére' kioltjuk, így az oszcilloszikóp ernyőjén a —c— null vonal is látható. Az oszcilloszkóp' ernyőjén megjelenő —a— vonalnak a —c— null vonaltól való távolsága a haladó hullámmal, a —b— vonal null vonaltól való távolsága a haladó' hullámmal, a —b— vonal null vonaltól való távolsága pedig, a reflektált hullámmal arányos. Ha a —3'— és —5— erősítők és az oszcilloszkóp üggőleges erősítőinek erősítése egyforma, akkor a reflexiós tényezőt a b/a arány adja. Ha az —a— vonal null vonaltól való távolsága egységnyi, akkor a —b— vonalnak a null vonaltól való távolsága a reflexiós tényezőt közvetlenül adja meg, mely érték közvetlenül leolvasható a frekvencia függvényében a katódsugárcső ernyőjén. Megjegyezzük, hogy a kétsugaras oszcilloszkóp helyett egysugaras oszcilloszkópot is használhatunk, de ez esetben kapcsolót kell alkalmazni, mely kapcsoló az —1— és —2— detektorok jeleit váltogatva kapcsolgatja a függőleges eltérítő lemezre. Egyszerűbb kivitelnél főleg kvalitatív mérésekhez a —3— és —5— nagyfrekvenciás erősítőket elhagyhatjuk. Az utóbbi erősítők alkalmazása azért célszerű, hogy a detektorok a lineáris működéshez elegendő nagy jelet kapjanak. Szabadalmi igénypont: Berendezés reflexió mérésére, jellemezve olyan kapcsolással, melynél a reflektométer generátorkapcsa frekvenciamodulált oszcillátorhoz és a reflektált és haladó hullámmal arányos feszültségek detektálás után oszcilloszkóphoz vannak kapcsolva. 1 rajz A kiadásért fele!: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 602085. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
