147414. lajstromszámú szabadalom • Beépített mélyfúrótömlő-csatlakozófej
Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.414. SZÁM 5. a. 1 — 19. OSZTÁLY — RU—89. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Beépített mélyfúrótömlő-csatlakozófej Ruggyantagyár, Budapest Feltalálók: Pazsitzky Jenő gépészmérnök, Árvái Mihály gépészmérnök, Bittera Jenő vegyészmérnök, Pintér István gépésztechnikus, mindannyian Budapest A bejelentés napja: 1959. augusztus 11. A mélyfúrásokhoz használatos tömlőket egyrészt a fúrócső, másrészt a fúróiszap szivattyú, illetve tárolóedényhez csatlakoztatni kell. Mivel az üzemi nyomás, több száz atmoszférát is elérheti, nemcsak a tömlő méretezésénél kell erre gondolni, hanem a csatlakozást is tökéletes tömítéssel kell 'megoldani. Csatlakozófejeket általában két csoportba oszthatjuk. Egyik csoportba tartoznak azok, amelyeknél a tömlő és a csatlakozófej külön-külön készül el és azokat csak a felhasználás előtt szerelik össze. A másik csoportba azok a csatlakozófejek tartoznak, amelyeket a tömlő előállításával egyidejűleg abba beépítenek. A legismertebb és leggyakrabban használt csatlakozófej a nem beépített forma. Ennek lényege, hogy a töimlő végződésébe egy ütközővel bíró csőcsonkot helyeznek, majd a töimlő külső! falát négyrészes külsőkúpos pajzs veszi körül. A pajzs egyrészt a tömlő falához, másrészt a csőcsonk ütközőjére fekszik fel. A négyrészes külsőkúpos pajzsot kettő, egymással szembefordított belsőkúpos szorítógyűrű vesz körül, amelyeket csavarok segítségével szorítanak egymáshoz. Amikor a csavarokat meghúzzák, a kúpos szorítóhüvely és kúpos pajzs ékihatásából adódóan a tömlő falát a tömlőn belül elhelyezett csőcsonkhoz szorítják, miáltal tömítő hatást érnek el. A beépített csatlakozófejeknek már több változata ismeretes. A legmodernebbek közé tartozik a Republic Rubber Division, amerikai cég csatlakozófeje. Ennek a megoldásnak lényege, hogy a tömlő falában beépített acélhüvely van, amelynek a tömlő vége felé eső része menetes, és a beépített része hornyokkal bír. A töimlő végződése gumiréteg. A menetes részhez; csatlakozik a csatlakozó csonk. A tömítést a csatlakozó csonknak meghúzása biztosítja, a tamlővégződés gumirétege segítségével. A tömlő falába beépített acélhüvelynek a tömlőn, acélbetétjéhez való tapadását azáltal kívánják elé/mi, hogy az acélhüvely hornyait valamilyen lágy fémmel, pl. ólommal kitöltik. Egy másik megoldás lényege, hogy két egymással szembefordított peremes acélhüvelyeket alkalmaznak, amelyek közül az egyik a tömlő falába van beépítve és a másik csatlakozó csonknak van kiképezve. Működésének lényege, hogy a tömlő belső falát a két szembefordított acélhüvely közé hajtják, majd a peremben elrendezett csavarok segítségével összeszorítj ák. Meg kell még említeni Good Year cég öntömítő, beépített csatlakozófejét. Ennek lényege, hogy a töimlővégződésnél a tömlő keresztmetszeténél nagyobb űteresztímetszetű peremet létesítenek azáltal, hogy annak acélbetétjét egy körkeresztmetszetű gyűrű körül visszahajtják. A megvastagított tömlővég homlokfalára fekszik fel a végén menetes csatlakozó csőcsonk. A megvastagított tömlővég külső falához egy külső menetes gyűrű simul, amelynek vége erősen kúpos kiképzésű és ezáltal a tömlővég külső nyakrészére fekszik fel. A tömítést hollandi anya segítségével kívánják elérni, amelynek megszorítása által tengelyirányú erőhatás lép fel, amely egyrészt a csatlakozó csonkot, másrészt a külső menetes gyűrűt és a, köztük levő megvastagított tömlővégződést összeszorítja. Az eddig ismeretes csatlakozófejek számos hátránnyal rendelkeznek. így a klasszikus, azjaz nem beépített csatlakozófejek legnagyobb hibája, hogy az elégtelen összeszorító hatás miatt a csatlakozófej lecsúszhat á tömlőről. Amennyiben pedig nagyobb méretű csatlakozó csonkot alkalmaztak, ennek feszítő hatása azt eredményezte, hogy a tömlő idő előtt tönkrement, mert a nyakrészénél eltört. A Republic Rubber Division cég beépített csatlakozófeje sem hibamentes. Legnagyobb hátránya, hogy a tömítés nem tökéletes. Ugyanis ennél a megoldásnál a tömítés a csatlakozó csőcsonk és a