147394. lajstromszámú szabadalom • Különféle egymással kapcsolaható (típus) egységekből álló változtatható kapacitású általános ügyviteli és statisztikai gépcsoport

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.394. SZÁM 42. m. 10—16. OSZTÁLY — LA~436. ALAPSZÁM 5Ö%-3AN SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Különféle egymással kapcsolható (típus) egységekből álló változtatható kapacitású általános ügyviteli és statisztikai gépcsoport 50%-ban Irodagép és Finommechanikai Vállalat 50*/c dr. Ladó László, oki. könyvvizsgáló, Pereszlényi István, műszerész, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1958. december 12. A ma általánosan rendelkezésre álló különféle számoló, könyvelő, regisztráló stb. gépek fixen összeépített részekből állanak és így csak az alap­konstrukció által elhatárolt műveletek végzésére képesek. Ez számos gépesítési feladat megoldásánál — elsősorban gazdasági szempontokból — igen hátrányosan jelentkezik. A jelen találmány célja az egyes vállalatok, intézmények stb. sajátosságai­nak messzemenő figyelembevételével, egymással tetszés szerint kapcsolható ügyvitelgépesítési ill. automatizálási alapelemekből olyan rendszer lét­rehozása, amely bármikor bővíthető vagy válto­zott 'munkafeladatoknak megfelelően tetszés szerint átállítható. E cél elérése végett a találmány értelmében egy­részt a gépet, tehát pl. a könyvelő- vagy számlá­zógépet úgy készítjük el, hogy annak egyes részei, amelyek a különböző műveletek elvégzésére vagy irányítására alkalmasak, különálló egységeket ké­peznek, amelyek dugaszoló érintkezőik révén kap­csolhatók egymással, vagy más. gépek megfelelő részeivel; másrészt pedig az ilyen részek felhaszná­lásával a dugaszoló érintkezők segítségével oly gépcsoportot létesítünk, amely tetszés: szerint na­gyobbítható vagy kisebbíthető és változtatható, amely tehát nagyon rövid idő alatt, szakértő sze­relők igénybevétele nélkül (egyszerű dugaszolással) alkalmazható a munka természetéhez és: a vállalat szükségleteihez. Az említett szerkezeti egységek, amelyek eddig a gépek helytállóan beépített részeit képezték, de amelyek a találmány szerint önálló szerkezeti egységek alakítandók ki, pl. a következők .lehet­nek: Gyűjtő szerkezet (vagyis számadatok felvé­telére és összeadására alkalmas berendezés), szorzó (osztó) szerkezet, tízbillentyűs leolvasószerkezet, amely lehet funkcióbillentyűkkel és szalagíró be­rendezéssel ellátva, a gyűjtők hívószerkezete, a gyűjtők ill. a szorzószerkezeteJk működését szabá­lyozó irányító ill. program szerikezet, és az író­szerkezet. A gyűjtő és szorzó (osztó) szerkezet le­het mechanikus, jelfogós vagy elektronikus. (A további magyarázat a mechanikus;—elektromágne­ses technikát veszi alapul.) A találmány lényegének világosabb ismertetése végett az alábbiakban — a rajzok kapcsán — né­hány kiviteli példát fogunk ismertetni. Az 1. ábra azt szemléltei, hogy a magában véve ismert szám­lázógép ugyancsak ismert részei: az —1— író­szerkezet, a —2— .gyűj tőszenkezet, a 3—3 szorzó­szerkezet és a —4— gyűjtő-hívó szerkezet, mind egy-egy különálló szerkezeti egység, tehát külön­külön tokozott, elektromos (működtetésű egységek, amelyek dugaszoló érintkezőik és elektromos veze­tékek révén kapcsolhatók a többi ilyen egységgel. Ezzel a későbbiekben részletezett, rendkívüli elő­nyök érhetők el. A 2. ábra szerint a könyvelőgép ugyancsak is­mert részei: az —5— írószerkezet, a —6— gyűjtő­szerkezet és a —7— gyűjtő-hívó, egy-egy önálló egységet képeznek, dugaszoló érintkezővel kap­csoltan. A 3. ábra példát mutat arra, hogy az egyes ré­szekből összetett gép milyen kombinációs lehető­séget biztosít; ha a vállalatnak pl. három könyvelő­gépe van, akkor azok a következőképpen hozhatók egymással kapcsolatba: a három gép —5a—, —5b— és —5c— írószerkezetei egy-egy —7a—, —7b—, ill. —7c— gyűjtő-hívóval kapcsolódnak. Ha feltét élezzük, hogy összesen harminc kapcsolható gyűjtő1 áll rendelkezésre, akkor a hozzátartozó irá­nyító szerkezettel együtt lehetővé válnak a kö­vetkező dugaszolások; valamennyi —6— gyűjtőt, tehát mind a harmincat az —5a— irószerkezethez kapcsoljuk, vagy valamennyit pl. az —5b—• író­szerkezethez, vagy a gyűjtők közül pl. tíz tartozhat az —5a— írószerkezeühez és a többi húsz az —5c— írószerkezethez, stb. Mármost ezek az írószerkezetek a vállalat kü­lönböző irodáiban lehetnek, egymástól viszonylag

Next

/
Thumbnails
Contents