147332. lajstromszámú szabadalom • Műgyanta alapú szigetelőlakk

2 147.332 idejét a két, ill. háromfunkciós fenolféleségekből úgy állítottuk össze, hogy keniényedési ideje a kikeményítás már említett körülményeivel össz­hangban legyen. E gyanta 10—40 molekulánként az alkidgyantával való összeépülés céljából célsze­rűen legalább egy. fenilglikol-monoéter vagy fe­nilglicidiléter-csopoirtot tartalmaz — ámbár más — ismert módon is átérezhetjük a terméket. A lakk előállításához használt alkidgy an tát-kon­jugált kötéseket tartalmazó olajokból, dikarbon­savakból és polialkoholokból állítjuk elő. Az olaj­komponens, ricinénolaj, faolaj, oiticicaolaj, ill. ezek száradó vagy féligszáradó olajokkal képezett keve­réke lehet. Dikarbonsavnak orto-, izó és tereítál­sav, tetrahidrofttálsav, aíbietinsav, szebacinsav és részben mailem-, ill. fuimánsav használható. Poli­alkoholok gyanánt glicerin, hexantriol, trinietilol­etán, penitaeritrit stb. használható. A ••három-, ill. négyértékű alkoholok mellett egyidejűleg diaiko­holok is (etílénglikol. diglikol, butiléngliíkolok stb.) beépíthetők. A két műgyanta komponens összeépülése rész­ben a konjugált kettőskötések és a fenolgyanta metilol-csoportjai révén kialakuló kromángyűrűk, részben a fenilglikolmonoéter, ill. fenilglicidiléter­-csoportok hidroxi-, ill. epoxid-csoportjainak az alkidgyanta észterkötéseivel történő átésztereződé­sével kapcsolódik. E (kétféle rea'kciófolyamat ered­ményeképpen hőkezelés után rugalmas, szilárd, homogén, térhálós műanyag szerkezet alakul ki. Találmányunk értelmében tehát elkészítjük a kétfajta komponens keverékéből a szigetelőlakk­oldatot, eat a kívánt helyre, pl. egy villamosipari tekercsre felvisszük oly módon, hogy azt e lakkal átitatjuk, majd oly hőkezelés révén, hogy először az oldószer távozzék el, és csak azután kezdőd­jék a polikondenzáció1, létrehozzuk a szilárd lakk­tömböt. Ezt a polikondenzációt célszerűen 110—150 C°-on 8—24 óráig végezzük. A találmányt az alábbiakban néhány példa kap­csán mutatjuk be részletesen, melyefenek azonban korlátozó jellegük nincsen. 1. példa: A) 140 sr 36%-os formaldehid oldat pH-értékét 20°/(r os nátronlúg oldattal 8,5-re állítjuk be, és keverés közben 30 sr fenolt és 70 sr xilenolt ol­dunk benne. A kondenzációt 98—95 C°-on addig folytatjuk, míg a kivett minta 75 C°-ra hűtve meg­zavarosodik. Ekkor 1,5 sr etilénglikoUklórhidrint adunk hozzá, a terméket lehűtjük, és a pH-t fosz­forsawal 5—5,5-re állítjuk be. Az első folyékony gyantafázist a vizes résztől elválasztjuk. A gyan­tához 100 sr regenerált butanolt adunk és 85 C alatt vákuumban dolgozva a víznyomokat azeot­róp desztillációval eltávolítjuk. A víztelenítés után a hőmérsékletet 115 C°-ra emeljük és a butanolos éterezést 2—3 órán át folytatjuk. Az éterezettségj fokot lakfcbenzines faígítási próbával ellenőrizzük A gyanta oldatnak 1 :1 arányú lakfcbenzines hígí­tás mellett nem szabad zavarosodnia. B) 70 sr ricinusolajat 10 sr BÉ°HS glicerinnel 120 C°-ra melegítjük és N2 atmoszférában állandó ke­verés közben 22 sr ftálsavanhidridet adagolunk hozzá. A hőmérsékletet 3 óra alatt 260 C°-ra emel­jük és ezen a hőmérsékleten tartjuk, imíg a kelet­kezett alkidgyanta viszkozitása 50%-os lakkben­zines oldatban 500—1000 Cp-ig emelkedik. A kon­denzáció, ill. a ricinusolaj dehidratálódása közben keletkező' vízgőz elvezetéséről folyamatosan gon­doskodni kell. A kész alkilgyanta siavszáma 16 alatt legyen. C) A példában 'megadott módon előállított A) fenolgyanta oldatból 35 srnt a B) szerinti 65 sr alkidgyantával keverjük. A tiszta oldat villamos tekercsimpregnáló lakknak közvetlenül használha­tó. 120 C°-on 8—12 órán át keményítve vastag ré­tegben is .(5 mm) szívós, homogén, jól tapadó ré­teget ad. 2. példa: A) 2,5 sr 40%-os fenolalddhid oldatban 0,2 sr KOH-t oldunk, majd 0,5 sr 40%-os m-krezol tar­talmú krezolkeveréket és 0,5 sr 20 % szintetikus xilenolt tartalmazó xilenolt adunk hozzá. A kon­denzáció az 1. példában megadottak szerint törté­nik. Utána 0,2 sr epiklórhidrint adunk a gyantá­hoz. 20 percig 80 C°-om tartjuk, majd 10%-os ecet­savval neutralizáljuk. A víztelenítés és éterezés az 1. példában leírtak szerint történik. B) 240 sr napraforgóolajat, 80 sr kínai faolaj at, 110 sr glicerinnel 220 C°-ra. melegítjük és 2 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. Ezután 120 C°-ra hűtjük és 140 sr ftálsavanhidridet és 5 sr malein­savanhidridet adagolunk hozzá. A hőmérsékletet 1 óra alatt 245 C°-ra emeljük és addig tartjuk, míg a keletkező alkidgyanta 50%-os lakkbenzines olda­tának viszkozitása 500—1000 Cp lesz. C) A példában megadott A) krezol-xilenolgyanta 50%-os oldatából 42 sr-t keverünk a B) szerinti alkidgyanta 58 er 50%-os oldatával. Igen jóminő­ségű, trópusálló tekercsimpregnáló lakkot kapunk. 3. példa: 30 sr 1. példa szerint előállított A) fenol-xilenol­gyantát összeolvasztunk 70 sr 2. példa alapján elő­állított B) napraforgóolaj-faolaj alkiddal 140 C°-on. A kapott gyantát 85 sr lakkbenzin 'és 15 sr butanol keverékében oldjuk és az oldat műgyanta tartalmát 55%-osna állítjuk be. 4. példa: A 2. példa szerint B) alkidgyanta 50%-os lakk­benzines oldatát 2 :1 arányban keverjük az 1. példa szerint A) műgyanta 80% lakkbenzin 20% propanol tartalmú 50%-os oldatával. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamosipari szigetelőlakk, különösen imp­regnálólakk, mely fenolgyantaoldat és alkidgyanta­oldat keverékéből áll, azzal j elemezve, hogy a polikondenzáeióra alkalmas keverék fenolgyanta komponense trifunkciós és difunkciós fenol-félesé­gek 9 :1—1 :1 arányú keverékét tartalmazza, és a fenolgyanta célszerűen legalább részben étere­zett, míg az alkidgyanta komponens konjugált ket­tőskötésekkel rendelkező, olaj alapú alkidgyantá­ból áll. 2. Az 1. igénypont szerinti lakk kiviteli alakja, azzal jellemezve, (hogy az alkidgyanta olajkompo­nenseinek kettőskötései 20—80%-ban konjugált helyzetűek.

Next

/
Thumbnails
Contents