147327. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hússzeró élelmiszer előállítására

Megjelent: 1960. július 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.327. SZÄM 53. e. OSZTÁLY — KE—537. ALAPSZÁM Eljárás hússzerű élelmiszer előállítására Ä Magyar Állam, mint a feltalálók: Dr. Kende Zsigmond és Ketting Ferenc vegyészmérnök, mindketten budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1957. március 7. A találmány eljárás olyan élelmiszer előállítására kazeintartalmű alapanyagokból, mely a nyershús elkészítésénél használatos konyhatechnikai műve­letekkel hússzerü ételekké dolgozható' fel s ezáltal a húsnak részben vagy egészben való pótlására alkalmas. Fehérjetartalmú élelmiszereknek kazein felhasz­nálása </al való előállítására már történtek kísér­letek, az eddig ismert eljárások termékei azonban a gyakorlatban nem váltak be. Ismeretes például egy olyan eljárás, amellyel maniókalisztből, vagy más lisztből és kazeinből 100 C°-nál 'magasabb 'hőmérsékleten szivacsszerű terméket állítanak elő, amely azonban nem hús­szerű és a szokásos húselkészítő konyhai műve­leteknek nem vethető alá. Ismeretes továbbá egy eljárás, amelynél a kazeinből víz és szódabikar­bóna, továbbá fűszerek és esetleg más anyagok hozzáadásával pasztaszerü masszát készítenek, ezt megszárítják, majd 200 C°-ot megközelítő hő­mérsékleten kezelik, amíg megpörkölődik s ily módon egy törékeny terméket nyernek, amely a keletkezett pörzsanyagokra jellemző ízzel bír, de természetesen nem hússzerű és a húselkészítő konyhai műveleteknek nem vethető alá. Ismeretes olyan eljárás is, amellyel kazein­tartalmú alkalikus fehérje-diszperziókból a mű­selyem- és kazeingyapjúiparban használatos mód­szerek felhasználásával kazeinszálakat állítanak elő, azok pH-értékének az ezen eljárás szükség­leteinek megfelelő beállítása mellett, azután eze­ket nyalábokban zsírba ágyazzák be s ily módon egy, a húshoz messzemenően hasonló és konyha­technikailag is feldolgozható terméket nyernek, amely azonban az alkalmazott bonyolult előállítási technika következtében túlságosan drága és így az eljárás a gyakorlatban felhasználatlannak bizo­nyult. Fentiek és a kazeinértékesítés nehézségeinek ismeretében találmányunkkal a következő két problémát kívántuk megoldani: egyrészt egy hús­szerű, fehérje-tápértékiben a hússal legalábbis egyenértékű, ízletes új élelmiszert létrehozni, amely tartós és olcsó, s amelyet olyan személyek is, akik a húsfogyasztástól el vannak tiltva, egész­ségük ártalma nélkül fogyaszthatnak, másrészt a világszerte válságban levő kazeinértékesítés: szá­mára új utakat nyitni olyan új elhelyezési terület megteremtésével, amelyen a kazein mindenkor nagy mennyiségekben és a kazeinipar aránylag magas előállítási költségeit fedező áron értékesít­hető. E két feladat együttes megoldásaképpen kazein­ből egy homogén, nem rostos szerkezetű élelmi­szert állítottunk elő, amelynek tejeredetre utaló íze vagy szaga nincs, íz és rághatóság szempont­jából pedig elkészített állapotban olyan könnyű húsételféleségekhez áll közel, amilyenek a könnyű sült szeletek, vagdalt húsféleségek, vagy a halhús, s amely a konyhában hússzerűen kezelhető, tehát süthető, főzhető, párolható úgy, hogy a belőle készített ételek, minthogy a húsételekhez ízben, küllemben és tálalási módban közel állnak, a húst sok vonatkozásban kielégítően helyettesíthetik. Azt találtuk, hogy az e követelményeiknek meg­felelő termék oly egyszerű és olcsó eljárással állítható elő, amelynek során a fcazeintartalmú kiindulási anyagot megfelelő hozagok hozzáadása után duzzasztó és homogénező hőkezelésnek vet­jük alá, a kazeintartalmú kiindulási anyag vagy anyagok, a hozagok és azok mennyiségének olyan megválasztása mellett, hogy a gyakorlatilag ho­mogén kész termék pH-ja 4,9 és 5,3, a zsírmentes anyagra számított kazeintartalma pedig 30 és 40 súlyszázalék közt legyen, mimellett kazeintartalmú kiindulási anyagként 60 C° alatti hőmérsékleten való kicsapással készült anyagot, célszerűen étke­zési kazeint, használunk és ennek élelmiszeripar­bani használatra alkalmas hozagokkal való keve­rékét az ezen keveréket hernogén masszává át­alakító hőkezelésnek 70 és 100, előnyösen 80 és 95 C° közötti hőmérsékleten vetjük alá. A találmány szerinti eljárás, bár bizonyos te­kintetben hasonlít az ömlesztett sajtok gyártásá­nál alkalmazott eljáráshoz, attól alapvetően kü­lönbözik, mind a hőkezelésnek alávetett massza összetétele, mind a hőkezelés kiviteli módja te­kintetében, terméke pedig az ömlesztett sajttól teljesen eltérő. Míg ugyanis az ömlesztett sajt mindenkor peptizált kazeinkocentrátum, a talál-

Next

/
Thumbnails
Contents