147324. lajstromszámú szabadalom • Egyszerű eljárás tripszin kinyerésére insulinmentes hasnyálmirigy maradékból

2 147.324 zása; végül 3. .a tripszintartalmú kivonatok tisz­tításának első lépése, amelynek célja az enzim töményítése, az irodalomból ismert kisózásos frak­cionálási módszereknél előnyösebben oldható meg. Kísérleteink során azt találtuk, hogy a tripszin-és insulinmentes hasnyálmirigymaradékból 25—45, előnyösen 30—40 térfogatszázalék alkoholtartalom jelenlétében is jó hozammal kivonatolható, ha a kivonási műveletet szobahőmérsékleten vízoldható szervetlen, vagy szerves só hozzáadásával mér­sékelten savanyú vegyhatású közegben, pH 5,0— 6,5 értékhatárok közt végezzük. Megállapítottuk továbbá azt is, hogy az így nyert kivonatokból a tripszin alacsony hőmérsékleten a szerves oldó­szer koncentrációjának növelésével jól kicsapható s elkülönítése után kisózásos frakcionál ássál egy lépésben oly mértékben tisztítható, hogy a ka­pott termék fehérjebontó hatóképessége meg­egyezik a kristályos tripszinével. A találmány értelmében tripszin insulinmentes hasnyálmirigymaradékból történő előállításakor úgy járunk el, hogy az 50—80 térfogatszázalék alkoholtartalmú oldószerrel kivont erősen sava­nyú vegyhatású szervmaradékct vízzel keverjük, pl. nedves súlyára számított kétszeres, két és fél­szeres térfogatú csapvizet adunk hozzá, s az anya­got késes őrlőgépen finomra őröljük. A 25—45, előnyösen 30—40 térfogatszázalék alkoholt tartal­mazó keverékhez ezután vízoldható szervetlen, vagy szerves sót adunk célszerűen 0,15—1,0 mól literenkénti mennyiségben, s a pHrt .4,0—6,8, előnyösen 5,0—6,5 közé állítjuk be. Sóként hasz­nálhatunk nátriumkloridot, nátriumszulfátot, am­móniumkloridot, am'móniumszulfátot, stb. előnyö­sebb azonban, ha pufferihatású sót, pl. nátrium­acetátot, vagy amnióniumaeetátot alkalmazunk, mellyel egyben a pH-t is beállíthatjuk. Szoba­hőmérsékleten állandó keverés közben történő 2—10 órás időtartamú kivonás után a szervmara­dékot centrifugálással elkülönítjük, s a fölöttes enzimtartalmú levet -4-5 C° alá, pl. — 15—0 C° közti hőmérsékletre, előnyösen — 5 C°-ra hűtjük. A zsírnemű szennyezés eltávolítása után a tisztára szűrt oldatból a jäzerves oldószer koncentrációjá­nak növelésével csapjuk ki a tripszint. Szerves oldószerként használhatunk metanolC etanolt, vagy aoetont, a kicsapást 50—75 térfogatszázalék koncentrációhatárok között, célszerűen kétszeres mennyiségű oldószerrel végezzük. A kapott csa­padékot kis mennyiségű vízben oldjuk és fagyasz­tott állapotban szárítjuk. A fentiekben vázolt egy­szerű úton kapott tripszinpreparátumok hozama átlagosan 25%-kal múlja felül az irodalomban ismertetett •különböző sok lépéses és hosszadalmas eljárások termelését. Eljárhatunk azonban úgy. iSj hogy az alkoholos lecsapással nyert enzimkészít­ményt kénsavas oldás után, ismert módon kisózás­sal frakcionáljuk. Ezen az úton olyan terméket kapunk, amelynek hatóértéke megegyezik a kris­tályos tripszinével. Példák: 1. 2,5 kg kevert (sertés és marha), előzőleg só­savas etilalkohollal insulinra kivont hasnyál­mirigymaradékhoz 6,25 liter csapvizet adunk, s a szervmaradékot rövid időtartamú késes őrlés­nek vetjük alá. A keverék alkoholkoncentrációját ezáltal 38 térfogatszázalékra állítjuk be. 1.31,2 g szilárd nátriumacetát hozzáadásával (0,2 mol/1) a pH-t 5,0-ra állítjuk be s szobahőmérsékleten 8 órán át, állandó keverés közben 'kivonatoljuk. A kivo­nási művelet befejeztével a szervmaradékot cent­rifugálással eltávolítjuk, az enzimtartalmú fölöttes levet pedig szűrés után (a zsírnemű szennyezé­seket különítjük el ezáltal) —5 C°-ra hűtjük. A 7 liter térfogatú enzimtartalmú kivonatból 14 liter —10 C°-ra hűtött metilalkohollal csapjuk ki a tripszint. 6—18 órás hűtött térben történő táro­lás közben a csapadék jól kiülepszik. Centrifugá­lás után az alkoholos üledéket 300—400 ml víz­ben oldjuk és fagyasztott állapotban szárítjuk. Az így kapott nyerstermék súlya 3,5 g; Anson-féle Hb egységekben mért aktivitása 2,6 [TU] 2. 2 kg kevert, előzőleg S0 térfogatszázalékos foszforsavas etilalkohol insulinra kivont hasnyál­mirigymaradék alkoholtartalmát 5 liter csapvíz hozzáadásával 36 térfogatszázalékra csökkentjük le. Néhány percig tartó rövid időtartamú késes őrlés után a reakcióelegybe literenként 30 g konyhasót .mérünk és a pH-t nátronlúggal 5,6-ra állítjuk be. Szobahőmérsékleten állandó keverés közben, 6 órán át végezzük a kivonást. A szerv­maradékot ezután centrifugálással különítjük el s a fölöttes léből vékony vattarétegen szűrjük ki a zsírnemű szennyezéseket. A 6 liter térfogatú kivonatot —5 C° hőmérsékletre hűtjük és 12 liter ugyanilyen hőmérsékletű etilalkohollal csapjuk ki belőle a tripszint. A deszt. vizes oldás után fa­gyasztott állapotból szárított nyerstermék súlya Hb 18 g, aktivitása 1,06 [TU]^ .Az ebből savanyú közegben 0,4—0,7 telítési határok közt ammon­szulfáttal leválasztott, dializált tripszinkészítmény Hb 2,26 g súlyú, 8,3 [TU] aktivitású volt. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás tripszin kinyerésére insulinmentes hasnyálmriigy 'maradékból, melyre jellemző, hogy az enzim kivonását 25—45 térfogat^százialékos, víz­zel keveredő szerves oldószerrel, vízoldható szer­vetlen, vagy szerves só' jelenlétében pH 4,0—6,8, előnyösen. 5,0—6,5 határok közti közegben végez­zük, az így nyert kivonatból a tripszint — 15—0 C° közti hőmérsékleten, előnyösen —5 C°-on a szerves oldószer töiménységének növelésével ki­csapjuk, elkülönítjük és adott esetben a kapott nyers enzimet vizes oldatából fagyasztjuk és szá­rítjuk, illetve tovább tisztítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a kivonási műveletet 20— 40 C° közti hőmérsékleten végezzük. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a tripszin kivo­nását vízoldható szervetlen, vagy szerves só, elő­nyösen puferhatású nátrium-, vagy ammónium­acetát literenként, célszerűen 0,15—1,0 mól meny­nyiségének jelenlétében végezzük.

Next

/
Thumbnails
Contents