147295. lajstromszámú szabadalom • Mikrohullámú koaxiális üvegrezonátor hengeres próbadarabok felületi finomságának meghatározására

Megjelent 1960. július 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.295. SZÁM 21. a4

. 64—77. OSZTÁLY - TA—386. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Mikrohullámú koaxiális üregrezonátor hengeres próhadarabok felületi finomságának meghatározására Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Almássy György oki. gépészmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1957. október 19. A mikrohullámú alkatrészek működését jelentős mértékben befolyásolja hatásos felületeik megmunkálásának, illetve kikészítésének minősége. Az elért felületi finomság ellenőrzésére használatos egyik eljárás szerint hengeres próbadarabot készítenek, ezt hengeres üregrezonátorba helyezik oly módon, hogy a próbadarab belső vezetőt alkosson az üregben, és az így kapott koaxiális üreg jósági tényezőjének meghatározásával vizsgáljuk meg, hogy a kérdéses felület minősége milyen mértékben elégíti ki a mikrohullámú alkatrészekkel kapcsolatos követelményeket. Az eljárás hátránya, hogy a próbadarab kivétele és behelyezése a hengeres üreg egyik végénél történik, ami különösen a befogás szempontjából meglehetősen körülményes. E találmány a próbadarab behelyezését és kivételét könnyíti meg, és ezt a feladatot két változatban oldja meg. A találmánynak megfelelő egyik változat szerint a hengeres alakú koaxális üreg palástjából két alkotó közötti rész ki van vágva, és ez a kivágott rész a próbadarab behelyezéséhez és kivételéhez egyszerű mozdulattal eltávolítható és visszahelyezhető. A kivágások mentén mutatkozó kis rés nem befolyásolja az üreg belső villamos és mágneses terét, mert a palástfalban folyó áramok párhuzamosak az alkotókkal. A kivágott palástrész az egyik oldalon sarokpántokkal esetleg hozzáerősíthető az üreg másik részéhez és ebben az esetben ajtóként nyitható és zárható. Ennek a változatnak egyik példaképpeni kiviteli alakja perspektivikusan az 1. ábrán, metszetben pedig a 2. ábrán látható. Az 1. ábrán bemutatott vizsgálóüreg nyitható része sarokpántokkal rá van szerelve az alsó részre. A 2. ábra szerinti metszeti rajz csupán a próbadarab és a kivezetések elhelyezését tünteti fel. Az — 1— hengeres palásttal körülvett üreg két végét a —2— és a —3— oldallapok zárják le, i —4— próbadarab az oldallapokból rugózva kinyúló —5— és —6—• szigetelőrudak közé van szorítva. Oldalt a —7— és a —8— koaxiális tápvonal csatlakozik az üreghez, ezek belső vezetője a —9— becsatoló hurokban, illetve —10— kicsatoló hurokban végződik. A —10— kicsatoló hurokban indukált nagyfrekvenciás áramot a —11— kristály egyenirányítja. A másik változat szerint a vizsgálandó hengeres próbadarabbal koaxiális üreget alkotó falak nem hengeresek, mint az előző változatban, hanem egymással párhuzamos síkfelületű fémlapok, amelyek belső tere oldalról — a próbadarab behelyezéséhez és kivételéhez — mindig könnyen hozzáférhető. A w = tg z komplex függvény alapján végrehajtott transzformációval kimutatható, hogy a hengeres koaxális üreg elektromos szempontból egyenértékű azzal az üreggel, amelyet a belső vezető két oldalán elhelyezett végtelen síkok alkotnak. E transzformáció alapján azt is ki lehet számítani, hogy a végtelen síkok helyett gyakorlatilag jól használható véges méretű lapokkal határolt üreg olyan hengeres (koaxiális üregnek felel meg, amelynek palástján két alkotó mentén elhanyagolható szélességű rések vannak. Eszerint a hengeres próbadarabok vizsgálatához elegendő két fémlapból álló szerelvényt készíteni és a két fémlap között megfelelő befogószerkezetről kell gondoskodni a próbadarab számára. Ennek a változatnak metszeti rajza a próbadarabra merőleges síkra a 3. ábrán látható. A számok jelentése ugyanaz, mint a 2. ábrán. Szabadalmi igénypontok: 1. Mikrohullámú alkatrészek felületi finomságának meghatározásához készített hengeres próbadarab vizsgálatára alkalmas koaxiális üregrezonátor azzal jellemezve, hogy a próbadarab behelyezésének és kivételének megkönnyítésére az üreg hengeres oldalfalának két alkotó közötti része eltávolítható.