147292. lajstromszámú szabadalom • A Schering-féle hídkapcsolás elvén alapuló mérőhíd, kábelek, villamosgépek, kondenzátorok kapacitásának és veszteségi tényezőjének meghatározására

2 147.292 melynél az indikáció mutató műszerrel történik. Az elektronikus nuUindikátornál a hídelemekkel való egybeépítésének problémáját tudomásunk sze­rint eddig nem sikerült megoldani. A hálózatról táplált nullindikátor ug5?anis szta­tikusan és mágnesesen hat a hídelemekre, ami je­lentős mérési hibát okozhat. A főnehézség abban rejlik, hogy a nullindikátor tápegysége is ugyan­úgy 50 Hz-es váltakozóáramról kapja a táplálást, mint a hidat tápláló transzformátor, mely ok­ból a zavarás veszélye igen nagy. Az alkalmazott nullindikátoron a tápegység transzformátora gyűrűs-vasmagra csévélt, öntött­vas burában elhelyezett transzformátor, a primer és szekunder tekercs között erőteljes sztatikus ár­nyékolással. Az indikátort ezenkívül beépített ár­nyékoló-lemezek választják el a híd-elemektől. A mellékelt rajz 3. ábrája a találmány szerinti mérőberendezés elrendezési vázlata. 1 a csatlakozó hüvelyek, 2 a földelt pont átkap­csolás, 3 túlfeszültség-biztosítók, 4 az Rs sönt­ellenállás, 5 az R3 dekádellenállás,. 6 az r$ csúszó­drót, 7 a tg5 méréshatárátkapcsoló, 8 a C4 kapa­citásdekád, 9 a nullindikátor, 10 a ihordfogiantyú. Az indikátort is védeni kell a híd-elemektől szár­mazó káros sztatikus és mágneses zavaroktól. A nullindikátor érzékenységének ugyanis igen nagy­nak kell lennie ahhoz, hogy a mérést kielégítő pon­tossággal lehessen elvégezni. (Ha pl. Cjv = 50 pF, Cx = 50 nF és a hidat tápláló feszültség 2000 V, akkor az indikátoron 10~° V feszültséget biztosan kell tudni észlelni, hogy tg" x10^ 4 és Cx 0,01% változása még kimutatható legyen). Sok esetben ennél egy nagyságrenddel nagyobb kívánalmak is fellépnek. A nullindikátoron gyűrűs vasmagra csévélt, a primer és szekunder között erőteljes sztatikus árnyékolással ellátott, valamint egy ön­töttvasbura és egy vaslemez-doboz alkalmazásával, valamint a fent említett vaslemezek alkalmazásával a hídelemek hatása az indikátorra nem mutatható ki. A mérőhíd azáltal válik könnyen kezelhető üze­mi mérőberendezéssé, hogy: 1. a kondenzátor-egységben a légforgót elhagy­tuk. Az üzemi méréseknél előforduló kábelek és villamosgépek veszteségi tényezője ugyanis 1—10~3 tgs tartományban van. A forgókondenzátorral el­érhető 10"5 tg s mérési tartomány tehát felesleges és indokolatlan. 2. Nem alkalmazunk kompenzáló hidat, így a mérés jelentősen egyszerűsödik, — viszont a mé­rési bizonytalanság az üzemi mérés követelményei­nek határán belül marad. 3. A mérőhídnak A vagy B pontját földelni kell — attól függően, hogy a mérendő objektum egyik fegyverzete földelt-e vagy sem. Az A illetve B pontokról kivezetett külön 2 csatlakozókoin át (3. ábra) az átkapcsolás ezen az ábrán is látható fémhíd segítségével elvégezhető. 4. A berendezést az erősáramú méréstechniká­ban nem használt függőleges előlappal készül el, miáltal annak kezelése lényegesen egyszerűbbé vált. Szabadalmi igénypontok: 1. Mérőhíd kábelek, villamosgépek, kondenzá­torok kapacitásának és veszteségi tényezőjének (tgs ) meghatározására, a Schering-féle hídkapcso­lás alkalmazásával, mely a szokásos hídelemeken kívül söntrendszert és elektronikus nullindikátort tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az elektronikus nullindikátor (9) a hídelemekkel (4, 5, 6, 7, 8) földpotenciálon levő vaslemez-doboziba (11) van építve. 2. Az 1. igénypont szerinti mérőhíd kiviteli alak­ja, jellemezve oly elektronikus nullindikátorral (9), melynél az indikáció mutatós műszerrel (12) tör­ténik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti mérőhíd ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nullindiká­tor (9) tápegységének transzformátora gyűrűs vas­magra csévélt, öntött vasburában elhelyezett transzformátor. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti mérőhíd kiviteli alakja, melyre jellemző1 , hogy az indikátort (9) beépített árnyékoló-lemezek (13) vá­lasztják el a hídelemektől (4, 5, 6, 7, 8). 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti mé­rőhíd kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a be­rendezésnek függőleges előlapja van, miáltal ke­zelése egyszerűbbé válik. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 601798. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents