147282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinkarmin kinyerésére a télizöld meténg (Vinca minor L.) drógból
2 147.282 sötét vákuumexszikkátonban megszárítjuk. A termékként kapott nyers vinkamin kristályos citromsárga, vagy enyhén drappos színű. A nyers vinkamint klórozott szé-nhidrogénes (pl. diklóretán, metilénklorid, kloroform) oldatban valamilyen aktív adszorbensen (pl. aktivált bauxit, Supercell, Brockmann-féle alumíniumoxid) átfolyatjuk, majd az alkalmazott klórozott szénhidrogénnel eluáljuk. A nyers vinkamin kísérőanyagai lila, sötétbarna, világosbarna és sárga színű gyűrűk alakjában megkötődnék. Az eluáturnot vízfürdőn vákuumban, alacsony hőmérsékleten sűrű kristálypépig bepároljuk, majd éter hozzáadásával a kristályosodást teljessé tesszük. Jeges hűtés után a terméket leszűrjük, éterrel kimossuk, majd sötét vákuumexszikkátorban megszárítjuk. A végtermék — a vinkamin — színtelen kristályokból álló hófehér anyag, melynek olvadáspontja 214— 215 C° (korr.); fa]D 20 == + 39—40° (pyridin, c = 2). Mol súly: 354,5. A találmány szerinti eljárás a vinkamin eddig ismert kinyerési módjaival szemben a lényegesen jobb termelési hányad mellett főként egyszerűségével és kis segédanyag-igényével tűnik ki. Míg az eddig alkalmazott eljárás szerint 1 t drog feldolgozásához 1 t éterre (amely csupán 230 kg veszteséggel volt visszanyerhető1 ) és kb. 50 kg kromatográfiai alumíniumoxidra volt szükség, addig 1 t drognak a találmány szerinti feldolgozása során — a kisózás folytán igen nagy •mértékben lecsökkentett feldolgozandó anyagmennyiség következtében :— csak 200 kg éter kerül .(ugyanilyen arányú visszanyerési lehetőségek mellett) felhasználásra; a kromatografálás körülmények művelete teljesen feleslegessé válik, az olcsóbb adszorbensanyagokkal is végezhető derítőszűréshez pedig mindössze 2,5 kg adszorbensanyagra van szükség. Az 1 t drogból az eddig ismert eljárásokkal kinyert vinkamin mennyisége1 a legjobb esetben 210 g volt, míg a találmány szerinti eljárással 1 t drogból 450 g tiszta vinkaminhozam érhető el. A találmány szerinti eljárás g^/akorlati kiviteli módjait, közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1, példa: 25 kg Vinca minor L. herbát 1,5 mm lyuknagyságú szitabetéten át kalapáasmalomban megőrlünk. 8,930 ml 10%.-os ammóniumhidroxid-oldattal gyúrógépben feltárjuk, majd összesen 180 liter toluollal több részletben kivonatoljuk. A toluolos kivonatot több részletben kikeverjük, összesen 30 liter 5%-os vizes borkősavoldattal.. A vizes fázist háromszor 2 liter benzinnel kikeverjük, majd 4,5 kg ipari konyhasót oldunk benne. Az oldat mechanikai szennyezéseit G 3-as üvegszűrőn kiszűrjük és pH-értékét kb. 25%-os ammóniumhidroxid-oldattal 8-ra állítjuk be. A mennyiségileg kiváló amorf csapadék a kisózás következtében a folyadék felszínén helyezkedik el. A folyadékot (kb. 2—27 litert) leválasztjuk és a csapadékot több részletben összesen 4,5—5 liter éterben feloldjuk. Az éteres oldatot redős szűrőn káliumkarboná.ton átszűrjük, majd vákuumban, legfeljebb 40 C°-os vízfürdőn, a szárazanyag 2,5-szörösének megfelelő térfogatra foetöményítjük. A kivált kristályokat a térfogat 30%-át kitevő' éterrel bemossuk és 16 órai jegelés után lenuccsoljuk, éterrel kimossuk, majd sötét vákuumexszikkátorban súly állandóságig szárítjuk. 12,5 g nyers vinkamint kapunk. (A kitermelés az éteres oldat szárazanyagtartalmára vonatkoztatva 13,7%.) 10 g nyers vinkamint 330 ml 50 C°-os diklóretánban oldunk, majd egy 50 g alumíniumoxidból diklóretánnal alakított oszlopra öntjük. Az alumíniumoxid oszlop átmérő- és magasság-aránya 1 : 5. Az oldat lecsöpögése után az. oszlopot 200 ml diklóretánnal eluáljuk. Az eluáturnot vákuumban, legfeljebb 50 C°-os vízfürdőn kb. 10—15 ml-re fc-etöményítjük. A kapott sűrű kristálypéphez kapargatás közben 25 ml étert öntünk. Természetes fénytől védve 1 órán át jeges vízben állni hagyjuk, azután G 3 üvegszűrőn a kristályokat leszűrjük, háromszor 10 ml éterrel kimossuk, majd sötét vákuumexszikkátorban súlyállandóságig szárítjuk. Az első vinkamin frakció 8,5—8,8 g hófehér, kristályos termék. Az anyalúggal eg5;r esített mosó-folyadékot vízfürdőről vákuumban, sűrű kristálypépig pároljuk, majd kb. 2,5 ml éter hozzáadásával jeges hűtés után kiszűrjük, éterrel mossuk, vákuumexszikkátorban szárítjuk. A második vinkamin frakció 0,2—0,5 g' hófehér kristályos termék. Az első és másodterméket homogenizáljuk, ily módon tehát összesen 9 g tiszta vinkamint kapunk, ami 1 kg száraz, drogra számítva 0,45 g tiszta vinkaminhozamnak felel meg. 2. példa: Az 1. példa szerinti módon járunk el, a kisózás és a folyadék túlnyomó részének leengedése után azonban a csapadékréteget G 3 üvegszűrőn leszűrjük, majd ammóniumhidroxiddal kb. 8-as pH-ra állított deszt. vízzel a csapadékot kioridmentesre mossuk. A csapadékot egy lombikba szedjük és három egyenlő részletben összesen 4,5 liter éterrel feloldjuk. Az éteres oldatot a vizes résztől választótölcsérben választjuk el, majd káliumkarbonáton átszűrjük. Az éteres oldat betöményítése és a nyers vinkamin kipreparálása ismét az 1. példa szerinti módon történik; a nyers vinkamin hozama ebben az esetben is kb. 12,5 g. 10 g ily módon nyert nyers vinkamint 330 ml 50 C°-os kloroformban feloldjuk, majd egy 100 g aktivált bauxitból kloroformmal alakított oszlopra öntjük. Az oldat lecsöpögése után az oszlopot 200 ml kloroformmal eluáljuk. Az eluáturn feldolgozását kristályos végtermékre továbbiakban lásd az első példában. A kitermelés és a végtermék minősége' gyakorlatilag azonos az 1. példában megadottal. 3. példa: 10 g nyers vinkamint 330 ml 50 C°-os diklóretánban feloldjuk, majd egy 200 g Supercell adszorbensből (diatomaíöld) diklóretánnal kialakított oszlopra öntjük. Az oldat lecsöpögése után az oszlopot 200 ml diklóretánnal eluáljuk. Az eluátum kristályos végtermékre való feldolgozása 1. példa szerint történik. A kitermelés és a végtermék minősége gyakorlatilag ugyanaz, mint 1. példában.
