147252. lajstromszámú szabadalom • Mágneses tapadó érintkezőjű elektromos kapcsoló

2 147.252 állás csökkentő hatására a jól vezető érintkező felületeken az elektromos áram veszteség nélkül folyik át, anélkül, hogy a kapcsoló rudacskát hossztengelye mentén átjárná. A két azonos polaritású mágneses érintkező párhuzamos egymáshoz közeli elhelyezése és az ellentétes polaritású mágneses rudacska lehetővé teszi, hogy áramkör megszakítás esetén a mágneses tér erőssége lényegesen nagyobb mértékben csökken, mint egy mágnes pólus esetén és így megfelelő eszközzel való leválasztás esetén a kapcsoló rudacska könnyen eltávolítható a —2— és —3— érintkezőkről és a V2 x távolságnál már a —4—, —5— érintkezők vonzása alá kerül, amelyek közelítés esetén nagy erővel magukhoz rántják a kapcsoló rudacskát. A —7— kapcsoló rudacska leválasztásának. példaképpeni kiviteli alakját vázolja oldalnézeti metszetben a 3. ábra. Az —1— műanyag házban a —3—, —4— mágneses állóérintkezők között van elhelyezve a —7— mágneses kapcsoló rudacska, amelynek kiviteli alakját részletesebben ismerteti nézetben a 4. ábra és metszetben az 5. ábra;

A kapcsoló műanyag házának belső felületén mindkét oldalon a vázlat szerinti —14— ferde vájat van kiképezve. Ezen vájatokba csúsztatható módon illeszkedik a kapcsoló rudacska tartó tokjának két oldalán kiképzett —15— csúszó elem. A —9— tartó tok felső felületére csúsztatható módon támaszkodik a rajz szerinti kiképzésű —10— nyomógomb, amely a kapcsolóház fedőlapjában van csúsztathatóan elhelyezve. A nyomógombot a fedőlapon elhelyezett —12— csuklón felfüggesztett, ábra szerinti kiképzésű —11— kar nyomja be egy példa szerinti —16— vezérlő szerkezettel működtetve. A váltó rudacska tokja alatt nyer elhelyezést a —13— hajlított lemezrugó, amelynek feladata, hogy átváltás után a —4—, —5— érintkező mágnesekről a —11— nyomókar felengedésekor a kapcsoló rudacska tokját felemelje és visszatolja alapállásába, ezáltal a kapcsoló mágneses rudacska leválik a —4—, —5— érintkezőkről és átugrik a —2— és —3— érintkezőkre. A 4. és 5. ábra szerint a —7— kapcsoló rudacska a —9— tartótokba úgy van elhelyezve, hogy két lapos, sima felületű vége túlnyúlik a tok felületén és a tok üregében könnyen mozgathatóan van elhelyezve, a közepén kiképzett saját anyagú vagy ráerősített gyűrűvel, amely a tok elmozdulása esetén a tokkal együtt távolítja el a kapcsoló rudacskát az érintkezőkről. A kapcsoló rudacska tengelyirányú szabad mozgása lehetővé teszi, a tartó tok ferde irányú elmozdulása esetén, az érintkező felületek függélyes irányú egymáson való csúszását és így dörzshatás következtében a felületek minden kapcsolásnál fellépő tisztítását. Fent ismertetett irányváltó kapcsolóval igen nagy számú üzembiztos kapcsolás eszközölhető nagyobb teljesítményekre is miniatűr kivitelben. A fent ismertetett megoldás csak példaképpeni kiviteli alak. Az elvi megoldás szerint számos egyéb 1 A kiadásért felel: a kiviteli forma képezhető ki. Nagyobb teljesítményű közvetlen kapcsolású vagy távvezérlésű áram kapcsolók mágneses vonzású érintkező felületeinek kiképzését a mágnestér elektromos gerjesztésével esziközölhetjük. Ez esetben a kisfogyasztású elektromágnes tekercseket csak üzem alatt kapcsoljuk ba az egyenáramra, ami pl. a távvezérlésű elektromos automata kapcsoló berendezéseknél az üzembiztonságon felül lényeges gazdasági előnyt jelent a szerkezet egyszerű kivitéle folytán. Irányváltó kapcsolás esetén: akár az álló mágnes érintkezők tekercseit, akár a mozgó érintkező tekercsét kapcsolhatjuk egyenáramra. Ez esetben mechanikai átváltó szerkezet nélkül is létre hozhatjuk a be- és kikapcsolást, mert pólusváltás esetén a mozgó érintkező mágnesrudat az azonos polaritású márnestér pillanat alatt ellöki az érintkező felületről és a mágnestér hatására azonnali szikraoltás lép fel. A másik érintkezőpár pedig ellentétes polaritásánál fogva magához rántja a kapcsoló rudacskát. Az elektromágneses és permanens mágneses hatás a célnak és követelményeknek megfelelően kombinálható. Az álló érintkezők permanens mágnesek lehetnek állandó polaritással és az átkapcsoló rudat képezzük ki változtatható polaritású elektromágnessé, vagy az átkapcsoló rúd permanens mágnes és az álló érintkezők változtatható polaritású elektromágnesek. Fent ismertetett megoldások lehetővé teszik igen nagy teljesítményű kapcsolók készítését. Másrészt minden mechanikai komplikáció nélkül párhuzamos működésű többlépcsős kapcsolók képezhetők ki, ami lehetővé teszi az utóbbi időben fokozottan előtérbe kerülő nagy teljesítmények automatizálásának lényegesen leegyszerűsített kivitelét és így a műszaki előnyökön felül jelentős gazdasági megtakarítást tesz lehetővé. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kapcsoló, azzal jellemezve, hogy az álló érintkezők elektromos gerjesztésű elektromágnesek, a mozgó érintkező permanens mágnes. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsoló változata, azzal jellemezve, hogy az álló érintkezők permanens mágnesek, a mozgó érintkező tekercselt elektromágnes. 3. Az 1—2. igénypontban meghatározott eljárás szerinti irányváltó kapcsoló, azzal jellemezve, hogy a párhuzamos elhelyezésű páros permanensmágnes anyagú, egymással szembenálló, ellentétes polaritású álló érintkezők és az álló érintkező közötti térben, ezen térnél rövidebb, permanensmágnes anyagú mozgó kapcsoló eleme vagy elemei vannak. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti kapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mágneses kapcsoló elemek érintkező felületei elektromos áramot jól vezető fémmel, ezüsttel vagy rézzel vannak bevonva. rajz és Jogi Könyvkiadó igazgatója 601794. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.