147245. lajstromszámú szabadalom • Kövéráru kopasztógép

Megjelent 1960. július 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.245. SZÁM 66. a. OSZTÁLY — JA—295. ALAPSZÁM Kövéráru kopasztógép Jánosi Ferenc, Budapest A bejelentés napja: 1956. május 9. A kövéráru (hízott liba vagy kacsa) kopasztása eddig úgyszólván kizárólag kézi erővel történt. A gépesítésre vonatkozó javaslatok a gyakorlatban nem váltak be, így pl. ismeretes egy gép, amely alkalmas az állat iedőtollainak letépésére, de az alsó pehelytollakat nem távolítja el. Hiányossága ennek a gépnek az is, hogy a kopasztás, ill. a vele való munka megerőltető izommunkát igényel, mert a kövér állatot kézzel kell a tépőgép elé tartani és ott mozgatni, ami nemcsak nehéz, hanem hosszadalmas is, kb. 4—5 percet vesz igénybe. A gyakorlatban oly fontos kérdés megoldását már sokféleképpen megkísérelték, pl. ismeretes az úgynevezett paraffinozás, de ez egyrészt zsírt old ki az állat testéből, másrészt lassú és nehéz kézi munkát igényel, tehát a valóságban hasznavehetetlen. Az eddig végzett kézi munka hiányossága, hogy kicsi a termelékenység és nagy a selejtképződés, mert a kopasztók megsértik az állat bőrét. A jelen találmány szerint javasolt kcpasztógép alkalmas arra, hogy ezt a régóta megoldatlan kérdést a gyakorlat igényeinek megfelelően oldja meg és a kopasztást tényleg gépesíti, javítja a minőséget és nem termel selejtet, emellett pedig a dolgozók munkaóránkénti termelését igen nagymértékben emeli. További előny, hogy a dolgozó munkája nem kíván sem különösebb szakértelmet, sem erőltetést és a gépet jól lehet beilleszteni a futószalag munkába. A találmány szerinti kövéráru kopasztó berendezés úgy működik, hogy egy vízszintes transzportőrre fejjel lefelé felfüggesztett kövéráru folyamatos mozgás közben egy olyan gépsorozat közé jut, amelyben gyorsan forgó, különböző átmérőjű hengerpárok függőleges irányú mozgást végeznek, a kövéráru felületéhez simulnak, miközben annak tollazatát kitépik. A találmány olyan gép, vagy gépsorozat, ahol egy-egy hengerpár egy oldal kivételével zárt dobozban van elhelyezve, a hengerek rugóval vannak egymáshoz szorítva, felületük pedig végüktől a közép felé spirálisan rovátkoltak. A hengerek előtt változtatható távolságtartó rács van elhelyezve, amely az áru bőrének védelmére, valamint a toll nagyságrendi osztályozására szolgál. A zárt dobozhoz (továbbiakban tépőfej hez) vászonbetétes gumicső, vagy hajlékony szívócső csatlakozik a kitépett toll szívás útján történő elszállítására. A tépőfej csuklós lengőkar közbeiktatásával csatlakozik egy függőleges pályán, függőleges irányban alternatív mozgást végző hüvelyhez, továbbá a tépőfej et rugó nyomja az áru felületéhez, amelynek ellenkező oldala három darab tárcsákkal kifeszített gépszíj, heveder, vagy pl. sodronynak támaszkodik. Az áru továbbhaladása folytán további ugyanilyen gépsorozatok elé kerül és ezek az árut mindkét oldalán megkopasztják. A rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti, ahol az 1. ábra a kövéráru kopasztó gépsorozat oldalnézete, a 2. ábra a kövéráru kopasztógép A—A vonal szerinti metszete, a 3. ábra a tépőhengerek elhelyezése a kopasztófejben, a 4. ábra a tépőhengerek ,,x" irányú nézete, és az 5. ábra a tépőhengerfelület rovátkolása. Az —1— kövéráru a —2— transzportőrön jut a levágás helyétől a rajzban fel nem tüntetett gőzölő- és szárítókamrán keresztül a nyolc kopasztógépből álló gépsorozat közé. A —2— transzportőr folyamatosan halad célszerűen kb. 3 m/perc sebességgel, mialatt a —3— rovátkolt hengerpárt magában foglaló kopasztó gépfej a kövéráru felületéhez nyomódik és kb. 500 mm lökethosszú függőleges irányú mozgást végez. A rovátkolás a tépőhengereken (5. ábra) azért van, hogy ne az egész ihengerhossz mentén egyszerre markoljon, ami túlnagy erők keletkezésével járna, hanem csak több fordulat alatt legyen képes a henger hosszának megfelelő sáv lekopasztására. A kopasztófej zárt dobozban foglal helyet és csak a tollazat felé eső része szabad. Az állat bőrének megvédését egy, a tépőhengerpár elé szerelt —28— függőleges dróthálózat biztosítja. A dróthálónak a tépőhengertől való távolságával a kitéphető toll nagysága is meghatározható. A —28— dróthálózat (3. ábra) távolsága a tépőhengerektől változtatható. Így mindegyik kopasztófej számára megszabható, hogy milyen nagyságú tollat tépjen. Ugyanezt a célt szolgálja a —29—