147241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzo-cikloheptaen vegyületek előállítására
2 147.241 ezen közömbös szerves oldószerben jelenlevő tercieraminoalkilhalogenid-magnézium vegyülethez. A reakció lezajlása után a reakcióterméket hidrolizáljuk. Különösen előnyös, ha a kapott szerves fémvegyületet gyakorlatilag semleges feltételek mellett bontjuk meg, pl. vizes arntnóniumkloridoldatban hidrolizáljuk. Ily módon a kapott, tercier aminocsoportokat tartalmazó dibenzo(a,e)ciklohepta(l,5)dien- vagy di[bei nzo(a,e)ciklohept:a(l,3,5) trien-vegyületet közvetlenül szilárd alakban kapjuk, amelyet megfelelő, vízzel nem elegyedő szerves oldószerekkel, mint pl. éterrel, ecetsavetileszterrel, kloroformmal, metil énkloriddal való kezeléssel a reakció melléktermékeitől elválaszthatunk és elkülöníthetünk. A fémorganikus vegyületekkel való reakció előtt a jelenlevő, aeil-, amino-, hidroxil- és karboxicsoportokat védenünk kell, hogy e csoportoknak a fémorganiikus reagenssel való reakcióját megakadályozzuk. E védőcsoportoknak a lehasítása legtöbbször a kapott szerves fémvegyület hidrolitikus elbontásával egyidejűleg következik be. Az így kapott, az 5-helyzetben bázisos oldallánccal szubsztituált dibenzo(a,e)ciklO:hepta(l ,5)dien-5-01-okat és a dibenzo'(ae)ciklohepta:(l,3,5)trien-5--01-okat egy további reakciólépésben vízlehasításnak vethetjük alá. Ezt. a vízlehasítást különös előnnyel melegítéssel ós alkoholos sósavval érjük el. De lehetséges a szokásos egyéb hatóanyagokat, mint pl. foszforoxikloridot, szénsavat, cinkkloridot, káliumbiszulfátot stb. is alkalmaznunk. Aszimmetrikusan szubsztituált kiindulási anyag használata esetén a vízlehasítás során ízomérkeverékhez jutunk, amely ismert módon, pl. frakcionált kristályosítással bontható szét. Egy további reakciólépésben a kapott, 5-helyzetben bázisos, kettősen kötött oldallánccal szubsztituált dibenzo(a,e)-ciklohepta(l,5)dienek és dibenzoi(a,e)ciklohepta{l,3,5)trienek szemiciklusos kettős kötését hidrogénezhetjük. A hidrogénezést leginkább katalitikusan, Raney-tnikkel jelenlétében hajthatjuk végre. A találmány különösen oly dibenzo-cikloheptaen vegyületek előállítására vonatkozik, amelyek 5-helyzetben oly tercieraminoalkilcsoportiot hordanak, melynek alkilmaradéka 3—7 szénatomot tartalmaz. Előnyösek a dialkilaminopropilicsoiportok, mint pl. a dimeíilamino-, morfolino-, pirrolidinovagy piperidinopropilcsoportok. Az 5-thelyzetű ezubsztituens több tercieramincsoportot is tartalmazhat. A találmány kiterjed az előbb említett dibenzo (a, e)ciklohepta{l,5)dien- és dibenzo(a, e) ciklohepta (1,3,5) trien vegyületek savaddiciós és kvaterner sóira is. Ilyen sók pl. a szervetlen savakkal, mint sósavval, brórnhidrogénnel, kénsavval; szerves savakkal, mint oxálsavval, citromsavval, ecetsavval, tejsavval, borkősavval; kvaternerező szerekkel, pl. alkilhalogeinidekkel, mint metilbromiddal, etiljodiddal, dialkilszulfátokkal, mint dimetilszulfáttal és aralkilhalogenidekkel, mint benzilbromiddal alkotott sók. A találmány szerint előállítható vegyületek az idegrendszerre sok irányú hatást gyakorolnak. így narkózishatványozó,' andreolitikus, szedatív, antihisztaminszerű, antiemetikus, antipiretikus és hipoterm hatások voltak megállapíthatók. Az új vegyületeket gyógyszerként kívánjuk alkalmazni. 1. példa: Kavaróval, csepegtetőtölcsérrel és hűtővel felszerelt háromnyakú, 1 literes lombikban 2,5 g Gilman-féie ötvözetet 10 ml száraz éterrel lefedünk és 0,5 g ml metiljodiddal elbontunk. Miután az élénk reakció kissé alábbhagyott, egyszerre 7,5 g magnéziumforgácsot adunk hozzá és 40 g frissein desztillált co-dimetilamino-propil-klorid 150 ml száraz éterben való oldatát 1 óra alatt hozzácisepegtetünk. Még 5 órán át 40 C°-on visszafolyatás mellett főzünk, majd az elegyet éjszakán át közönséges .hőmérsékleten kavarjuk. A következő napon 21,2 g dibenzo(a,e)ciklohepta {l,5)dien-5-on 400 ml száraz éterben való oldatát adjuk hozzá folytonos kavarás közben. Az egészet még 20 órán át 20—25 C°-on kavarjuk, ezután a reakcióelegyet jeges vízzel lehűtjük és hidegen telített ammóniumkloridoldattal elbontjuk. A szerves réteget elkülönítjük, a vizes fázist kétszer 100—100 ml éterrel kirázzuk és az egyesített éteres részleteket nátriumszulfát felett megszárítjuk, majd bepároljuk. A maradék magas forráspontú petroléterből végzett átkristályosítás után az 5-hidroxi-5-((tí-dimetila!minopropil)-dibenzo(a,e' ciklohepta(l,5)dien színtelen, 118—119 C°-on olvadó kristályait adja. Az így kapott 5-hidroxi-5-'(ai-dimetilamino-propiI)-dibenzo(a,e)ciklohepta(l,5)dien 20 g-ját 200 ml ahsz. alkoholban feloldjuk, 20 ml 30%-os alkoholos; sósavoldattal elbontjuk és mésfél órán át visszafolyatás mellett főzzük. Az alkoholnak csökkentett nyomáson végzett lehajtása után a maradékot alkoholéterből átkristályosítjuk. Az 5-{ft>-dimetilamino-propilidén)-dibenzo(a,e)ciklohepta(l,5) dien-hidroklorid színtelen, vízben oldható kristályokat alkot, amelyek olvadáspontja 194—195 C°. 16 g 5-(cíj-dimetilamino-propilidén)-dibenzo{a,e) ciklohepta(l,5)dien-hidrokloridot kevés vízben feloldunk, az oldatot nátronlúggal meglúgosítjuk, amikor is a szabad bázis kicsapódik. Ezt eeeteszíerrel összerázva extraháljuk, az eceteszter oldatot megszárítjuk és az oldószert ledesztilláljuk. Olajos szabad bázis marad vissza, amelyet 100 ml alkoholban feloldunk és Raney-nikkel jelenlétében 60—70 C°-on 30 atm. túlnyomáson hidrogénezünk. Szűrés, az alkohol lepárlása és a maradék ledesztillálása után az 5-(<x>-dimetilamino-propil)-dibenzio(a,e)cifclohepta(l,5)dient kapjuk színtelenolaj alakjában, amelynek forráspontja 145 C°/ /0,1 mm. Az ebből szokásos módon kapható hidrokloridot alkohol-éterből átkristályosíthatjuk; olvadáspont 181—182 C°. 2. példa: Kavaróval, csepegtetőtölcsérrel és hűtővel ellátott, háromnyakú, 1 literes lombikban 2,5 g Gilman-féle ötvözetet 10 ml száraz éterrel lefedünk és 0,5 ml metiljodiddal elbontunk. Miután az élénk reakció kissé alábbhagyott, egyszerre 7,5 g magnéziumforgácsot adunk hozzá és 40 g frissen desztillált co-dimetilamino-propil-klorid 180 ml száraz éterben való oldatát csepegtetjük 1 órán át hozzá. Ezután 5 órán át 40 C°-on visszafolyatás mellett főzünk és az elegyet éjszakán át szobahőmérsékleten kavarjuk.
