147230. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés több mérési érték távmérésére
Megjelent 1960. július 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.230. SZÁM 21. a4 . 1-13. OSZTÁLY — FE~449. ALAPSZÁM Elrendezés több mérési érték távmérésére VEB Werk für Femmeldewesen, Berlin-Oberschö neweide (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Lauenroth F. mérnök, Berlin-Friedrichs hagen, Rahndorfer, Obenhaus G. mérnök, Berlin-Pankow A bejelentés napja: 1959. április 28. Mérési értékek távátvitelére szolgáló elrendezéseknél ismeretes módszer, a mérési értékek szakaszos közvetítése, oly módon, hogy ugyanazon az átviteli csatornán keresztül folyamatosan egymásután több mérési értéket visznek át. Ilyen átviteli mód mellett tehát a mindenkor egy bizonyos meghatározott mérési adathoz rendelt jelzőműszer a mérési értékek átvitelének szünetében a mérési adattól külön van választva. Hogy a mérési értékek folyamatos jelzését lehessen elérni, szükséges, hogy a legutóbb átvitt értéknek megfelelő jelzés addig megmaradjon, amíg a jelzőberendezés és a mérési adat összeköttetése isimét helyre nem áll. Egy ismert távmérő elrendezésnél, amelynél a távmérési jel a mérési értékkel arányos egyenfeszültséggé változik át, az egyenfeszültséget az átvitel szüneteiben azáltal tartják fenn, hogy a minden egyes mérési helyhez rendelt egyenáramú kompenzációs erősítőkkel kondenzátorok vannak párhuzamosan kapcsolva, amelyek a mérési értékek átvitelének ideje alatt feltöltődnek és a szünetekben az erősítőn keresztül kisülnek. Ennek az elrendezésnek különböző hátrányai vannak, így például egy impulzus kompenzációs mérőberendezésnél a kondenzátorok feltöltési idő konstanszát már nem lehet olyan alacsonyan tartani, mint ahogy az egy intenzitásos módszernél lehetséges, sőt az idő konstanszának oly nagynak kell lennie, hogy a kondenzátoron egy feszültségközépérték állítódjék be, amelyre csak a jelzést nem, befolyásoló hullámosság szuperponálódhat. Ebből különösen kis impulzusfrekvenciák esetén a kondenzátorra igen nagy értékek adódnak, amivel együtt jár a jelzőműszernek oly hosszú beállási ideje, amely normális távmérési átvitelnél már nem viselhető el. Továbbá az ilyen kompenzációs erősítőnek bemenő ellenállása csak kiegyenlített állapotában vesz fel nagy értékeket, és a kompenzációs erősítő beállításához szükséges energiát a tároló kondenzátorból kell hogy vegye. Ez még egy további ok arra, hogy ez a kondenzátor szélsőségesen nagy értékű legyen. Ez annál kritikusabb, mennél több mérési értéket kell átvinni és ezáltal hosszú szünet időszakokat kell áthidalni, mert a kondenzátornak a szünet időszakokban a kompenzációs, erősítőt zavaró befolyások (például az , ellátó feszültség ingadozásai) esetén mindig újra ki kell egyenlítenie, ami által szintén veszít töltéséből. Hogy ez a mérési hiba, amely a töltésveszteség következtében lép fel, elviselhető határok között mozogjon, erre a célra is nagykapacitású kondenzátorokat, például elektrolitikus kondenzátorokat kell alkalmazni. Sőt, ha nagy a különbség a szünet időszak és mérési időszak között, eltekintve az elviselhetetlenül hosszú beállási időtől, a mérési értékeknek tárolása ilyen kapcsolásnál azáltal is lehetetlenné válhat, hogy az itt szükséges igen nagy kapacitások saját szigetelő ellenállásaikon keresztül túlságosan gyorsan kisülnek. Egy ismert, középértékíróhoz való kapcsolási elrendezésnél, amely impulzusok formájában továbbított mérési adatok távátvitelére használatos, a mérési adatok regisztrálására szívókapcsolásban levő mérőerősítőt alkalmaznak, amelynek bemenő ellenállása — mint ismeretes —, kiegyenlített állapotban végtelen nagy. Ennek következtében ilyen berendezés elé négypólus-láncot kapcsoltak, amely viszonylag kicsiny, keresztirányban kötött kondenzátorokból és nagy hosszirányú ellenállásokból áll. A négypóluslánc egyes kondenzátorainak lekapcsolásával, illetve hozzákapcsolásával ennek időkonstansza és karakterisztikája a mérendő nagysághoz illeszthető. Mindamellett a beállási folyamat alatt még egy szívóerősítő sem képez végtelen nagy ellenállást, úgyhogy az említett hátrányok itt is fellelhetők. Azonkívül ezzel a berendezéssel a mérési értékek tárolása nem lehetséges, mert egyetlen mérési frekvenciával csak egyetlen mérési érték értékelhető ki. Több távmérési érték ciklikus átvitelénél azonban a feladat egyrészt abban áll, hogy egy im-Dulzuskompenzátoros mérőiberendezéssel mért értékeket lehetőleg jól szűrt egyenfeszültségekké alakítsák át, másrészt pedig abban, hogy minden