147193. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép a sűrítés okozta, helyileg elhatárolt öngyulladással és egylyukú, csapos vagy réses fúvókából foganatosított üzemanyag befecskendezéssel

V 147.193 A 2. ábra vázlatos felülnézet. Az 1 dugattyúban 2 égési tér van és ez a felrajzolt kiviteli példánál forgási ellipszoid alakú és felső részén 3 kapcsoló nyílása van. Ez a nyílás a szorosabb értelemben vett 2 égési teret a felette levő, illetve az 1 dugattyú feletti köztérrel köti össze és ez a nyílás a feltüntetett kiviteli alaknál nemcsak a dugatyú vagy henger 4 tengelyéhez képest, hanem a 2 tér 5 forgási tengelyéhez képest is eltolt helyzetű. Ez a magában véve ismert excentrikus elhelyezés azt eredményezi, hogy a sűrítő löket folyamán a beszívott levegő a 3 kapcsolónyíiás teljes kerülete mentén közelítően azonos vagy állandó sebességgel áramlik be sugárirányban a 2 égési térbe. Ez a hatás csak akkor nem jön létre, ha a levegő mozgásának az 5 forgástengely körüli érintőleges összetevői is vannak. Az 1. ábra szerint az 1 dugattyú abban a helyzetben látiható, amelyben a befecskendezés művelete befejeződik, a dugattyú tehát közvetlenül a felső holtpont alatt van. A holtpontot a szaggatott 6 vonal mutatja. A 2. ábrán a dugattyúfenék felülnézetben látható és jól mutatj a. GZ clZ ábra a 3 nyílás excentricitását, tehát eltolt helyzetét az égési tér 5 és a henger 4 tengelyéhez képest. Az ugyancsak excentrikusan elhelyezett 9 befecskendező fúvóka a 4 hengertengelyhez képest oly módon ferde elhelyezésű, hogy a 2 égési térhez képest megfelelő helyzetbe kerül. A találmány szerint egylyukú, csapos vagy réses fúvókát lehet alkalmazni és e 9 fúvóka megfelelő helyzete az, amelyben a befecskendezés vége táján a lehető legkisebb tüzelőanyag-mennyiség a 8 sugár köpenyéből a 7 helyre jut. A tüzelőanyagnak ez az ütközése az 1 dugattyú meghatározott helyzetében a 3 összekötő nyílás peremén történik. Ez a nagyon kis tüzelőanyagsmennyiség a fentiek alapján az égési tér falának legforróbb részére jut, a tüzelőanyag-sugár legnagyobb része viszont a jóval alacsonyabb hőmérsékletű égési térfenék felé irányul. Ezért jön létre az az előnyös művelet, amelynél a gyújtás a 7 helyen kezdődik éis innen terjed a láng az égési tér további részei felé. Az a tény, hogy a 7 helyen az előnyös lefolyású öngyulladáshoz szükséges hőmérséklet van, hitelesített mérésekkel is beigazolást nyert, melyek szerint a 3 összekötő nyílás pereme mentén változatlan sebességek esetén, a levegőnek a 2 égési térbe való átömlése folytán a 3 nyílás peremében a hőmérséklet mindenütt azonos és lényegesen magasabb, mint az égési tér falának többi részein. Az égési tér feneke ismert módon még külön is hűthető olajjal, amely a fenék alsó részét éri. A leírt szerkezeti és működésbeli részletek lehetővé teszik azt, hogy a tüzelőanyag által nedvesített 7 peremrészt a 3 összekötő nyílás szélének bármily helyén válasszuk meg. A felrajzolt kiviteli példánál a 2. ábra szerint a 9 fúvóka ennek megfelelően helyezkedik el és nincsen bent abban a síkban, amelyet a 4 hengertengely, az 5 tengely és a kapcsoló nyílás 10 tengelye határoz meg. Ennek megfelelően az említett 7 hely is e síkon kívül van, de az elért hatás ugyanez lenne, ha a fúvóka tengelyét a 4, 5 és 10 tengelyek által meghatározott síkban helyeznők el. Az 1. és 2. ábra a kizárólag sugárirányban áramló levegő pályáját is mutatja pont-vonallal, amelynél a levegő sugárirányban jut a hengerbe a szaggatott vonallal jelölt 12 csatornán és 11 szívószelepen át. Előnyös, ha e célból a 12 csatornát olyképp alakítjuk ki, hogy az a 13 összekötő vonal irányában, a 11 szívószelep és a henger tengelyei között sugárirányban torkollik. A találmány nem korlátozódik a leírt és felrajzolt kivitelre, hanem e példán kívül minden olyan változatra is kiterjed, amelynél helyileg elhatárolt öngyulladás következik be az égési folyamat elindítása végett, egylyukú, csapos vagy réses fúvóka alkalmazása mellett. A találmánynál a befecskendezés az égési tér legforróbb falrészére egy rendkívül kis tüzelőanyag-mennyiséggel történik, amely a tüzelőanyag-sugár palástján van és a tüzelőanyag legnagyobb része az égési tér hidegebb falrészeihez ütközik. Szabadalmi igénypontok: 1. Égési erőgép a sűrítés, okozta, helyileg elhatárolt öngyulladással és az üzemanyag közvetlen befecskendezésével egylyukú, csapos és réses fúvókából, a dugattyúban levő, ismert alakú égési térbe, azzal jellemezve, hogy fúvóka az égési térhez képest olyan elhelyezésű, hogy az egyetlen üzemanyag-sugár palástjának egy része a dugattyúfenék legforróbb részét éri az égési tér nyílása mellett, az üzemanyag főrésze pedig magába az égési térbe jut s -hidegebb falrészek felé irányul. 2. Az 1. igénypont szerinti égési erőgép kiviteli alakja a dugattyúban levő, forgástest alakú, égési térrel, melynek széle szűkebb, mint a többi rész és amely a sűrítő löket végén a beszívott égési levegőt tartalmazza, azzal jellemezve, hogy a köralakú vagy lapos keresztmetszetű egyetlen üzemanyag-sugár (8) vetülete a dugattyúfenéken olyan szöget zár be és az égési tér tengelyének döféspontjához képest oly módon eltolt helyzetű, hogy köpenye csak a tüzelőanyag egy részimennyiségével (7) éri az összekötő nyílás (3) forró peremét és a dugattyúfeneket a tüzelőanyag kilövésének befejezése előtt fecskendezi be. 3. Üzemeljárás az 1. vagy 2ü igénypont szerinti égési erőgép számára, melynek jellemzője, hogy az összekötő nyílás (3) szélének befecskendezési pillanatában a tüzelőanyag sugara az égési tér fenekét már elérte. 4. Az 1. igénypont szerinti égési erőgép kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a sugár tengelye abban a síkban fekszik, amelyet a henger tengelye (4), az égési tér tengelye (5) és az összekötő nyílás tengelye (10) határoz meg, vagy pedig a sugár tengelye ezt a síkot metszi vagy azzal párhuzamos. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 601146. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.