147187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulozfehérje műszál előállítására

Megjelent: 1960. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.187. SZÁM 29. b. OSZTÁLY — TE—155. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás cellulóz-fehérje műszál előállítására Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Dévényi Tibor vegyészmérnök, Földes Pál textilmérnök, Lakner Kálmán vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. szeptember 4. Pótszabadalom a 146 261 lajstromszámú törzsszabadalomhoz A 146 261 lajsroimszámú törzsszabadalom 1—7. igénypontja eljárást véd cellulóz-fehérje műszál előállítására, viszkóz-fehérje oldatok elegyítése útján, melynek lényege, hogy fehérje oldatként olyan globulin oldatot használunk, amelyet globulinnak tioglikolsav jelenlétében történő vizes duzzasztása és lúgos oldása útján állítottunk elő. Ennél a módszernél éppen úgy, mint egyéb más ismert eljárásoknál a műszál alapanyagaként egyrészt viszkóz oldatot, másrészt textiiglobulin oldatot kell használni. Tehát szükséges minden esetben először a textilglobulint előállítani, majd újból feloldani. A törzsszabadalorn szerinti eljárás továbbfejlesztése során azt találtuk, hogy a cellulóz animalizálása megoldható közvetlenül a globulin alapanyag, pl. extrahált napraforgómag-dara, szójabab-dara stb. tioglikolsav jelenlétében való vizes duzzasztása és lúgos extrahálása útján kapott globulin oldattal, anélkül, hogy ezen anyagok globulin állományát előbb izolálni, majd újra oldani kellene. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy tioglikolsav, mint erélyes redukálószer, megfelelő koncentrációban alkalmazva képes az extrahált olajos magvak globulintartalmát, magában a darában is olyan, a szálképzés szempontjából kedvező fehérje partikulákra hasítani, melyek lúgban oldhatók, és ezáltal lúgos extrakcióval egy művelettel 90—95%-os kitermeléssel, 8—12%-os végkoncentrációban nyerhetők ki, mely oldat viszkóz oldattal való elegyítéshez közvetlenül is alkalmas. Az eljárás új műszaki hatása abban van, hogy tioglikolsav jelenlétében elvégzett vizes duzzasztás és lúgos extrakció egy lépésben kétszer annyi textiiglobulin kinyerését teszi lehetővé, mint amenynyit az eddigi megoldások 8—10-szeres térfogattal történő extrakcióval sem tudtak biztosítani. A találmány szerint úgy járunk el, hogy egy rész globulin alapanyagot, pl. extrahált napraforgómag-darát, szójabab-darát stb. 5,5 rész vízben és a dara súlyára számítva 0,5—3,5, célszerűen 2% tioglikolsav jelenlétében állandó keverés közben 30—60 percig duzzasztjuk, majd a keverésben levő anyaghoz annyi 28 Be-s nátronlúg oldatot adagolunk, hogy az extrakció befejezése után kapott fehérje oldatban a lúg végkoncentrációja 0,6—0,8, célszerűen 0,7% legyen. A lúg hozzáadása után 15—30 percig keverjük, majd keverés közben gyors iégtelenítés céljából 1—3%, célszerűen 2% a dara súlyára számított mennyiségű oktilalkoholt adunk hozzá. Ezután az oldatot szűrjük és a kapott 8—12%-os fehérjekoncentrációjú oldat fehérjetartalmának ellenőrzése után viszkóz oldattal elegyítjük. Az elegyítésnél arra kell ügyelnünk, hogy mindig" a cellulóz (viszkóz) oldathoz adjuk hozzá állandó keverés közben a fehérje oldatot, mert ellenkező esetben kicsapódás léphet fel. A szál jellegét a cellulóz-fehérje arány szabja meg. Eljárásunk esetében a viszkóz fehérje 10 : 1 — 2 : 1 arányig ad stabil és homogén fonóoldatot, de a legjobb eredményt az 5 : 1 arányú viszkóza, fehérje oldat elegyítése adja. Az elegyítést, illetve a teljes homogenizálást 2—3 órai keveréssel elérhetjük. Ezután a viszkóz-fehérje oldatot levegőztetjük, szűrjük, majd 24—48 óráig tartó szobahőmérsékletű érlelés után a viszkóz szálhúzási technológia szerint műszállá húzzuk. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy lehetővé teszi a cellulóz-fehérje keverékiműszálak előállítását közvetlenül az olajos magvak darájának felhasználásával, anélkül, hogy azokból előzőleg textilglobulint kellene előállítani. További előnye még, hogy egyetlen extrakcióval nyeri ki az olajos magvak globulin állományát, melynek előnye még, hogy ezáltal olyan koncentrációjú fehérje oldatot