147165. lajstromszámú szabadalom • Körkeresztmetszet tűztérű, sugárzó gőzkazán gáz-, olaj vagy szénportüzelésre

Megjelent: 1960. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.165. SZÁM 13. a. 6—21. OSZTÁLY - SE-875. ALAPSZÁM Körkeresztmetszet tűzterű, sugárzó gőzkazán gáz-, olaj- vagy szénportüzelésre Szentmihály Jenő és Kiss István gépészmérnökök, László Béla hőtechnikus, valamennyien Budapesten A bejelentés napja: 1958. november 21. Ismeretes, hogy vannak sugárzó gőzkazánok, amelyek tűztere négyszögletes keresztmetszetű és a gőzfejlesztésre szolgáló csövek a tűzteret alkotó hasáb oldalfalain vannak elhelyezve. A láng és füstgáz melege sugárzás útján jut a vízcsövekre. Ismeretes, hogy a füstgázelvezetés a tűztér felső részén, oldalirányban történik a további fűtőfelületek (túlhevítő, tápvíz és levegőelőmelegítő) felé. Ezeknél a megoldásoknál a fűtőfelületet alkotó csövek más és más hősugárzásnak vannak kitéve. Minden cső hőterhelése különböző'. Ennek következtében minden cső különböző gőzmennyiséget termel. Az átlagos gőztermeléshez több csövet kell beépíteni, mintha minden cső gőztermelése azonos volna. A találmány a sugárzó gőzkazánok tűzteret határoló csövek azonos hőlerhelését és a füstgázelvezetés egyszerűsítését oldja meg. A gőzkazán fűtőterülete a szokásos minden nyomásnál m2

-ként 150—250 kg/óra gőztermelésre alkalmas. Gőztermelő képességének és helyszükségletének viszonyszáma a beépített vasanyaghoz viszonyítva magasabb, illetőleg alacsonyabb, mint a jelenleg használt gőzkazán fajtáknál ismert viszonyszámok. A gőzkazán szimmetrikus elrendezésénél fogva biztonságosabb üzemű, mint az ismert sugárzó gőzkazán fajták. A találmány szerinti körkeresztmetszet tűzterű gőzkazán fűtőfelületét alkotó és a láng és füstgázok sugárzásának kitett gőztermelő1 csövek a tűzteret határoló hengerpalást alkotói mentén helyezkednek el. A vízcsövek a tűztér alsó részén ívben hajlított négy, vagy több részre osztott kamrákba csatlakoznak. Az ívben hajlított kamrák összessége kört alkot. A gőztermelő csövek a tűztér fölött elhelyezett kazándobba csatlakoznak a dob hosszirányában egyenletes elosztással. Valamennyi cső függőleges magassága azonos. A kazándob két végét és az egyes alsó kamrákat a keringést biztosító leszálló csövek kötik össze. A tűztér közepén, koncentrikus elhelyezéssel, van a füstgázelvezető, hőálló anyagból épített cső. A találmány szerint épített gőzkazán gőztermelő csövei a tűztérhez viszonyított teljesen szimmetrikus elrendezésének következtében, egyenlő menynyiségű gőzt termelnek. Ezáltal a beépítendő csövek száma és hossza, röviden súlya, csökken. Az egyenletes Ihőterhelés a dilatációs feszültségeket csökkenti, ezáltal a gőzkazán üzeme biztonságosabb. A körkeresztmetszetű tűztér megoldása a gőzkazán hőtechnikai számítását leegyszerűsíti. Valamennyi cső szimmetrikus elrendezése, a vízkeringés (cirkuláció) egyenletességét biztosítja, ezáltal a termelt gőz nedvességtartalma a szokásos 4— 5% alatt marad, vízkeringési zavar nem következik be. A füstgáz elvezetése a tűztérfoől egyszerűsíti a gőzkazán kiviteli alakját és kiküszöböli azt a hibaforrást, amely abból származik, hogy az oldalirányban történő füstgáz elvezetésnél a gőztermelő csövek egyrészét további hőhatásnak teszszük ki. A tűztér közepén elhelyezett, tűzálló anyagból készült füstelvezető cső a tűztér hőmérsékletét veszi fel, visszasugárzása a tüzelőanyag egyenletes gyulladását és elégetését segíti elő. A gőztermelő csövek egyenletes hőbesugárzását is biztosítja. Az 1. ábra a kazán hosszmetszetét, a kazándob tengelyére merőleges síkban ábrázolja. A 2. ábra ugyancsak a kazán hosszmetszete a dob hossztengelyén áthaladó síkban. A 3. ábra a kazán felülnézete. A 4. ábrán a tűztér keresztmetszete az 1. ábrán jelölt A—B síkkal metszve, látható. A körkeresztmetszet tűzterű gőzkazán kiviteli alakja, az 1—4. ábrák jelöléseivel: Fent helyezzük el —1^- a kazándobot, amelyhez —2— a gőztermelő csövek felső vége csatlakozik. A —2— gőztermelő csövek alsó vége —5— kamrákba csatlakozik. A tűztér közepén a —3— füstgázelvezető cső van. A kazándobot és az —5— kamrákat a —4— ejtőcsövek kötik össze. A kazándobból a telített gőzt a —6— cső vezeti a —7— túlhevítőhöz. A tűzteret felül a —8— félgömb alakú tűzálló anyagból épített boltozat határolja. A gáz-, olaj- vagy szénpor fajtájú tüzelőanyagot a tűztér alsó részén —9— befúvó fejekkel juttatjuk a tűztérbe, amelyek a vízszinteshez a legkedvezőbb szög alatt állíthatók a kifejlődő lángok csavarvonal alakú képződésének elősegítése célja-