147149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dinitrogénoxid előállítására ammoniumnitrát termikus bontásával

Megjelent: 1960. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.149. SZÁM 12. i. 26-32. OSZTÁLY — NA—574. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás dinitrogénoxid előállítására ammóniumnitrát termikus bontásával Nagynyomású Kísérleti Intézet, Budapest Feltalálók: Haidegger Ernő vegyészmérnök, budapesti, Károlyi József vegyészmérnök, budapesti, Siposs Géza vegyészmérnök, budapesti, Szentmik lóssy Imre gépészmérnök, kazincbarcikai lakosok A bejelentés napja: 1959. június 19. Dinitrogénoxidot iparilag leginkább ammó­mumnitrátnaík 200—300 C° közötti hőmérsékleten történő hevítésével állítanak elő. a reakció lefolyá­sát úgy lehet irányítani, hogy a termékgáz, aimely-A fenti reakción kívül azonban egyéb reakciók is végbemennek, úgyhogy N2 , 0 2 , NO, NO2, NH3 és HNO3 is keletkezhet. E melléktermékek kép­ződését nagyban befolyásolja a hőmérséklet, a nyomás, továbbá bizonyos szennyezések. Magasabb hőmérsékleten a termékgáz szennyezésszámba menő komponenseinek mennyisége jelentősen na­gyobb lesz. Néhány foknyi gyors hőmérsékletemel­kedés a képződött gáz úgynevezett szennyezés komponenseinek nagymérvű feldúsulását eredmé­nyezheti, és ha a hőmérsékletingadozás jelentős, helyi túlmelegedés léphet fel, ami a teljes anyag­mennyiség robbanását eredményezheti. Amimóniumnitrát ipari méretű termikus bontá­sánál számos pusztító robbanásról tudunk. A szilárd vagy olvadékállapotú ammóniumnitrát robbanásszerű bomlásának kinetikája még koránt­seim tisztázott teljes mértékben. Az erre vonatkozó irodalmi adatok között sok az ellentmondás, sok­szor alapvető megállapítások tekintetében is, de kétségtelen, hogy az egymást kölcsönösen befolyá­soló, illetve adott külső körülmények között meg­határozó hőmérséklet, nyomás és szennyezéskom­ponensek hatására az explózió bekövetkezésének feltételei előállhatnak. A dinitrogénoxid gyártására szolgáló ammónium­nitrát-olvadék meghatározott bomlási hőmérsék­leten való tartását — a fentieknek megfelelően — az ammóniumnitrát szennyezései nagymértékben megnehezítik. Bizonyos típusú szennyezések ugyanis az ammóniumnitrát bruttó bomlási sebes­eégét erősen megnövelik, helyi hőmérséklet-, ill. nyomásugrásokkal kölcsönhatásban, ami robba­násra vezethet. így — irodalmi adatok szerint — bői a vízgőzt már eltávolították, 90 fcf%-nál több dinitrogénoxidot tartalmazzon. A dinitrogénoxid képződésére vezető reakció: króm (kromát alakban) mintegy százszorosára, vas(III)-sók legalább 60%-kal, kloridszennyezés pedig legalább 50%-kal növeli a bomlási sebes­séget, Ha a bomlás közben szabad salétromsav is keletkezik, a klorid-szennyezés százszoroseara növelheti a bomlási sebességet. Krotnát-szennyezés ammóniumnitrátban általá­ban nem fordul elő. A vas(III)-sók katalitikus ha­tásának kiküszöbölésére — ismert módon — a,m­móniumfoszfát adagolását javasolják, mely inaktív vas(III)foszfát képződésére vezet. Az ammónium­klorid-szennyezés katalitikus hatását azonban ed­dig megbízható módon nem. tudták kiküszöbölni. Úgy találtuk, hogy az ammóniumnitrátnalk a di­nitrogénoxid előállítása során szükséges hevítésé­nél a reakcióhőmérsékletet és ezzel a bomlás­sebességet jól kézben tarthatjuk, ammóniumkloríd­szennyezés jelenlétében is, ha a termikus keze­lésnek alávetett aimmöniumnitráthoz előzetesen a klorid-szennyezéssel legalább egyenértékű mennyi­ségben (célszerűen minden 1 s% ammóniumklo­ridba 0,6 s%-nyi) finomeloszlású kalciumoxidot keverünk hozzá. A klorid-szennyezés a kalciumoxiddal a reakció­hőmérsékleten valószínűleg kalciumkloriddá ala­kul, mely ezen a hőmérsékleten az amimónium­nitrát bomlását nem katalizálja; ugyanakkor a képződött kalciumkloriddal egyenértékű mennyi­ségben ammónia szabadul fel, amely bomlástermék a robbanási veszély szempontjából káros szabad salétroimsav keletkezését is meggátolja. Példa: 0,51 s% ammóniumklorid-tartalmú arnmó­niumnitrátot 285—290 C°-ra hevítve, az alábbi, tf%-okkal jellemzett összetételű, gáz. alakú reak-NH4 N0 3ís) •> N 2 0( g) + 2 H 2 0 (g) ; /JH = —8,84 Kkal.

Next

/
Thumbnails
Contents