147136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 80 fok C felett forró szénhidrogénekből vagy származékaiból oxigéntartalmú vegyületek előállítására CO + H2 gázeleggyel kobaltkatalizátorok jelenlétében
C> Megjelent: 1960. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.138. SZÁM 12. o. 26—27. OSZTÁLY — MA—808. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás 80 C° felett forró szénhidrogénekből vagy származékaikból oxigéntartalmú vegyületek előállítására CO + H2 gázeleggyel kobaltkatalizátorok jelenlétében Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém Feltalálók: Almásy Gedeon vegyészmérnök, Veszp rém (35%), Markó László vegyészmérnök, Veszprém (35%), dr. Freund Mihály vegyészmérnök, akadémikus, Budapest (10%), Rozgonyi Kálmán vegyészmérnök, Pétfürdő (5%), Budavári Ottó vegyészm érnök, Veszprém (10%), Egri László vegyésztechnikus, Veszprém (5%) A bejelentés napja: 1958. augusztus 22. Számos olyan, CO + H2 .gázelegy felhasználásával végzett szerves szintézis ismeretes, amelyben fémrtkobaltot vagy valamilyen kobaltvagyüle-Az ilyen szintéziseknek közös jellemzője az, hogy a reakciót a kobaltnak szénmonoxiddal képzett komplex vegyületei, a kobaltkanbonilok katalizálják. Ezek a szintézisreaktorba bevitt fémkobaltból vagy koibaltvegyületből a főreakció köziben keletkeznek, vagy pedig készen adják őket a reaktorba. Ezek a kolbaltkaribonilok szerves folyadékokban, tehát szénhidrogénekben, aldehidekben, alkoholokban jól oldódnak és ennek következtében a szintézisek reakcióterimékeiben oldódva ezekkel eltávoznak a reaktorból. Ezért egyrészt folyamatosan gondoskodni kell az eltávozó kobalt utánpótlásáról, másrészt a reakciótermékekből el kell távolítani a ibennük főleg kobaltkarbonilok alakjában feloldódott kolbaltot, mert a reakciótermék további átalakítását és feldolgozását, annak értékes tartalma elkülönítését a termékben oldott kobaltvegyületek nagymértékben zavarják. Ezek az oldott kobaltvegyületek, 'mint már. említettük, javarészt kobaltkarbonllokból .állnak, de kisebb mennyiségben zsírsavas kobaltsókat, finoman eltet használnak katalizátorként. Ilyenek pl. az ún. oxo-szintézis: osztott fémkoibaltot és ismeretlen összetételű kobaltkoroplexeket is találhatunk a szintézisek végtermékeiben. A találmány leibetővé teszi a szintézisnek akként való megvalósítását, hogy a szintézis termékének kobalttartalma olyan csekély, hogy az egyéb eljárások esetén szükséges külön kobaltmentesítő művelet feleslegessé válik. Kísérleteink ugyanis arra a meglepő eredményre vezettek, hogy atmoszferikusán 80 C° felett forró kiindulási anyagok esetén, ha a szintézis oldható kobaltkatalizátort is tartalmazó kiindulási anyagét és a CO + H2 gázelegyet önmagában ismert módon ellenáramban vezetve át a reaktoron, a reaktor tetejién kijutó gázból minden kondenzálható teszt hűtéssel elválasztunk és a folyadékfázisba visszavezetünk, akkor az oszlop alján egy ideig csökkentett kobalttartalmú reakcióterméket kapunk. Amikor pedig a végterméklben később számottevő koibalttartalom mutatkozik, ezt minimálisra csökkenthetjük egyszerűen azzal, hogy a be-R — CH = CH — R + CO + Ho ->R — CH — CH2 — R I CHO a homológ alkoholok szintézise: R — OH + CO + 2 H2 -* R — CH2 OH + H2 0 valamint az oxo-szintézis módosítása, a közvetlen alkoholszintézis: R — CH = CH — R + CO + 2 H-, * R — CH — CH, — R I CH2OH
