147126. lajstromszámú szabadalom • Kombinált faipari megmunkáló gép
2 147.126 nagymértékben növelte. A találmány értelmében ezek az egyengető asztalok két-két darab kézi csavar lazítása után, szerszámok használata nélkül, leemelhetek, ill. eltávolítíhatók és így azokat a műhely bármely részén vízszintesen vagy felállítva lehet elhelyezni. A rajzon —19— és —20— jelöli azokat a csavarokat, amelyek lazítása után a két —3— és —4— asztallapot egyszerűen leemelhetjük és eltávolíthatjuk. A leszorító —19— és —20— csavarok oldása után az asztalok a hozzájuk tartozó beállító szervekkel együtt távolíthatók el és így visszahelyezésük után természetesen ezek a beállító szervek is a helyükre kerülnek. A beállító eszközök célja az, hogy a két asztalt a kívánt helyzetbe pontosan lehessen beállítani, amelyben azok munkafelületei pontosan egy síkban vannak. Ha a beállítás nem pontos, akikor az egy enge tésnél a gép kismértékben homorú vagy domború felületeket készít, ami az esetek legnagyobb részében hasznavehetetlen, selejt. A beállítást eddig gyalult vezetékek segítségével végezték, ami gyakran eredményezett rossz, nehézkes munkát. A találmány értelmében a beállítás úgy történik, hogy az asztalokat négy-négy darab excenteres csap tartja, amelyek elf ordításával az asztalok nagyon pontosan beállíthatók. A 2. és 7. ábra mutatja, hogy az excentrikus résszel ellátott —6— csavar az asztallap —7— kivágásában van és így kettős célt szolgál: egyrészt az asztalok két oldalán alkalmazott két-két csavar ferde vezetést ad, ami a. durva beállítást teszi lehetővé, másrészt pedig a csavarok elfordításával az asztal a kívánt pontos helyzetbe, finoman beállítható, hogy a két asztal egy síkba kerüljön. A —7— kivágások vagy vezetékek hajlása pl. 30° lehet és a —6—■ csavaroknak rovátkolt fejük van, amelyek elfordításával a beállítás szerszámok használata nélkül pontosan eszközölhető. A beállítás viszonylag sűrűn többek között azért is szükséges, mert bizonyos ideig történő használat után kopások keletkeznek, amelyek utánállítást tesznek szükségessé. Az 1. ábra azt a helyzetet szemlélteti, amelyben a —3— és —4— asztal nincsen a helyén, mert azt —5— maró alatt akarjuk a vastagolást elvégezni. Ennek a munkának a lehetővé tételére eddig oly asztalt használtak, amely görgők segítségével teszi lehetővé a munkadarab pontos vezetését. Ez a megoldás azonban viszonylag drága és karbantartást is igényel, a találmány tehát a munka megkönnyítése érdekében lehetővé teszi azt, hogy vastagodásnál a simára csiszolt —8— asztalon görgők alkalmazása nélkül csúsztassuk a munkadarabot. E célból gondoskodunk arról, hogy a munkadarab csak viszonylag kis erővel szoruljon a vezetőasztalhoz. Amint ismeretes, a munkadarabnak az —5— késtengely előtti jó vezetése és egyben továbbítása céljából szükség van egyrészt egy —9— recés továbbítóhengerre, továbbá egy hajlított lemez alakú —11— vezetékre, amely felülről nyomást gyakorol a munkadarabra és amelyet a szakmában „drukker”-nek neveznek, lásd a 3. ábrát. A találmány ezzel összefüggő részének alapgondolata az a megismerés, hogy a legnagyobb leszorítóerőt ez a —11— nyomóvezeték létesíti és vezetőhengerekre vagy görgőkre azért volt szükség, mert ez a nyomóvezeték időnként igen nagy erőt fejtett ki. A görgőket azért sikerült elhagyni, mert a találmánynál a —11— alkatrész által kifejtett erő az eddiginek csak töredéke, és mert a —8— asztallapot tükörsimára csiszolt acélból készítjük. E cél elérése végett a —11— nyomóvezetéket nem mozdulatlanul rögzítik a gép vázához, hanem kapcsolatba hozzuk a —9— lovátkolt henger csapágyaival, amelyek ismert és szokásos módon függőleges irányban beállíthatók. A 2. ábra világosan mutatja, hogy a —11— vezetéket tartó —12— bak vállrészével a —9—- előtoló henger —10—csapágyára támaszkodik és a —13—■ rugó a —12— bakot lefelé húzza, miáltal az állandóan rátámaszkodik a —10— csapágyházra; ez utóbbi a —14— rugók hatása alatt áll és a rajzon fel nem tüntetett vezetékben függőlegesen fel és alá mozoghat. Ez a mozgás a gyakorlatban nagyon kis hoszszúságra terjed, mégis alkalmas arra, hogy a munkadarab mozgatását végző —9— henger kövesse a munkadarab vastagságában bekövetkező változásokat. Mivel pedig e függőleges irányú mozgásban a leírt módon a —12— és —11— alkatrészek is résztvesznek, a —11— nyomóvezeték ókkor sem fejt ki túlzott ^zorítóerőt, ha a munkadarabnak vastagabb része kerül alája. A tapasztalat megmutatta, hogy ilyen módon a vastagolás könnyen és biztosan elvégezhető a szokásos görgős vezetékek nélkül. A —21— csavarok segítségével a —9— és —11— részek egymáshoz viszonyított helyzete és más fel nem rajzolt csavarök segítségével a rugófeszültségek megfelelően beállíthatók. A találmány a továbbiakban még arra is vonatkozik, hogy az előtolásnak üzemközben oly gyakran szükséges megállítását és indítását könnyen és olcsó eszközökkel lehessen elintézni. E célból úgy járunk el, hogy az előtolást szíjjal hajtatjuk és a hajtószíjhoz szíjfeszitő görgő is tartozik. A szíj magában véve nagyon laza és így a feszítőgörgő teszi lehetővé az erőátvitelt, ha tehát a feszítőgörgőt a szíjtól eltávolítjuk, az előtolás azonnal megáll. Feszítőgörgők szíjáttételeknél természetesen már régóta ismeretesek és használatosak, de ezeket eddig géprészek megállítására és ismételt megindítására nem használták. A 2. ábra mutatja a —15— szíj feszítőgörgőt, amely a —15a— karon helyezkedik el. Ez a kar mint kétkarú emelő van kiképezve és így egyetlen könnyű mozdulattal lehet ezt a kart úgy elfordítani, hogy a szíjat feszítse, vagy ne feszítse. Ez a módszer bizonyult a legegyszerűbbnek és a leghatásosabbnák a megállítani és megindítani kívánt mozgások vezérlésére. A találmány még arra is vonatkozik, hogy miképpen lehet egyszerűsíteni a gépet olyan munkáknál, amelyeknél a késtengely végére forgó megmunkáló szerszámot, pl. körfűrészt vagy fúrót erősítünk. Az 5. ábra mutatja azt, hogy a gép késtengelyének végére —24— fúró van erősítve és az ezzel történő munka elvégzése céljából a munkadarabot a —22— asztalra vagy szupportra helyezzük. Ezt az asztalt természetesen függőleges irányban is kell mozgatni vagy beállítani és e célból az eddigi gépeknél külön beállító szerveket használtak. A találmány értelmében úgy járunk
