147105. lajstromszámú szabadalom • Villamos ütőszerkezetű óra, villamos motorral hajtott negyed és teljes óra ütőszerkezettel

2 147.105 F.lőscör az állandóan forgó motorral ellátott ütőszerkezet működését ismertetjük. A motor a rugóház segítségével, vagy közvet­lenül, ismert módon, a perctengelyt a rajta levő négyágú —1—kioldó csillaggal hajtja meg. (1. ábra.) A —2— jelzőszámmal a több kerékből álló hen­gert jelöljük, amely a —3— ütőkalapács, működ­tetését végzi és amelynek —2a— kereke műkö­désben egyidejűleg egy zárótárcsá'hoz hasonlít. (7. ábra.) A —2a— kerék belső fogazással van ellátva, amelybe az állandóan forgó, a motorral kapcso­latban álló —8— hajtás kapcsolódik. E kiviteli alaknál a belső fogazás a követelt ütésszámnak megfelelően van megszakítva. Szokásos módon a —8— hajtás a belső fogazásnak egy ilyen hézagá­ban tartózkodik és a —2a— kerék nyugalomban _ van. Az ütőszerkezet periodikus kioldásánál az —1— kioldó csiliag az egykarúan kiképzett —5— kioldó emeltyűt felemeli úgy, hogy az utóbbin lenghetően elrendezett —6— emeltyű a —10— csapon le­csúszik és ezt követőleg a 3. ábrában feltüntetett helyzetet foglalja el. Midőn az, —5— emeltyű az —1— kioldó csillag egyik ágáról leesik, a —2— henger, a —10— csap által megtolt -—6— emeltyű segítségével a nyíl irányában elmozdul, úgyhogy a —3— hajtás a —2a— kerék belső fogazásával kapcsolatba kerül. A —2— henger az ütőszerkezet körül elfordul és az ütőszerkezetet mindaddig működteti, míg a —8— hajtás a legközelebb eső hézagba be nem lép. Midőn az állandóan forgó —8— hajtás egy ilyen hézagba belép, a henger megáll és az ütőszerke­zet ütése megszűnik. A belső fogazás megszakí­tása, illetőleg a kalapács működtetéséhez megha­tározott fogak a -.—2a— kerék külső fogazásával úgy vannak összehangolva, hogy röviddel a —8— hajtás hézagba való belépése előtt a —3— kala­pács már működésen kívül van és a —2— henger ennek következtében tehermentesül. Pontos megszakítás elérése céljából a —2a— kerék, valamint a —2— teljes henger abban a pillanatban, midőn a —8— hajtás a hézagba be­kapcsolódik, a —14— pihenő rugó segítségével a forgási irányban kismértékben elfordul, úgyhogy a —8— hajtás fogai a —2a— kírék fogaival már nem érintkezhetnek. Hogy az ütőszerkezet kioldásánál a —8— hajtás felhelyezése a —2a— kerék első fogának fogfejére és ezzel az ütőszerkezet reteszelése elkerülhető legyen, a —11— platina a —8— hajtás mozgat­ható csapágyazása céljából, egy hosszirányú lyuk­kal van ellátva. A. —8— hajtás által meghajtott kerék állása és iránya, valamint a hosszanti lyuk helyzete1 úgy van meghatározva, hogy a hajtó­kerék Pi hajtóerejének és a kiadódó P2 ellenerő­nek eredője, az esetben, ha a kapcsolás a —2a— kerék fogfején kívül jönne létre, a —2— henger­rel nyomja a —8— hajtás hajtőfogát és azt úgy irányítja, hogy a —2a— kerék belső fogazásának egyik foga a —8— hajtással kapcsolatba kerüljön. (4. ábra.) Midőin a —2a— kerék és —8— hajtás fogazása közt a. kapcsolat létrejön, a Pi és P2 erők olyan eredőerőt hoznak létre, mely a —2a— kerekkel szoros kapcsolatban levő —8— hajtás fogazását behúzza, úgyhogy kiugrás nem fordulhat elő. (5. ábra.) Minthogy a —2— henger felfutásának pillanatá­ban a —2— henger a kalapácsok működtetésével nincs terhelve, a folyamat minden nehézség nél­kül végbemegy. Ily módon a hasonló működési álláshoz rendelt rugósfogak, vagy hasonlók alkal­mazása szükségtelenné válik. Annak elérése céljából, hogy ezen kiviteli alak­nál az ütőszerkezet automatikus szabályozása a mutató elállítás után is létrejöhessen, a henger helyén, ahol az ütőszerkezet —10— csap segítsé­gével a teljes órakor kiold, egy további második —16— csap van elhelyezve, mely a —10— csap­pal szemben valamivel rövidebb, úgyhogy a —14— pihenő rugó részéről nem, azonban a —6— emel­tyű részéről elragadtatik. A —8— kioldó emeltyű az ,—1— kioldó csillag rövidebb ágával csak kis­mértékben emelkedik fel, a —6— emeltyű a —2— henger —10— csapja mögött nem tud lecsúszni és ennek következtében leesik, anélkül, hogy az ütő­szerkezetet kioldaná. Az —1— kioldó csillagnak csak a hosszú ága emeli az —5— kioldó emeltyűt oly mértékben, hogy a —6— emeltyű a —16— csap mögött lecsúszik és az ütőszerkezetet mű­ködteti. Időszakosan forgó motorral ellátott ütő­szerkezetű villamos óránál a működtetés menete az előbbihez hasonló. A különbség az, hogy a —2a— keréknél megszakítás nélküli belső fogazást alkalmazunk. Az ütőszerkezet periodikus kioldása az —1— kioldó csillag segítségével és az általa létrehozott lengetés a kétkarú —5b— kioldó emeltyűvel jön létre. (6. ábra.) Az —5b— kioldó emeltyűn lenghetően elren­dezett —15— csuklós emeltyű —7— villamos érint­kezőt hord. Például egy higanykapcsolót, mely egy motort bekapcsol. A motor a —8— hajtással ha­tásos összeköttetésben áll, így a forgatónyomaték a —2— henger —2a— belső fogazású kerekére adódik át, A —2— henger egy külső fogazású kereke a —4— tengelyen nyugvó —3— ütőkala­pácsot működteti. A külső fogazás fogainak elren­dezése és száma, éppúgy mint a korábban ismer­tetett kiviteli példánál, az üt esi folyamatnak felei meg. Az ütőszerkezet pontos kioldása, valamint a villamos érintkezés megvalósítása csak oly módon érhető el, ha az —5b— kioldó emeltyű az —1— kioldó csillag egyik ágáról leesik. Az —5b— emel­tyűre a —9— emeltyű van erősítve, amely —9— emeltyű szabadon forgó vége nyugalmi helyzeté­ben a —2— henger —4—- csapja körül a —2a— kerékre erősített —10— csapon felfekszik, míg az —5b— kioldó emeltyű a mutató forgásirányával ellentétes értelmű forgatásnál a —10— pecekről felszabadul. A —9— emeltyű felszabadulása után a —10— csap révén a —17— érintkező a következő billenő mozgásában az óramutató járásával megegyező irányban, a —11— platinára erősített —12—• csap által akadályoztatva lesz, és ezen akadály alól csak akkor szabadul fel, ha a —3— kioldó emeltyű az —1—• kioldó csillag ágáról leesik. Az ütőszerkezet mindaddig működik, míg a —2— henger —2a— kerekére erősített —10— csa­pok egyike, amely a választott ütésszámnak meg-

Next

/
Thumbnails
Contents