147088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés járművek, különösen vasúti kocsik futásminőségére jellemző objektív érték kísérleti megállapítására

6 147.088 Bizonyos esetekben, például ellenőrzés vagy tapasztalatszerzés végett szükség lehet arra is, hogy a gyorsulási szinteket viszonyítás nélkül, vagyis közvetlenül, ugyancsak regisztráljuk. Evégből például a 41a stb., illetőleg 41e stb. egységek 50a stb., illetőleg 50e stb. kimenetéhez egy-egy 78a, illetőleg 78b kapcsoló útján a gyorsulási szinttel arányos távozó feszültségjelek amplitúdójának mérésére alkalmas egy-egy 79a, illetőleg 79b műszert csatlakoztathatunk A gyorsulási szintek regisztrálását ugyancsak foganatosíthatjuk értéktartományok és sebességtartományok szerint válogatva. Az ábrázolt példaként! kiviteli alak esetén evégből a 79a, illetőleg 79b egységhez egy-egy 80a, illetőleg 80b szintválogatót, szint szerint állított 81a, illetőleg 81b kapcsolót, sebesség szerint állított 82a, illetőleg 82b kapcsolócsoportot és 83a, illetőleg 83b jelfogócsoportot csatlakoztathatunk, amelyek mind elrendezésük, mind szerkezetük szempontjából hasonlók a már ismertetett 52, 53, 57, 59, 60 egységekhez. Az 54 jeladó jeleit 84a, illetőleg 84b kapcsolókkal adhatjuk a szintarány szerint állított 81a, illetőleg 81b kapcsolóra. A sebesség szerint állított 82a, illetőleg 82b kapcsolócsoportot 85a, illetőleg 85b kapcsolóval csatlakoztathatjuk az 56 sebességválogató 56b kimenetéhez. E járulékos mérések esetén is alkalmazhatjuk a 8- ábra szerinti szerkezetet, amelynek egyik kitérítő tekercse ebben az esetben természetesen elhagyható, amint ezt az 56 sebesség válogatóval kapcsolatban, imár láttuk. Megjegyezzük még, hogy kísérleteink szerint nincs okvetlenül szükség a gyorsulásoknak egyidejűleg több helyen való érzékelésére, vagyis átlagos gyorsulási értékek megállapítására. Általában elegendő, ha a vizsgált jármű és a viszonyítási jármű gyorsulását csak egy-egy helyen mérjük és a viszonyítandó gyorsulási szinteket ezekből a gyorsulásokból származtatjuk. Ez esetben tehát a 6. ábra szerinti 26a, 26b, 26c, 26d, illetőleg 27a, 27b, 27c, 27d egységek közül háromhárom elhagyható, vagyis például a 3. és 4. ábrán látható szerkezetekből csak egyet-egyet alkalzunk. A fentiekben említett százalékolást önműködően vezérelt számológépekkel is elvégezhetjük és ezzel a találmány szerinti értékmegállapítást teljesen gépesíthetjük. Mintavétel helyett eljárhatunk úgy is, hogy a szintviszonyt diagram alakjában regisztráljuk, amint ezt a 8. és 9. ábra szerinti szerkezettel kapcsolatban említettük, és a fölvett diagramot grafikusan értékeljük ki. Jóllehet az ilyen eljárás hosszadalmas, ez esetben fokozottan biztosítva van, hogy a futásminőségre jellemző objektív érték megállapítása sok mérés alapján történik és így a nagy számok törvényének erejénél fogva a megállapított érték a vizsgált jármű futásminőségére jellemző lesz. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás futóműből, járműszekrényből, valamint a futómű és a járműszekrény közé iktatott rugózásból álló járművek, különösen vasúti kocsik futásminőségére jellemző objektív érték kísérleti megállapítására, azzal jellemezve, hogy a jármű legalább egy választott sebességénél legalább egyszer megmérjük a jármű futóművének mozgásával lengésbe hozott járműszekrény adott irányú gyorsulását, ezt ugyancsak a jármű futóművének mozgásával gerjesztett legalább egy meghatározott lengőrendszernek mint viszonyítási járműnek az előbbivel azonos irányú gyorsulásához viszonyítjuk és a két gyorsulás viszonyszámát mint a futásminőségre jellemző objektív értéket regisztráljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a jellemző objektív érték sebesség szerinti változásának megállapítása végett a mérést különféle járműsebességnél megismételjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a jellemző érték előfordulási gyakoriságának megállapítása végett a mérést ugyanazon sebességnél egynél többször foganatosítjuk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy különböző mérések eredményeinek összehasonlíthatósága végett az előfordulási gyakoriságot százalékoljuk. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gyorsulásokat viszonyításuk előtt fiziológiai hatásuk szerint válogatjuk. 6. A 2—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a jellemző értékeket értéktartományok és sebességtartományok szerint válogatva regisztráljuk. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gyorsulásokat viszonyításuk előtt ugyancsak regisztráljuk. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gyorsulásokat ugyancsak értéktartományok és sebességtartományok szerint válogatva regisztráljuk. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gyorsulásokat villamos jelekké átalakítva értékeljük ki. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gyorsulásokra jellemző villamos jeleket egyenirányítjuk és az egyenirányítóit villamos jelek meghatározott középértékét képezzük. 11. Berendezés az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosításához, azzal jellemezve, hogy legalább két azonos irányú gyorsulást érzékelő szerve (26a, 27a), valamint e szervek kimenő jelét egymással arányba állító szerve (52) van. 12. Adott irányú gyorsulásra jellemző jel származtatására alkalmas szerkezet a 11. igénypont szerinti berendezéshez, azzal jellemezve, hogy a gyorsulás irányában (40) visszatérítő erő ellenében kitéríthető tömege (35), e tömeg mozgását csillapító szerve és gyorsulását érzékelő szerve van. 13. A 12. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lengőrendszert jármű futóiművére erősíthető kereten (33) adott irányban (40) lengethetően elrendezett és lengő tömeggel (35) ellátott középső tagból, továbbá a középső tagot a kereten csuklósan kikötő két szélső tagból (34a, 34c) álló csuklós rudazat, valamint a csuklós rudazatot egyensúlyi helyzete értelmében