147086. lajstromszámú szabadalom • Centrifugálkapcsoló álló érintkezőpárral
147.086 3 utas megszakítás eicréüére nem. egyszerűen a 19 alapra íixen erősített érintkezőket használunk, hanem az álló érintkezők itt bizonyos mértékig rugózókká, illetőleg mozgatottakká alakulnak azr által, hogy 19 szigetelőlapra 27 rugólemez van 28 szegeccsel erősítve és ez hordozza 29 álló érintkezőket, amelyek ebben a kiviteliben rugózókká vannak kiképezve és a röperős vezérlőszerv nyugalmi helyzetében: lenyomódnak, majd bontáskor először követik a 30 mozgó érintkezők mozgásának irányát, amelyek két 31 rugón vannak elhelyezve és egyben a mozgó szerveket képezik. Itt a nyitás csak a 29 érintkezők megállapodása után következik be. Ennél a megoldásnál is kétutas bontás van és 31 rugók az elvezetés helyétől függően kisebb vagy nagyobb mértékben az áramvezetesben résztvesznek (lásd 3. ábra 17). A 7., 8. és 9. ábrák ismét az 1., 2. és 4. ábrához hasonló megoldást mutatnak. Itt a 2. ábrához hasonlóan a 14 körgyűrű alakú rugó nincs fölvágva, hanem kétutas megszakítás céljára rajta és a 10 szigetelőlapon két 32 érintkezőpár van elhelyezve és: a 10 szigetelőlapon levő 33 elvezetésekkel ellátva. A bontás teljes mértékben az előzőkben ismertetetteknek megfelelően történik. Itt a 14 rugó nagyobbik része nem vesz részt az áramvezetesben. A 8. és 9. ábrán látható megoldások, amelyek az érintkezőpárok elölnézietét mutatják, csak annyiban térnek el egymástól, hogy a 9. ábrán a mozgó érintkezők nem közvetlenül vannak 14 rugóra erősítve, amint ez a 8. ábrán látható, hanem 27 rugózó lemezke tartja őket és ezzel további rugózást biztosít az érintkező pároknak és az öntisztítás folyamatát javítja. A 10. és 11. ábrán olyan kapcsoló szerkezet látható, amelynél 34 szigetelőilapra 35 kivezetőkkel ellátott 36 álló érintkezők vannak szerelve, míg a 37 mozgó érintkezőket 38 lemez hordja, amelyet a 34 szigetelőlapra erősített 39 csap és 38 lemez 40 orrai vezetnek, amelyek 34 szigetelőlap 45 falán támaszkodnak és csúsznak és ennél fogva 38 lemez önmagával párhuzamosan mozgatható. Az ábrán nem látható röperős vezérlőszerkezet 38 lemezzel fixen összeér ősi tett 41 szervre hat, amely a 38 lemezhez van erősítve és nyugalmi helyzetében 36, 37 érintkezők által alkotott érintkezőpárokat zárva tartja. A motor forgásakor 41 szerv a röperős vezérlő szerkezet 8 tárcsájának (1. ábra) nyomása alól felszabadul és ekkor 42 nyoniórugó a 38 lemezt 43 nyíl irányában elnyomja és ezzel kétutas megszakítást idéz elő1 . A 38 lemez mozgását 44 fedő határolja. A 11. ábrán látható elrendezésen, például a 10. ábrán látható kapcsolószerkezet egymástól független három példánya van egyetlen 34 szigetelőlapon elrendezve és a három kapcsolóezerkezetet egyetlen röperős vezérlő szerkezet vezérli. A 12. ábrán látható megoldás a 10. ábrán bemutatott példakénti kivitel egy továbbfejlesztését mutatja, amidőn kétutas átkapcsolás biztosítható azáltal, hogy a 38 lemezként kiképzett mozgó szerv mozgását határoló 44 szigetelőlemezen, 46 hozzávezetésekkel ellátott 47 érintkezők vannak elrendezve, amelyeknek zárását a 38 mozgószerven levő és egymással állandó áramvezető összeköttetésben álló 48 érintkezők zárása biztosítja, amíg a 34 szigetelőlapon és 38 mozgószerven elhelyezett 36, 37 érintkezőpárok — 10. ábrához hasonlóan — a kapcsoló nyugalmi helyzetében vannak zárva. A 10. ábrán bemutatott 42 nyomórugó hatásának növelésére szükség esetén az ábrán nem látható húzórugó is alkalmazható. A 13. ábrán az 1. ábrának megfelelő megoldású átkapcsoló ikivieeia látiható. Itt a 10 szigetelő laphoz csatlakozó 49 hordozó szerven 50 elvezetéssel ellátott 5.1 állóérintkező a 14 rugón elhelyezett 52 érintkezővel, míg a 12 elvezetővel ellátott 11 érintkező az ugyancsak a 14 rugón elhelyezett 15 érintkezővel működik együtt. Az esetben, amidőn a 14 rugó a röperős vezérlő szerkezet 8 tárcsájának (1. ábra) hatása alól felszabadul, 11, 15 érintkezőpárt szakítja és 51, 52 érintkezőpárt zárja. Egyebekben működése az előzőek alapján világosan érthető. Természetesen fenti ábrákon bemutatott .megoldások egymással kombinálva is felhasználhatók és a találmány szerinti gondolatnak semmi esetre sem képezik teljes kimerítését. Amint látható, a fentiekben példaként bemutatott kapcsolók kivitele egyszerű, az alkatrészek túlnyomó részben forgácsolásmentes eljárással, kevés szerszámozással állíthatók elő, olcsók, mert csak kevés alkatrészt igényelnek és éppen ez a körülmény nagymértékben hozzájárul üzembiztos működésükhöz. Ilyen kapcsolók természetesen különböző nagyságban és különböző áramerősségekre állíthatók elő és kísérleteink megmutatták, hogy még százezer kapcsolás végzése után is érintkezőinek kopása jelentéktelen és a kapcsolók teljesen üzembiztosan működnek. Azáltal, hogy a megszakítás nem lökésszerűen, hanem a röperős vezérlő szerv vezérlése alapján történik, túlfeszültség hullámok, amelyek motortekercselésekre, vagy egyéb tekercsekre és elektromos alkatrészekre veszélyesek lehetnének, nem keletkeznek, ugyanakkor az érintkezők szikrázása is minimális. Az ilyen kapcsolók — amint már említettük — rendkívül sokoldalúan használhatók fel. így például felhasználhatók egyfázisú indukciós motorok indításához oly módon, hogy a motor bekapcsolása és felfutása után a kapcsoló érintkezőpárja automatikusan megszakítja az indító segédfázis áramkörét. Egy másik felhasználási mód, ha több kapcsoló szerkezetet használunk párhuzamosan, háromfázisú motorok csillag-delta átkapcsolása. Felhasználhatjuk ezt a kapcsolót íkerfémes védelemmel ellátott és gyakran indított motoroknál is, mint például szövőszék-motoroknál, ahol indításkor a kapcsoló segítségével az. ikerfémes védelmet áthidaljuk és ezáltal a sűrű indítás következtében esetleg fellépő felesleges lekapcsolást kiküszöböljük. Természetesen a motor felfutása után a centrifugál kapcsoló a védelem áthidalását automatikusan megszünteti. Egy következő alkalmazási terület csúszógyűrűs motoroknál van, ahol az indítás egyfokozatú ellenállásos módszerrel történik. Itt a motor felfutásakor a kapcsoló a bentlevő ellenállás-egységet rövidrezárja. Természetesen a kapcsoló alkalmazása nem korlátozódik kizárólag elektromos motorok vagy generátorok forgása által történő1 működtetésre, hanem bármilyen forgógépen alkalmazható és például
