147084. lajstromszámú szabadalom • Vágószerkezet, főképpen hosszúszárú, dőlt-kuszált, zöld termények betakarítására
2 147.084 Ezen a területen a következő1 próbálkozások történtek a fenti hiba kiküszöbölésére: Alkalmaztak olyan rendválasztót, amelynek a gerincét több be'kezdésű és nagy magátmérőjű csiga képezte. A megoldás azonban nem vált be, mert az az éles csavarmenetekre felfekvő anyagot csak mérsékelten tolta a gerincen felfelé s ugyanakkor — különösen vékonyszárú termények betakarításánál — gyakori volt a termény feltekeredéséből származó üzemzavar. Ismeretes olyan megoldás is, melynél a rendválasztó gerincét két egymás mellett elhelyezett és egymáshoz képest ellentétes irányú, alternáló mozgást végző, fűkaszaszerű kés alkotja. Ez sem vált be azonban a pengék kihajlása és törései, valamint a termény beszorításából adódó eltömődések miatt. Amellett az ilyen megoldás nagyon balesetveszélyes is. Ismeretes, hogy arató-cséplő gépeken és kévekötő aratógépeken használtak füles láncos, kényszer rendválasztós vágószerkezetet is. E megoldásnál a rendválasztó gerincének felső végén rögzített áiió kés van, ez lenne hivatott a [felhordó szárak elmetszésére, az eltorlódások és más hasonló üzemzavarok kiküszöbölése céljából. Lényeges ennél a megoldásnál, hogy a kaszaszerkezethez viszonyítva a rendválasztó gerinc fele hosszában a kaszaszerkezet elé nyúlik, fele hosszában pedig mögötte helyezkedik el. Amellett a gerinc hajlásszöge a vízszinteshez képest kb. 30°. A vágószerkezetnek ilyen kiképzése, melynél a rendválasztó a kaszaszerkezethez, viszonyítva az előbbi módon van elhelyezve, és ilyen alacsony a hajlásszöge — nagy szármagasságú állomány ne>m felel. meg. A füles lánc ugyanis a vágószerkezet által már levágott, de összekuszálódott és még szét nem választott hosszú szárakat a gerincen felhordja s a felső végén alkalmazott késnél feltétlen tömöríti — torlasztja,- mert nem biztosíthatók a jó vágási feltételek a mozgó láncra erősített fülek és a burkolólemezre szerelt álló kés között. Nem teszi lehetetlenné ugyanis semmi, hogy a mozgó kés ne fordulhasson el a lánc hossztengelye körül. Még erősen csapágyazott tengely esetén (pl. silótöltő szecskavágó) sem könnyű a kis vágórés biztosítása, s mindezeket a nehézségeket növeli az ilyen feltételek mellett használt kések általánosságban tapasztalt gyors eléletlenedése is, mely még erőisebben valószínűsíti a termény-eltorlasztást az álló kés előtt. Könnyen felléphet továbbá az is, hogy a motolla a felső kés előtt megtorlódó szárakat vagy feltekeri, vagy kidobja a vályúból, melyek közül mindkettő egyformán káros, mert vagy üzemzavart, vagy veszteséget jelent. De ha az alkalmazott álló kés le is vágná a rendválasztó falon kívülre kerülő részt, ez igen tekintélyes kalászveszteséget eredményezne a javasolt alkalmazási területen, mert a kalászok éppen a vályúból kifelé dőlt szár-végéken helyezkednek el. E találmány szerinti vágószerkezet-megoldás az előbbiekkel szemben olyan kialakítást nyer, hogy a betakarításra kerülő terménynek a rendválasztón való biztos, torlódás-feltekeredés nélküli kényezermozgatására szolgáló szervek működő része az előbb ismertetett rendválasztóktól eltérően gyakorlatilag teljes egészében a rendválasztónak a kaszálószerkezet előtt levő részén, meredeken emelkedő1 gerincvonalon s a talajhoz képest olyan magasságig van elrendezve, továbbá az eltömődésre, terménybehúzásra érzékeny felső szakaszon pedig úgy van működtetve, hogy a rendválasztó a legnagyobb szármagasságú dőlt-kuszáit silókukoricák és napraforgós keverékek szétválasztására is alkalmas. A rendválasztó, a motolla és a kaszaszerkezet — egyszóval az egész vágószerkezet — működése az előbbi elrendezés következtében teljes mértékben összhangba van hozva; a motolla állandóan az átlagos terményhossz által megszabott magasságban a kaszaszerkezet fölött dolgozhat, s a rendváliasztó által gyakorlatilag felegyenesített szárakat vehet át. Túlzott igénybevételnek mines kitéve, mert a szárak a rendválasztó gerincen nem torlódnak meg, s nem szükséges, hogy azokat segítse a felfelé haladásban. Egyidejűleg eredményesebb dinamikus terelőhatást is fejthet ki, mert akkor döntheti meg a szárat, mikor az éppen a kaszaszerkezetíhez ér és levágása bekövetkezik. így a döntés pillanatában levágott szár nem tekeredhet fel a motollára, hanem a kívánt helyre — a terményfelhordó szerkezetre hull. E találmány szerinti vágószerkezet alkalmas alacsony növésű terményállomány betakarítására is, mert ezeknek jóval a kaszaszerkezet előtti szétválasztása az egész vágószerkezet működése szempontjából csak előnyös lehet. Terményeltorlódás vagy feltekeredés a rendváiasztón nem jöhet létre, mert tiszta gerincvonalirányú továbbítéí erőhatás van biztosítva. A feltekeredés szempontjából hátrányos forgómozgás ki van küszöbölve. Vágószerkezet-eltömődés sem fordulhat elő a motollának a rendválasztón megtorlódott vagy feltekeredett terményben való megakadása, vagy akadozása miatt, mert nem szükséges, hogy a motolla a terményt a rend választón való felfelé jutásában segítse, mivel már kiegyenesített és gyakorlatilag álló terményt vesz át s így munkája leegyszerűsödik, csak szárterelő funkcióját kell ellátnia, s ezt a legeredményesebben végezheti, mert állandóan a terményhossznak megfelelő magasságban dolgozhat, s akikor dönt, amikor a levágás is történik. Terményfeltekeredés a motollára szintén nem fordulhat; elő, mert a döntés időtartama alatt a levágása is megtörténik s így a kaszaszerkezet által egyidejűleg vágott és a motolla által azalatt döntött termény saját súlyánál fogva már a terményfelhordóra hull. A rendválasztó gerincvonalában mozgó ujjak kisebb szár- és levélveszteséget okoznak, mint a késes megoldások, melynél a levágott rész a vályún kívül földre hull. A biztos emelő és továbbító hatású ujjak alkalmazása következtében a rendválasztó meredek hajlásszögben (kb. 30—70°) kivitelezhető, így a gép irányváltoztatásakor különösen kisebb sortávolságra vetett termények betakarításánál fellépő rendválasztó-taiposás lényegesen csökken és a gép fordülékonysága növekszik. Kisebb a letaposott, ledöntött szárak következő menetbeni levágásánál fellépő szárveszteség és vágószerkezet-eltömődési veszély is, mely ismert jelenség járvaszecskázó gépek üzemeltetésénél.
