147069. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vontatási váltóáramok vágányrelékre gyakorolt zavaró hatásának kiküszöbölésére

Megjelent: 1960. június 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 147.069. SZÁM 20. k. 27. OSZTÁLY - VE-267. ALAPSZÁM Kapcsolási elrendezés vontatási váltóáramok vágányrelékre gyakorolt zavaró hatásának kiküszöbölésére VEB Werk für Signal- und Sicherungstechnik, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság A bejelentés napja: 1956. december 3. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1956. január 17. A találmány önműködő villamos vonalblokkra vonatkozik és célja az üzembiztonságinak a vá­gány foglaltságát jelző berendezés segítségével való növelése. Váltófeszültségű villamos vasutaknak önműködő vonalblokk berendezésekkel való felszerelését meg­nehezíti az a körülmény, hogy a vontatási áram egy része a vágányrelékbe jut és azokat a szigetelt szakasz foglaltsága esetén is meghúzhatja, miáltal a jelző „szabad"-ra áll. Ez okból eddig vonalblok­kókat csupán olyan szakaszokon lehetett beépí­teni, amelyek vontatási árama közel állandó frek­venciájú és csak a blokkáram frekvenciájától erő­sen eltérő felharmonikusokat tartalmaz. Történtek már kísérletek a vontatási áram za­varó hatásának kiküszöbölésére oly módon, hogy a relét olyan feszültségre méretezték és olyan fe­szültséggel üzemeltették, amelynek frekvenciája a vontatási áram frekvenciájától kellő mértékben eltér. Ez azonban viszonylag nagyfokú technikai felkészültséget igényel. Ismeretes továbbá a von­tatási áram frekvenciájára hangolt zárókörök al­kalmazása. Ez az intézkedés azonban, amely külö­nösen kis frekvenciáknál jelentős energiaveszte­séggel jár, éppen vágányrelék esetében előnyte­len. Ezen (túlmenően a vágányban folyó reléára­mot az esetleg fellépő zavaróáramokhoz képest oly nagyra választhatjuk, hogy emellett az előb­biek nem jönnek számításba. Ennek viszont az a következménye, hogy a vágányokban folyó nagy reléáram nagy feszültségesést is okoz. A találmány tárgya vágányblokkok alkalmazását olyan alakú vontatási áramok, pl. áramirányítók­ból vett 16 2/3 periódusú váltóáramok esetében is lehetővé teszi, amelyek a blokkáram frekven­ciájához közeleső, vagy azzal átmenetileg meg­egyező frekvenciájú felharmonikusokat is tartal­maznak. Ezt azáltal érjük el, hogy valamely jel­zőn a „szabad" jelzés újramegjelenését nemcsak az illető jelzőhöz tartozó vágányszakasz vágány­reléjének meghúzásától, és a mögötte fekvő jelző „megállj" állásától tesszük függővé, hanem egy az említett vágányszakasz mögött fekvő vágánysza­kasz jármű által történő elfoglalásától és kiüríté­sétől is. Ezáltal egy vágányrelé átmeneti meghú­zása egy foglalt szigetelt szakaszon megengedhető, mivel ezt nem követi a jelző „szabad" állása. A találmány további jellemzője abban van, hogy a jelző mögötti vonalszakasz „pontszerű" szabad­jelzése egy a blokkfüggőrelével sorbakapcsolt mág­neskapasoló révén történik. Pontszerű szabadjelzés alatt a vonal utolsó pontjának elhagyása utáni szábadjelzést értjük. Továbbá a mágneskapcsoló kapcsolását egy külön relé és a blokkfüggőrelé kapcsolását a törlőrelé áramkörében ellenőrizzük. A találmánynak a technika ismert állásával szem­ben mutatkozó előnye különösen abban van, hogy a vontatási áramnak a blokkszakaszokon levő vá­gányrelékre gyakorolt esetleges hatása jelentékte­lenné zsugorodik. Ez a jelentős körülmény az üzembiztonság 'megnövekedéséhez vezet. Ezenfelül említésre méltó, hogy ez az előny használatos mű­szaki eszközökkel elérhető, tehát különleges váltó­áramú generátorok, ill. zárószerkezetek, vagy elekt­romos energia alkalmazása, nélkül. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés műkö­dését az, alábbiakban a rajzban bemutatott példa­ként! kivitel kapcsán közelebbről ismertetjük. A rajzon az a helyzet van ábrázolva, amikor a bemutatott vágányszakaszon jármű még nincs. A relék mellett felfelé irányuló nyilak áram alatt álló meghúzott reléket jeleznek, míg a lefelé irá­nyuló nyilak elengedett, árammentes reléket mu­tatnak. Az ábrázolt relék a vasútbiztosítási gyakor­latban általánosan használt több érintkezőpáros relék, amelyek érintkezőpárjainak megszakítását, ill. zárását a reléhorgony vezérli és amelyeknek egymás után következő érintkező párjait a relé jelzésével és sorszámával jelöljük, míg a vonal­szakaszokat a hozzájuk tartozó vágányrelék jelö­lésével azonosan jelöljük (Gi, G2 stb.). Az: érint­kezőpárok .megszakított állapotát a vezeték vona­lának keresztbe történő áthúzásával, míg az érint­kezőpárok zárt állapotát a vezeték vonal mellé hú­zott, a vezetéket nem metsző vonalka jelzi. Az 1, ill. 2 jelző mögött egy-egy szigetelt —Gl—, ill. —G3— vonalszakasz van elrendezve, amelynek hossza 200—300 méter (csúszástáv), ehhez csatla­kozik az 1 jelzőhöz tartozó tulajdonképpeni •—G2— vonalszakasz. A vonal mentén húzódó blokk-kábel

Next

/
Thumbnails
Contents