147019. lajstromszámú szabadalom • Eljárás propionitril előállítására

Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.019. SZÁM 12. o. 11—18. OSZTÁLY — LE—339. ALAPSZÁM Eljárás propionitril előállítására VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht" cég, Leuna, NDK Feltalálók: dr. Smeykal Karl vegyész, Leuna, NDK, Pallutz Heinrich vegyész, Bad Dürrenberg, NDK A bejelentés napja: 1959. március 11. Propionitril ismeretes módon akrilsavnitril kö­zönséges vagy magasabb nyomáson, folyékony, vagy gázfázisban történő katalitikus hidrálásával állítunk elő. Ennél az eljárásnál katalizátorként fémrezet vagy Raney-nikkelt alkalmazunk. Jóllehet ezekkel a katalizátorokkal propionitril előállítható, azonban a folyamatos eljárásban, nevezetesen a gázfázisban gyorsan csökken ezeknek az irodalom­ban eddig kizárólagosnak feltüntetett réz és nik­kel katalizátoroknak katalitikus aktivitása. Ez a körülmény a hidrálási reakciók technikai kivitele­zése szempontjából hátrányos, mert általa a katali­zátortöltetek gyakori, körülményes és költséges ki- és behelyezése válik szükségessé, ezen túlme­nőleg a munkafolyamat is megszakad minden egyes ilyen esetben. Azt találták, hogy ezek a hátrányok kiküszöböl­hetők, ha az akrilsavnitril propionitrillé való hid­rálásának katalizátorául olyan anyagokat alkal­maznak, amelyek hatógyökként az elemek perio­dikus rendszere 6. és 8. oszlopába tartozó fémek szulfidjait tartalmazzák. Célszerűen folyamatos el­járást alkalmazunk, és a nagy hidrogénfelesleggel összeelegyített akriLsavnitrilgőzöket példának oká­ért 50 at, vagy ennél magasabb nyomáson, és 130— 200 C°, előnyösen 150—160 C°-os hőmérsékleten az említett fajtájú darabos katalizátoron vezetjük át. Ilyen katalizátorokként a WS2 és MoS2 és ehhez hasonló vegyületek jöhetnek számításba, akár egymagukban, akár pedig hordozóval. Külö­nösen pl. a 2NiS-WS2 , NiSMoS 2 -hoz hasonló kombinációk bizonyultak előnyöseknek. Az ilyen összetételű katalizátorok példának okáért kénhid­rogénnek nikkelwolframát, kobaltmolibdát stb. feletti átvezetésével könnyen előállíthatók. Mivel ennek az előállítási módnak folyamán a katalizá­tor legtöbbször feleslegben vesz fel kénhidrogént, ajánlatos felhasználás előtt a katalizátort közön­séges, vagy magasabb nyomáson és 400—500 C° hőmérsékleten áramló hidrogénnel kezelni éspedig addig, míg az eltávozó hidrogénben észrevehető kénhidrogénmennyiség már nem mutatkozik. Mivel a kiindulási anyagként alkalmazott akril­savnitril kömben hajlamos polimerizálódásra és ennek bekövetkeztekor a készülékben gyakran már az előmelegítő zónában akadályok lépnek fel, cél­szerű az akrilsavnitriihez kis mennyiségű stabili­zátort, például hidrokinont adagolni. Célszerű to­vábbá olyan oldószerek jelenlétében dolgozni, ame­lyek a reakció körülményei között állandóak; ilyenek például a telített alifás, vagy cikloalifás szénhidrogének, vagy alkoholok, mint például n-butanol, izobutanol, izopropanol stb. E vegyüle­tek jelenléte egyrészt megkönnyíti a jelentékeny reakcióhő elvezetését, másrészt pedig hozzájárul az akrilsavnitril stabilizálásához, azaz, polimerizá­lódásának visszaszorításához is. Ezen módszerrel sikerül az említett feltételek mellett és a találmány szerinti katalizátorok alkalmazásával az akrilsav­nitril propionitrillé való hidrálási reakcióját a ka­talizátor aktivitásának csökkenése nélkül hosz­szabb ideig fenntartani. Az említett szulfidos ka­talizátorok alkalmazásakor a fémkatalizátorok használatánál megfigyelt kezdeti, a nitrilcsoportok tovább hidrálása által okozott aminképződés nem lép fel. A hidráláshoz nem feltétlenül szükséges nagy tisztasági fokú hidrogént használni, hanem olyan technikai hidrogénnel is dolgozhatunk, amely iners gázok -mellett kis mennyiségben még kontaktmér­gekként ismert anyagokat, mint például CO-t vagy Il2S-t is tartalmaz. Akrilsavnitrilként akár a dehidratálással etilén­ciánhidrinből, akár az acetilénből kéksav hozzá­kapcsolódáfiával előállított technikai termék alkal­mazható. Az utóbbiban az előállítási folyamatból gyakran benntalálható kis mennyiségű divinilace­tilén az akrilsavnitrilnek propionitrillé hidrálását nem befolyásolja. A képződött propionitrilt a hidrálási termékek­től célszerűen rektifikáló desztillálással választjuk el; ez különösen azokban az esetekben áll fenn, amikor oldószereket, például n-butanolt alkalma­zunk. Az így kapott propionitrilt növényvédősze-

Next

/
Thumbnails
Contents