146985. lajstromszámú szabadalom • Két üzemmódú fűrészfoggenerátor

Megjelent: 19R0. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.985 SZÁM 21. e. 23-28. OSZTÁLY — EE—649. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Két üzemmódú fűrészfoggenerátor Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Feltaláló: Szondi József kutató, Budapest " ,. A bejelentés napja: 1959. március 31. A találmány magukban véve .ismert áramkörök kombinációját alkalmazza magas ismétlődési frekvenciájú két üzemmódú — indítható és szabadonfutó; — fűrészfoggenerátor céljára. A"mellékelt 1. ábra szerinti (Vi) és (V2) csövekből álló ún. Sohmitt-diszkiriminátor a (Vi) cső katódjában levő (Pi) potenciométerről kapja a vezérlőjelet. Ha ez a feszültségjel — alacsonyabb értékről emelkedve — eléri az ún. felső kapcsolási feszültséget — értve ez. alatt azt a feszültségértéket, amely mellett a söhmitt-diszkriminátor az egyik állapotból a másikba billen át —, akkor a (V2) cső lezár. Ha pedig ez a feszültségjel-értéfc — magasabb értékről süllyedve — az ún. alsó kapcsolási feszültségre csökken —, értve ez alatt ázt a feszültségértéket, amely melüett á Schmitt-diszkriminátor az előző1 állapotváltozás után ismét az első állapotba billen vissza —, akkor a (V2) cső vezetővé válik. Attól függően, hogy a (V2) cső vezet-e, vagy le van-e zárva, az (Ra

2) ellenálláson vagy nulla, vagy pedig a (V2

) cső anódáramából eredően bizonyos feszültség esik. Ennek megfelelően a (V3) cső rácsa vagy nulla-, vagy olyan nagyságú előfeszültséget kap, amely a cső lezárásához elegendő. Ha a (V3) cső le van zárva, akkor az (R) ellenállás és (C) kondenzátor ., találkozási pontjának feszültsége — ami a (V3) cső anódfeszültsége — exponenciálisan emelkedni kezd a .+ 300 V anódfeszültség felé; ha a (V3) cső előfeszültsége nulla, akkor a (C) kondenzátor az 1—2 kOhm ellenállásértéket képviselő (V3) csövön keresztül kisülni igyekszik. A (V3) cső ezen anódfeszültségváltozását a (V4). katődnövelo érzékeli s azt a katódjában levő (Pi) potenciométer leszedőká'rjárói az elöl nevezett Schimitt-diszíkriminátor (Vj) csövének bemenőrácsára juttatja vissza. A kapcsolás felépítése olyan, hogy ha (C) kondenzátor töltése bizonyos érték fölé emelkedik, akkor ez a töltés a (V4) csövön és a (Vi)—(V2) csövekből álló Schmitt-diszkriminátoron keresztül — előfeszültségként — oly értelmű hatást gyakorol a (V3) csőre, hogy ennék következtében a (C) kondenzátor kezd kisülni; viszont ha a (C) kondenzátor töltése kisülés közben egy bizonyos alacsonyabb. feszültségszintet ér el, akkor ugyancsak a (V4) csövön és a (Vi)—(V2) csövekből álló diszkrimlnátoron keresztül olyan hatást idéz elő, aminek következtében a (C) kondenzátor újból töltődni kezd. Tekintettel arra, hogy a (C) kondenzátor feltöltődése 1—2 nagyságrenddel nagyobb ellenálláson keresztül történik, mint a kisülése, ebből az következik, hogy a (V3) cső anódján előálló _ hullámforma fűrészfog alakú lesz, amely időben lassan emelkedik és hirtelen csökken. A kapcsolás e körülmények között mint szabadonfutó jelgenerátor működik és az (R)—(C) időállandó — és a Schmitt-diszfcriminátor két kapcsolási feszültségpontja között fennálló feszültségkülönbség által meghatározott frekvenciával rezeg. Ha gondoskodunk arról, hogy a (V3) cső anódján fellépő feszültség — alulról felfelé emelkedve — ne érje el azt a magasságot, illetve — felülről lefelé csökkenve — azt a mélységet, amely a Sűhmiti-diszkriminátorra jutva annak átbillenését idézi elő,, ha tehát a (V3) cső anódfeszültségét egy megfogó diódával az önmagától beálló amplitúdó felső pontja alatt, illetve az alsó pont felett limitáljuk, akkor a kapcsolás megszűnik önrezgő jelforrásként működni. Ha most — külső jelforrásból — olyan hatást gyakorolunk a Scbmitt-diszkriminátorra, amely hatásában azonos azzal, amely a (V3) cső anódfeszültségének limitálása nélkül állott volna élő, akkor a kapcsolás egy jelpetiódust kiad, majd annak lezajlása után megáll. A limitálástól függően a periódus kezdeté lehet lassú vagy gyors lefutású is és ennék megfelelően a kapcsolás vagy pozitív, vagy negatív indítójelekre érzékeny (az ellentett előjelűekre pedig ugyanakkor nem). Azt a munkapontot, amely körül a (V3) cső anódfeszültsége ingadozik, célszerű a (Pi) potencio-