146955. lajstromszámú szabadalom • Függőleges csőkemence
2 146.955 12 esősor 16 terével közlekedik, ahol a füstgázak felfelé áramolva a 17 nyilak irányában a 18 ké^menybe jutnak. A 15 elosztóvezeték ezenkívül a 19 csatornán át az 5 lángtérrel közlekedik. Az égő fúvókaként kiképzett 7 diffuzorának szívóhatása következtében a 15 elosztóvezetékbe jutó füstgázak egy része a 19 csatornán át az 5 lángtérbe jut vissza. A szívóhatást még elősegíti, hogy a 19 csatorna venturicső-szerűen van kiképezve. Látható, hogy a lángtér körül elrendezett első 9 csősor a lángtér sugárzó melegével szemben védő burkolatban van elrendezve. Ugyancsak nincs közvetlenül kitéve a forró füstgázaknak sem. A 9 csöveknek a forró füstgázt vezető csatornán átmenő része oly kicsi, hogy az gyakorlatilag elhanyagolható. A legkülső 12 csősort a legkevésbé meleg füstgázak érik, éppen azért azt rendszerint előmelegítésre használjuk. A lángtér szomszédságában levő 9 csősorban ezután az anyagot tovább hevítjük, célszerűen az elérni kívánt legmagasabb hőmérséklet körzetéig és csak azután vezetjük a középső 11 csősorba, hol a megkívánt legnagyobb hőmérsékletre hevítjük. A hidegebb füstgáz visszakeringtetését ventillátorok nélkül a füstgázak, ül. az égő diffúzora injektor hatásával érjük el. Az egyenletes hőátadás biztosítása céljából a lángteret határoló 8. falat felfelé elvékonyodóan alakíthatjuk ki. A lángtér hőingadozásai ellensúlyozására előnyösen olyan kerámiai anyagból készítjük, melynek- növekvő hőmérsékleten a hőátadási tényezője erősen csökken. A 3. és 4. ábra szerinti kivitelnél az 5 lángtér körül elrendezett első 9 esősort kerámiai anyagú fal burkolja, hasonlóan, mint az 1. és 2. ábra szerinti kivitelnél. A lángtérbcl a 20 nyilak irányában távozó forró füstgázak fúvókaszerűen kiképezett 21 vezetéken át jutnak a "22 keverőtérbe, melyben szívóhatást létesítenek és a 23 kéménybe vezető 24 csatornából a 25 csappantyúval szabályozható 26 csatornán át lehűlt füstgázókat szívnak. A lángtér körül a 9 csősor és azonkívül pedig a külső 11 csősor van koncentrikusan elrendezve. A kevert füstgázak útját a 35 nyilak jelzik. A csősorokat pl. a következőképpen kapcsolhatjuk: a felhevítendő anyagot a külső 11 csősor 27 helyén vezetjük be és a 28 nyíl irányában a 29 helyig vezetjük, ahonnan a lángtér körül elrendezett 9 csősorba a 30 helyen bevezetjük. A felhevítendő anyagot azután a 9 csősoron az óramutató járásával ellentétes irányban vezetve a 31 helyről a külső1 csősor 32 helyéhez vezetjük. E külső csősorban az anyagot az óramutató járásával egyező irányban vezetjük, majd a 33 helyen vezetjük ki a kemencéből. A felhevítendő anyagot a fent említett csőkapcsolás mellett a külső csősorban a 27—29 helyig előmelegítjük, majd a sugárzó hővel hevített belső csősorban a 30 helytől a 31 helyig vezetve tovább melegítjük és végül a külső csősornak a- legforróbb füstgázaikkal érintkező részén e füstgázakkal ellenáramban vezetve a legnagyobb hőmérsékletre hozzuk. A sugárzó meleg jobb kihasználása céljá-2 A kiadásért felel: a ból a 9 csősort határoló burkolatnak a lángtértől távolabb eső falfelülétét az egyes csövek szomszédságában úgy alakíthatjuk ki, hogy az a hősugarakat az egyes csövekre központosán verje vissza. Így a 34 falrészt félkör vagy parabola alakúra képezhetjük ki, melynek gyújtópontjában van a 9 csősor csőpárjainak a falrész szomszédságában fekvő ága elrendezve. A lángteret határoló 8 falat nemcsak kerámiai anyagból, hanem részben vagy egészben fémből, előnyösen hőálló acélból is készíthetjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Függőleges csőkemence, különösen hőérzékeny anyagok hevítéséhez, melynek égővel működtetett lángtere és akörül elrendezett hevítőc sövei vannak, jellemezve legalább két hevítő csősorral, a lángtér szomszédságában elrendezett csősort a lángtér sugárzó hőjével és az áramló füstgázokkal szemben ernyőző fallal, valamint a lángtértől távolabb elrendezett, a füstgázoknak közvetlenül kitett csősorral, valamint ez utóbbi csősor teréből hidegebb füstgázokat szívó és a füstgázokat melegebb füstgázokkal keverő szervekkel. 2. Az 1, igénypont szerinti csőkemence kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a lángtértől távolabb levő esősor teréből füstgázokat szívó szervet diffúzor vezetékkel (7) ellátott égő (6), valamint a lángteret az említett csősor terével összekötő csatorna (15) ás célszerűen az égő körzetében Vénturi-cső módjára kialakított füstgázcsatorna (19) alkotja. 3. Az 1. igénypont szerinti csőkemenee kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a lángtértől távolabb levő csősor teréből füstgázokat szívó szervet a lángtér füstgázait szállító injektorszerű vezeték (21), valamint az. injektor szívóterét a hidegebb füstgáztérrel összekötő csatorna (26) alkotja. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti csőkemence kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a lángtér szomszédságában levő esősort körülvevő burkolat külső falának a csősor felőli oldala a hősugarakat az egyes csövekre gyűjtő reflektáló felületként (34) van kialakítva. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti csőkemence kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a lángteret határoló kerámiai fal (8) felfelé vékonyodóan van kialakítva. 6. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti csőkemence kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a felhevítendő anyagot betápláló vezeték a külső (11) csősorhoz a füstgázok távozási helyének szomszédságában (27) csatlakozik, a külső (11) esősor közbenső részén (29) van a belső (9) csősor egyik csövével (30) összekötve, e belső csősor kivezetőtsöve (31) megint a külső csősorhoz annak a füstgáz bevezetéséhez közelebb fekvő csövéhez (32) van kapcsolva, és a felhevített anyagot a csőkemencéből elvezető vezeték a külső (11) csősornak a füstgázok bevezetési helye szomszédságában levő csőhöz (33) csatlakozik. rajz ;i és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 60723. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.
