146945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fentiazinszármazékok előállítására
146.945 5 ientiazint kapunk, amely benzol-ciklohexán 3 :2 arányú elegyét) öl való átkristályosítás után 129—' 131 C°-on olvadó, fehéres . krémszínű kristályos port képez. 5. példa: 27,8 g 3-klór-10-(3'-klórpropil)-fe!ntiazin és 15,1 g 4-(N-metilacetaimido)-piperidin 270 ml vízmentes etanollal készített oldatához 9,6 g por alakú nát.riumkarbonátot adunk és az elegyet 24 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt; ezután 4,8 g nátriumkarbonátot adunk hozzá és további 8 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt, majd újból 4,8 g nátriumikarbonát hozzáadásával még 15 óra hosszat folytatjuk a visszacsepegő hűtő alatti hevítést. Ezután az etanolt csökkentett (kb. 30 mim Hgoszlop) nyomás alatt lehajtjuk. A maradékot 200 ml vízzel felvesszük, majd a vizes oldatot 2X400 ml etilacetáttal extraháljuk; a szerves oldószeres fázist 250 ml 2,5 n sósavoldattal kirázzuk, az elkülönített vizes savas fázist ezután meglúgosítjuk 80 ml nátronlúggal (fs. = 1,33) és az ily módon felszabadított bázist etilacetáttal extraháljuk. A szerves oldószeres fázist vízmentes káliumkarbonáttal szárítjuk, majd csökkentett (kb. 30 mm Hgoszlop) nyomás alatt szárazra pároljuk be. A száraz maradékot újiból feloldjuk 400 ml benzolban, majd az oldatot 350 g kromatográfiai alumíniumoxidot tartalmazó oszlopon engedjük át és ugyanolyan oldószerekkel eluáljük, mint a 4. példa esetében. Az oldószer elpárologtatása után 26,6 g olajszerű bázist kapunk, ezt etanolban való oldás és éteres sósavoldat hozzáadása útján hidrokloriddá alakítjuk át. Ily módon 25,9 g S-^klór-lO-[3'-(4"-N-metilaceta,midoj piperidino)-propil]-fentiazin-hidrokloridot kapunk, 210—213 C°-on- olvadó, fehéres-krémszínű kristályos por alakjában. Az egyik kiindulási anyagként felhasznált 4-(N-metilacetamido)-piperidin olvadáspontja 73—75 C°, előállítása az 57^58 C°-on olvadó l-Jbenzil-4--(N-'mvítilacetamido)-piperidin metanolos oldatban, palládium-korom jelenlétében lefolytatott katalitikus debenzilezése útján történik; ez utóbbi vegyület az l-benzil-4^monometilamino-piperidin acetilezése útján nyerhető, míg az; l-benzil-4-^monometilamino^piperidin (f orrpontja 1,6 mm Hg-oszlop nyomáson 140—143 C°) l^benzil-a-piperidinibol kiindulva, monometilaminnal, Adams-féle platinaoxid katalizátor jelenlétében történő reduktív aminezéssel állítható elő. 6. példa: A 3. példa szerinti módon dolgozunk, de azzal az eltéréssel, hogy 7,75 g3-klór-10-(3'-(4"-j mono:metilammo-piperidino)-propil]-fentiazinból és 1,98 g kálciumcianátból indulunk ki. Ily módon 6,6 g 3-klór-[3'-(4"-N-kaiibamil-N-metilámino-piperidinq)-propil]-f entiazint kapunk; ez a termék etilacetátból való átkristályosítás után fehér kristályos port képez, amely 150—152 C°-on olvad. A kiindulási anyagként alkalmazott 3-klór-10--[2'-(4"-raono:metilamino-piperldino)-propil]-fentiazin sűrű olajszerű anyag, amely a 3~klór-10-[3'-(4"-N-imetilacetamido-piperidino)-propil]-fentiazin dezacetilezése útján állítható elő; a de2fecetilezést 6 n sósavval visszacsepegő 'hűtő alatt történő 7 órai forralással végezzük; a kapott reakcióelegy nyers állapotban kerülhet továbbfeldolgozásra. 7: példa: A 4. példa szerinti módon dolgozunk, kiindulási anyagként azonban 8 g 3-fklór-10^[3'-(4"-monometilamino-piperidino)-propil]-feintiazint, 2,47 g metánszuLEokloridot és 1,63 g piridint használunk fel. A kapott nyers bázist 160 ml benzolban oldjuk, SO g alumíniumoxidon kromatografáljuk, azután pedig benzollal, majd ezt követően 9 : 1 arányú benzol-etilacetát eleggyel eluáljük. Ily módon 5,3 g 3-klór-10-[3'-(4"-N-metilmetánszulfonamido-piperid ino)-propil]-f entiazint kapunk tisztított állapotban; ez a termék 3 : 5 arányú benzol-ciklohexán elegyből átkristályosítva fehér kris^ tályos port képez, amely 134—136 C°-on olvad. 8. példa: 10,8 g 3-klór-10-[3'-<4"^monometilamino-piperidino)-propil]-fentiazin, 4,5 g morfolinkarbonilklorid és 2,5 g piridin 60 ml kloroformmal készített oldatát 2 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt. Ezután a reakcióelegyet 100 ml kloroformmal hígítjuk, 3X250 ml vízzel mossuk, majd a szerves fázist vízmentes káliumkarbonáttal szárítjuk és csökkentett (kb. 30 mm Hg-oszlop) nyomás alatt szárazra pároljuk be. Az olajszerű maradékot újból feloldjuk 160 ml benzolban, majd az oldatot 150 g kromatográfiai alumíniumoxidot tartaimazó oszlopon engedjük át; azután az oszlopot először benzollal, majd növekvő etilacetát-koncentrációjú benzol-etilacetát elegyekkel, végül pedig tiszta etilacetáttal' eluáljük. Az oldószer elpárologtatása után kapott szilárd maradékot etainolból átkristályosítjuk; ily módon 5,85 g 3-klór-10-[3^(4"-N-(morfolinokaíbonil-N-metLlamino-piperidino)^propil]-fentiazint kapunk, fehéres krémszínű por alakjában, amely. 115—117 C°-on olvad. 9. példa: 11,5 g 3j klór-10-[3'H(4"Hmonoetila , mino-j piperidino)-propil]-fentiazin, 3 g trietilamin és 5,6 g morfolm-szulfóklorid 100 ml klorofortamal készített oldatát 2 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt. A kloroformot ezután csökkentett (kb. 30 mm Hg-oszlop) nyomás alatt elpárologtatjuk, a maradékot 100 ml n-butanollal felvesszük, az oldatot 2,76 g káliumkarbonátot tartalmazó 100 ml vízzel mossuk, majd vízmentes káliumkarbonáttal szárítjuk, utána pedig csökkentett (kb. 20 mm Hg-oszlop) nyomás alatt szárazra pároljuk be. A szilárd maradékot etilacetáttal eldörzsölve mossuk, majd n-butanolból átkristályosítjuk; ily módon 6,3 g 3-klór-10-[3'-(4"-N^morfolinszulfonil-N-metila>rnino-piperidil)-propil]-fentiazint kapunk, 137 C°-on olvadó, halványsárga kristályos por alakjában.
