146906. lajstromszámú szabadalom • Árambevezető izzókatódokhoz
4 146.906 vákuumzáró burán belül elhelyezkedő szakaszát [B) szakasz] ezek szerint az jellemzi, hogy tetszőleges, célszerűen azonban cső alakú geometriai kialakítás és tetszőlegesen megválasztott anyagminőség mellett hosszúságának és keresztmetszetének aránya legfeljebb + 15%-kal tér el az alábbi összefüggéstől j_ inr"jT q ]/ 9 ' P ahol 1 a fűtőáramköri bevezető vákuumzáró burán belüli, hőlesugárzó hűtéssel el nem látott szakaszának [B) szakasz] hosszúsága az elektromos áram áthaladási irányában mérve, q ezen bevezető keresztmetszete az előbbi irányra merőleges síkban, X a bevezető anyagának hővezetőképessége a bevezető szakasz átlagos hőmérsékletére vonatkoztatva, Q a bevezető anyagának fajlagos elektromos ellenállása ugyancsak a bevezető szakasz átlagos hőmérsékletére vonatkoztatva, AT a szakasz kezdeti és véghőmérsékletének különbsége és I a bevezetőn átfolyó áram erőssége. Amennyiben a bevezető technológiai szempontokból különböző anyagú szakaszokból áll, úgy a fenti összefüggés természetesen minden egyes azonos anyagból készült szakaszára külön-külön jellemző. A jobb érthetőség kedvéért példaként az alábbiakban egy nikkelből készült 200 A áramerősségre és 500 C° hőrnérsékletesésre méretezett bevezető 1 veszteségi viszonyait mutatjuk be függvényeként. A táblázat a veszteségeket Wattokban tünteti fel. 1 • • —== 4 12 40 q Hőveszteség = 100 33,3 10 Elektromos veszteség = 11,2 33,3 112 összesen = 111,2 66,6 122 A találmányt részletesebben a mellékelt ábrák kapcsán magyarázzuk, melyek a találmányunk szerinti bevezető egyes példaképpeni kiviteli alakjait tüntetik fel. Az ábrák közül az 1. ábra a fűtőáramköri bevezető A)-val jelzett szakaszának egyik példakén ti kiviteli alakját mutatja be nézetben, a 2. ábra a fűtőáramköri bevezető A) szakaszának egy másik példakénti kiviteli alakját mutatja be, ugyancsak nézetben, míg a,3. ábra egy adócsövet mutat be metszete ben, amely a találmányunk szerinti fűtőáramköri bevezetővel van ellátva. Az 1. ábrán oly fűtőáraiiiköri bevezető látható, amely több körgyűrűből lett félépítve. (11, 12, 13, 14) jelöli az egyes körgyűrűket, míg az ezek közötti csatlakozó darabokat (15, 16, 17, 18 és 19) jelöli. (20) jelöli a csatlakozó részt, ez a (14) gyűrűhöz a (21) csatlakozóval van hozzáerősítve. A "Szerelvény a (22) csatlakozó darabbal csatlakozik a fűtőáramköri bevezető B) szakaszához, melyet (23) jelöl. Az ábrán természetesen csak azokat a csatlakozó darabokat jelöltük be, amelyek láthatók. Minden egyes körgyűrűhöz célszerűen három csatlakozó darab tartozik, éspedig a körgyűrű kerülete mentén 120 fokonként elosztva. Mint látható pl. a (15) csatlakozó darab a gyűrű kerülete mentén a (19) csatlakozó darabhoz képest 60°-kai el van tolva. Az egyes körgyűrűk pl. krómnikkelből készülhetnek, és vastagságuk 1 mm lehet. Az egyes körgyűrűk közötti távolság pl. 2 mm. A körgyűrűk külső átmérője pl. 40 mm, belső átmérője pedig 34 mm lehet. Az alkalmazott anyag állandói a következők lehetnek, p = 1 fímm2 /m. Á = 0,2W/cm2 , C°, o = 2-10"12 =/cm 2 , K° 4 . Az áramerősség pl. 100 A. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a hőmérséklet fokozatonként pl. a következő mértékben csökkenhet: 1700 K° — 1140 K° — 900 K° — 780 K° — 700 K°. Az í. ábra szerinti megoldásnál az áramvezetés iránya függőleges, tehát a (23) testtől a (20) test felé irányul. Az ábrából jól látható, hogy a találmányunk szerinti bevezetőnek ezen áramvezetés irányára merőleges síkban milyen nagy hűtőfelületei vannak. Esetleg a hűtés, éspedig a körgyűrűk belső részének hűtése növelése céljából hűtőbordákat, vagy hűtőfelületeket is alkalmazhatunk. Említettük már, hogy a test különböző alakokat vehet fel, az 1. ábra esetében a bevezető henger alakú, de lehet tégla alakú, vagy akár kúp, vagy csonkakúp, vagy gúla, ill. csonkagúla alakú is, sőt lehet a testet oly módon is kiképezni, hogy burkoló felülete ugyan egy hengerpalást,. de körgyűrűk helyett egy összefüggő csavarvonal alakú testet alkalmazunk. A 2. ábra szerinti példakénti kivitel esetében az egyes gyűrűk egy síkban helyezkednek el. Itt a gyűrűket (24) és (25) jelöli, míg a csatlakozó darabokat (26, 27, 28, ill. 29). Az áramvezetés iránya itt a (24) gyűrűtől a (25) gyűrű felé irányul. Ennél a kivitelnél is tehát nagy hűtőfelületek az áramvezetés irányára merőleges síkokban vannak. A 3. ábra szerinti adócsőnél annak izzókatódját (29) jelöli. (30) jelöli a találmányunk szerinti árambevezető A) szakaszát olyan kivitelben, amint azt az 1. ábrán példaként feltüntettük. (31) jelöli a fűtőáramköri bevezetőnek ugyancsak A) szakaszát, de a 2. ábra szerinti példakénti kivitelben. (32), ill. (33) a fűtőáramköri bevezető B)-vel jelölt szakaszát képezi, amely a találmányunkban fentebb leírtak szerint méretezendő. (34) és (35) fűtőáramköri csatlakozási helyek, (36) a bura, (37) pedig az anóda. A rácsot, ill. rácsokat a jobb áttekinthetőség kedvéért nem tüntettük fel. Megjegyzendő, hogy a bevezető (33) részét célszerű pl. 0,5 hím átmérőjű krómnikkel henger-1 palástból kialakítani oly módon, hogy az pl. 9 legyen. Hossza ekkor pl: 54 mm. Ezen szakasz végén a hőmérséklet célszerűen már csak 300 K° lesz. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán néhány példa kapcsán ismertettük, nyilvánvaló, hogy az ezekre korlátozva nincsen, mert az igénypontok számos egyéb kivitélre kiterjednek. Szabadalmi igénypontok: 1. Izzókatódás elektroncső, különösen ultrarövidhullámú üzemre alkalmas adócső, melynél a fűtő-
