146906. lajstromszámú szabadalom • Árambevezető izzókatódokhoz

Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.906. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY - MA-817. ALAPSZÁM Árambevezető izzókatódokhoz Magyar Adócsőgyár, Budapest Feltaláló: Pécs László mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1958. szeptember 26. A találmány izzókatódos elektroncsövek, különösen ultrarövidhullámú üzemre alkalmas adócsövek fűtőáramköri bevezetőire vonatkozik. Régebbi típusú adócsöveknél a fűtőáramköri bevezetőkkel szemben nem támasztottak különleges követelményeket, azok általában nagy hosszúságúak és kis átmérővel rendelkező testek voltak. A vákuumtechnikában általában használatos fémanyagokból készültek és méretezésük elektromos és hőtani szempontból is gyakorlati tapasztalatok alapján történt. Az ultrarövidhullámú csöveknél a helyzet más. Az ultrarövidhullámú üzem sajátosságai ugyanis megkövetelik a cső hosszméreteinek minél kisebbre való csökkentését és az átmérő bizonyos fokú növelését. Az ilyen felépítésű csőben elhelyezhető izzókatód geometriája ezek szerint szükségszerűen úgy alakul, hogy megfelelő üzemi hőmérséklete csakis kisfeszültségű, nagy áramerősségű táplálás mellett biztosítható. A katód 'bevezetőn átfolyó nagy _erősségű áram azonban egyrészt káros feszültségesést létesít az áramforrás és az izzókatód között, másrészt a bevezetőt magát magas hőmérsékletre hevíti és ilyenformán a bevezetővel kapcsolatban levő alkatrészekkel szemben is különleges technológiai követelményeket támaszt. Tovább fokozza a kedvezőtlen hatásokat az a hőmennyiség,, amelyet a katódbevezető az izzókatódtól hővezetés révén veszi át. Az említett nehézségeket fokozza az is, hogy éppen ultrarövidhullámú alkalmazás esetén a célszerű csőgeometria biztosítása céljából a megnövelt igénybevétel mellett e katódbevezetőt is ráadásul még ajánlatos erősen csökkentett hosszméretben kivitelezni. v Az ismertetett jelenségek azt mutatják, hogy az ultrarövidhullámú izzókatód bevezetők megfelelő megoldása sokkal inkább hőtani, mintsem elektromos problémát képez, E bevezetőn fellépő veszteségek ismert konstrukciókon végzett vizsgálatok szerint kedvezőtlen esetben a teljes fűtőteljesítmény 50%-át is elérhetik, A jelenlegi megoldások ezenfelül hosszméretüket illetően egyáltalában nem kielégítőek, mert pl. egy 30 mm hosszú működő elektródarendszerhez égy 120 mm hosszú bevezető szerelvény csatlakozik. Találmányunk elsődleges célja oly fűtőáramköri bevezető készítése volt izzókatódák, különösen pedig ultrarövidhullámú adócsövekben használatos izzókatódák számára, mely bevezető hosszmérete kicsiny, tehát arányban áll az; elektródarendszer hosszúságával, ezenfelül pedig kis hosszmérete mellett megfelel a szokásos mechanikai, hőtani és elektromos követelményeknek, lehetővé teszi a csőkonstrukciók további rövidítését, csökkenti a fűtőteljesítmény veszteségeket, és ily módon lehetővé teszi a cső fűtésére felhasznált energia csökkentését. Mielőtt a találmányunk szerinti újfajta bevezetőt részletesen ismertetnénk, néhány elméleti megfontolás kapcsán mutatjuk be a fennálló problémákat. Izzókatódás elektroncsövek fűtőáramköri bevezetőinek elsődlegesen az a feladata, hogy a vákuumtérben elhelyezett izzókatód és a vákuumtéren kívül elhelyezett fűtőáramforrás sarkai között jó vezető elektromos kapcsolatot létesítsen. Ennek megfelelően bármilyen fűtésbevezető az alábbi jellemzőiben közös: a) Legalább egy ponton összeköttetésben áH az izzókatóddal. b) Legalább egy kerületvonala mentén összeköttetésben áll a vákuumzáró burával, éspedig ez az összeköttetés célszerűen légzáró kötés. c) Az a)—b) alatti összeköttetések mechanikai, elektromos és hőtani szempontból egyaránt fennállnak. Az izzókatód és a bevezető csatlakozási pontjának üzemszerű hőmérsékletét az alkalmazott izzókatód működési hőmérséklete határozza meg, és ezzel az jó közelítésben megegyezik. A ma használatos thoriumos wolframkatód esetében ez; az érték mintegy 2000 K°. A bevezető és a vákuumazáró bura összeköttetésben álló részeinek, azaz a légzáró kötés megengedhető maximális hőmérsékletét technológiai szempontok korlátozzák. Az adó-